179251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves izocianátok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 179251 NÉPKÖZTARSASAG LEÍRÁS jfÉSk Bejelentés napja: 1978. XI. 10. (MI—641) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 118/02 Japán elsőbbsége: 1977. XI. 11. (134 692/1977) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. I. 28. í _ Szabadalmi Tár. ‘ X>^»^IOLAJDCNA___ HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 30. Feltalálók : Szabadalm as : Yamamoto Ryuichi vegyész, Yamamoto Kousuke vegyész, Nagata Teruyuki Mitsui Toatsu Chemicals, vegyész, Obata Kenji vegyész, Fukuoka-ken, Japán Incorporated, Chiyoda-ku, Tokyo, Japán Eljárás szerves izocianátok előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás szerves izocianátok előállítására. A találmány tárgya közelebbről javított eljárás szerves izocianátok előállítására szerves aminok és foszgén reakciójával, amelynek során a végterméket szennyező savas anyagok és hidrolizálható klórtartalmú vegyületek mennyiségét minimumra csökkentjük. Az igen nagy reakcióképességgel rendelkező szerves izocianátokat széles körben alkalazzák poliuretán-habok, elasztomerek, ragasztóanyagok, színezékek és hasonló termékek előállítására. Szerves izocianátok előállitására számos módszer ismeretes. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer szerint a szerves izocianátokat úgy állítják elő, hogy a megfelelő szerves aminokat közömbös szerves oldószer jelenlétében foszgénnel reagáltatják, a gáz alakú anyagokat eltávolítják a reakcióelegyből, az oldószert regenerálják, és a kapott terméket szükség esetén tisztítják. Az így kapott izocianátok — elsősorban a nyers termékek — jelentős mennyiségű szennyezőanyagot, köztük savas anyagokat és hidrolizálható klórtartalmú vegyületeket tartalmaznak. Figyelembe véve, hogy ezek a szennyezőanyagok a poliuretán-gyártás során nagymértékben rontják az izocianátok reakciókészségét, igen nagy szükség van e szennyezések eltávolítására, illetve a szennyezések mennyiségének minimumra csökkentésére. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy a hidrolizálható klórtartalmú szennyezőanyagok elsősorban 2 az izocianát-képződés során lezajló mellékreakciók hatására alakulnak ki, illetve a kiindulási anyagban levő szennyezésekből képződnek. így például a polimetilén-polifenil-poliizocianát előállításában kiin- 5 dulási anyagként felhasznált poliamin szennyezésként nyomnyi mennyiségű szekunder amint is tartalmaz, amelyből foszgén hatására szekunder karbamoilklorid képződik. Az izocianát-gyártás során a poliamin és a fosz- 10 gén reakciója mellett számos egyéb mellékreakció is lezajlik. így például az amin az izocianáttal reakcióba lépve karbamid-csoportot (azaz —NHCONH— képletű csoportot) tartalmazó polimereket képez, amelyekből foszgén hatására allofanil-kloridok (sze- 15 kunder karbamilkloridok) alakulnak ki. Ezek a szekunder karbamilkloridok viszonylag ■ stabil vegyületek. A primer karbamilkloridok, amelyek a szerves aminokból és foszgénből kiinduló izccianát-szintézis során közbenső termékként 2o képződnek, megnövelt hőmérsékleten viszonylag könnyen elbomlanak és izócianátokká alakulnak, ezzel szemben a szekunder karbamilkloridok elbontása igen nehéz. A hidrolizálható klórtartalmú vegyületeket rend- 25 szerint úgy távolítják el, hogy a szerves amin és foszgén reakciójában kapott terméken megnövelt hőmérsékleten nitrogéngázt bocsátanak keresztül. A nitrogéngáz kiűzi a reagálatlan foszgént, valamint a termékben oldott sósavat és hidrolizálható klórtar- 3Q talmú anyagokat. 179251
