179234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés digitális számítógéptárolók és ki/bemeneti készülékek címzésére
179234 ■olvasható és a csak-irható tároló ki/bemeneti vezérlőegysége a— zonos tár olócimeken helyezhető el és a kettő közötti választást egy további cimző jel dönti el. Ez a cimző jel az irás-olvasás vezérlőjel lehet. A tárolóra leképzett cimtartományu ki/bemeneti vezérlő egység kialakítására többféle megoldás ismert. B megoldások két fő csoportra oszthatók: az első csoportba tartozó ki/bemeneti vezérlőknél a ki/bemeneti készülékek vagy modulok, illetve a ki/bemeneti vezérlők regiszterei teljesen azonos módon használhatók, mint a tároló egyes rekeszei. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a számitógép összes tárolóreferenciás utasítása ki/bemeneti készülékkel kapcsolatban is használható. Hátránya viszont, hogy a ki/bemeneti készülék és a számítógép közötti adatforgalomban az adatcsatorna szélességét azaz az egyszerre átvihető adatszó hosszát a számitógép korlátozza. Sok mikroszámítógép 8 bites, a kisszámitógépek zöme 16 bites szóhosszal rendelkezik, igy a ki/bemeneti készülék és számitógép közötti közvetlenül átvihető szó hossza is csak 8, illetve 16 bit. Az általánosan használt számitógép ki/bemeneti készülékeknél általában ez elegendő, azonban a real-time ki/bemeneti berendezéseknél ez sokszor kevés. Példaképpen emlitdük, hogy a CAMAC real-time ki/bemeneti berendezéseknél a szohossz 24 bit. Realtime ki/bemeneti berendezéseknél további probléma az is, hogy ezeknél többféle vezérlő funkció szokásos mint a tárolóknál. Ha ezeket teljesen tárolórekeszként használjuk, akkor működési lehetőségeik leszűkülnek. Ezen hátrányok miatt a real-time perifériális eszközök vezérlő egységei a legtöbbször úgy vannak felépítve, hogy az adatforgalom a vezérlőben lévő pufferregiszterek és a ki/bemeneti készülékek között egy lépésben zajlik le, mig a pufferregiszter és a számitógép /vagy tároló/ között az adatforgalom - a szóhosszuságkülönbség kiegyenlítése miatt - többlépcsős. Többlépcsős adatforgalomnál viszont elvész az az előny, hogy a ki/bemeneti készülék tárolóként kezelhető. A tárolóra leképzett cimtartományu ki/bemeneti készülék vezérlők másik csoportjánál nem törekedtek arra, hogy a perifériás regisztereket a számitógép teljesen tárolóként kezelhesse. Éppen a real-time ki/bemeneti készülékeknél korlátozás nélkül ez úgy sem valósítható meg, ezért az adatforgalom eleve két fokozatban van kialakítva. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű figyelembevételével olyan eljárás és berendezés kialakítana, amely lehetővé teszi, hogy a tárolóra leképezett perifériális címzés és a csak-olvaaható tároló együttes alkalmazása esetén a lefoglalt tárolócimek területe átlagosan a felére csökkenjen. Egy ilyen kialakítással a ténylegesen kihasznált legnagyobb tárolóterület jelentősen megnő. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek.megfelelően a számitógéptárolók cimzési tartományának növelésében jelölhetjük meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött fel—’ adat egyszerűen megoldódik, ha a csak-olvasható tároló, illetve a ki/bemeneti készülékek oimzését részben vagy teljesen u— gyanazon címkódokkal végezzük - vagyis ugyanazon cimterületen helyezzük el - és ezen egységeket a cimcsatorna cimvezetékeire és a vezérlőcsatorna egy, például első vezérlő vezetékére adott irás-olvasási jel/ek segítségével választjuk ki. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, amelynél az eljárás során vezetékrendszeren 3
