179271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás transzformátorok és fojtók vasmagjának összeerősítésére

MAGYAR SZABADALMI 179271 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Int Bejelentés napja: 1979. VIII. 23. (PA-1359) NSZÖ3 : H 01 F 41/00, H 01 F 27/00 Közzététel napja: 1982. I. 28. országos 1 Szabadalmi Tár. ' . J találmányi HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 30. Pápay István villamosmérnök, Budapest Eljárás transzformátorok és fojtók vasmagjának összeerősítésére 1 A találmány transzformátorok és fojtók vasmag­jának összeerősítésére vonatkozó eljárás, amely különösen előnyösen alkalmazható lyukasztásmentes UI, EI, I, egyenlőtlen szárú U vasmagok tompaillesz­tésű összeerősítésére. 5 A találmány lényege, hogy a vasmagkor lemezei­ből kötegeket képezünk, a kötegeket a vasmagkor kialakításához úgy helyezzük egy vagy több U alakú összefogó szárai közé, hogy az U alakú összefogó szárai áthidalják a kötegek tompaillesztését — lég- 10 réses fojtóknál a kötegek közé behelyezzük a megfelelő légrésbetétet — a kötegeket összenyomjuk és az U alakú összefogók szárait csavaros kötéssel vagy hegesztéssel a szorítóhoz vagy a talpszorítóhoz rögzítjük. 15 Ismert megoldás a transzformátorlemezek összee­rősítésére a csavaros összeszorítás. Ennek a megol­dásnak a hátránya, hogy a lemezek lyukasztásával a vasmag hatásos keresztmetszete jelentősen csökken, így a vasmag mágneses tulajdonsága romlik. A lyu- 20 kasztás végett bonyolultabb a préseléshez szükséges szerszám és gyakoribb élezést igényel. A vasmagra­kás nehezen gépesíthető. Ismert megoldás a tekercselt vasmagok kialakítása irányított szerkezetű lemezből, amelynél a tekercse- 25 lés és a ragasztóanyaggal való rögzítés után a vas­magot szét kell vágni, hőkezelni, majd a vágott felü­leteket köszörülni kell. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy nagy technológiai felkészültséget igé­nyel és drága importlemez szükséges hozzá. 3Q 2 Ismeretes a transzformátorlemezek összeszorításá­­ra a 3760 316 számú amerikai szabadalom szerinti megoldás, amely szerinti szorító szerkezet csak átla­­poltan lemezeit vasmagok összeszorítására használha­tó. A vasmagrakás nehezen gépesíthető. Ismert megoldás a transzformátorlemezek összee­rősítésére a 1623Q9 számú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás is. Lényege, hogy az I lemezekből álló vasmagkötegek összeszorítása után a lemezek éleit a transzformátor lemezekre merőlegesen össze­­hegesztik. A vasmagkor minimálisan 4 db előzetesen összehegesztett vasmagkötegből áll, amelynek tompa illesztésű egymáshoz való rögzítése a vasmagkötegek felső vagy külső érintkező éleinek összehegesztésével történik. A lemezek gyártási méretegyenlőtlenségei és a rakósablonok pontatlanságai miatt az összehe­gesztett vasmagkötegek érintkező felületei nem tökéletesen simák, így a tompaillesztés csak bizo­nyos nagyságú légréssel valósítható meg. A minimá­lisan 4 db légrés jelentős üresjárási veszteséget okoz. A találmány szerinti eljárás a fenti megoldások hátrányait kiküszöböli. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, amelynél az egyszerű szerszámokkal gyártható lyu­kasztásmentes vasmaglemezek kötegberakása, a te­kercsek bevasmagolása és az egyes kötegek egymás­hoz erősítése könnyen gépesíthető és automatizálha­tó. A találmány tehát eljárás transzformátorok és foj­tók vasmagjának összeerősítésére, amelynél a le-179271

Next

/
Oldalképek
Tartalom