179252. lajstromszámú szabadalom • Cink-[bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4-karbonsav)] alkálifém- vagy ammóniumsóját tartalmazó fungicid és növényi növekedést szabályozó készítmény és eljárás a cink-[bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4-karbonsav)] alkálifém-és ammóniumsójának előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179252 £ Bejelentés napja: 1977. II. 25. (MO-976) Olaszországi elsőbbsége: 1976. II. 26. (20615 A/76) Nemzetközi osztályozás: A 01 N 5/00, A 01 N 9/12, A 01 N 43|78......... .. /' ORSZÁGOS találmányi Közzététel napja: 1981. XII. 28. 4 HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Bornengo Mario okleveles vegyész, Massa, Olaszország Montedison S. p. A„ Milánó, Olaszország Cink-[bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4-karbonsav)j alkálifém- vagy ammóniumsóját tartalmazó fungicid és növényi növekedést szabályozó készítmény és eljárás a cink-[bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4-karbonsav)] alkálifém-és ammóniumsójának előállítására 1 A találmány tárgya eljárás cink-[bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4- karbonsav)] alkálifém- vagy ammóniumsójának előállítására, amely készítmények formájában gombás fertőzések megelőzésére - főként lisztharmat megelőzésére — alkalmas, 5 emellett a növények növekedését is serkenti. A 804 816 számú olasz szabadalmi leírásban Oeriu és munkatársai a tiazolidin-4-karbonsav alkalmazását ismertetik növények növekedésének serkentésére. 10 Másfelől ismeretes az is hogy az etilén-1,2-bisz-ditiokarbamidsav-cinksója (Zineb) vagy más olyan karbamidsavas cinksó, így a cink-dimetil-ditiokarbamát (Ziram), amely a ditiokarbamoil-csoporthoz kapcsolva rövidszénláncú alifás csoportot tartalmaz, 15 fungicid hatású. Azt találtuk, hogy a cínk-(bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4- karbonsav)] alkálifém- vagy ammóniumsója mind fungicid, mind növényi növekedést serkentő hatást kifejt. 20 Az ilyen sók szerkezetét az (I) általános képlettel szemléltetjük, ahol X® kálium-, nátrium- vagy ammóniumion. 25 A találmány szerinti eljárás tehát az (I) általános képletű sók előállítására azzal jellemezhető, hogy a tiazolidin-4-karbonsavat lúgos közegben szén-diszulfiddal reagáltatjuk, majd az így kapott 3-ditiokarboxiláto-tiazdidin-4- -karbonsav dinátrium-, dikálium- 30 vagy diammóniumsóját cinksóval reagáltatva a kívánt cink-[bisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin-4- karbonsav)] dikálium- dinátrium- vagy diammóniumsójához jutunk. A végbemenő reakciókat - lúgként ammónium-hidroxidot alkalmazva - az A reakcióvázlaton szemléltetjük. A reakciókomponenseket szobahőmérséklet és 100 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk, míg a szén-diszulfidot célszerűen 38-40 °C körüli hőmérsékleten adagoljuk, ha a reakciót vizes alkilikus közegben végezzük. A 3-diiíokarboxiláto-tiazolidin-4-karbonsav diaikáli vagy diammóniumsójának izolálása nem szükséges, mivel az ebből előállított cinksó vízben és a legtöbb szerves oldószerben oldhatatlan. A készterméket vákuumban vagy normál nyomáson, 70-90 °C közötti hőmérsékleten szárítjuk. A cink-jbisz(3-ditiokarboxiláto-tiazolidin4-kar bonsav)] alkálifém- vagy ammóniumsói gombás fertőzések leküzdésében ugyanolyan jó tulajdonsággal rendelkeznek mint a legjobb ditiokarbamátok, míg a növények növekedésének serkentésében hasonlóan, mint a tiazolidin-4-karbonsav sói. Ezek a tulajdonságok igen meglepőek, hogyha azt vesszük számításba, hogy az utóbbi, vagyis a növényi növekedés serkentő tulajdonság nem marad fenn, ha a következőkben leírt 6. példa szerint etilén-1,2-bisz-ditiokarbamidsav cinksóját és a tiazolidin-4-karbonsav sóinak keverékét alkalmazzuk, valamint azt is figyelembe vesszük, hogy a legjobb cinkditiokarbamát rendelkezik a leg-179252
