179227. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás szuszpenziók koncentrációjának és ülepedési sebességének, illetve méreteloszlásának meghatározására
179227 gravitációs kumulativ módszert alkalmazó valamennyi elhogy a mérlegtányér a szuszpenzióba metovabbá, hogy a mérlegtányér aváltozása következtében konveka mérést zavarják, hátrányai közismertek, de főleg üzemi körüljárás közös hátránya, rül és abban áramlást kelthet, latt a szuszpenzió sűrűségének ciós áramlások alakulhatnak ki, melyek A sugársásos aktivációs elemzések nem kellően felszerelt laboratóriumban, mények közötti alkalmazásuk lehetetlen. A valóságban előforduló szuszpenziók a legritkább esetben elégitik ki a mérési módszerek által kivánt optikai és koncentráció-tartományra vonatkozó követelményeket. ízért a valóságos szuszpenziókból vett mintát előkészítéssel kell a mérésre alkalmassá tenni, de az ezekből az üzemi körülményekre való következtetés feltevés és nem regisztrálható. Találmányunk alapja az úgynevezett nyomásméréses vizsgálati módszer, amely az ülepedő szuszpenzióban bekövetkező koncentráció-változást 7 mint a fajsuly megváltozásával arányos hidrodinamikai nyomáskülönbséget méri es amelynek alapvetően kétféle változata ismeretes. Y/.J. ICeny, Ind.Eng.Chem. 16.928 /I92V írja le az un. WISGKTTR-féle készüléket, amely egy 2-3 cm átmérőjű és kb. 70 cm hosszú függőleges, az alsó végen lezárt ülepitőcsőbol áll, melynek also harmadához ”Ln alakban csatlakozik egy néhány mm átmérőjű, az előzővel párhuzamos állású mérőcső. A készülék vastagabb szárát szuszpenaióval, a másikát tiszta fluidummal kell feltölteni. A cső két szárában a fajaulyk-JLönbséggel arányos nivókülönbség fog fennállni, amely aszuszpenzió ülepedésével folyamatosan csökken. A nivókülönbség mindenkori értékéből kiszámítható a leülepedett mennyiség az eredetileg szuszpendált mennyiség %-ában. A nivókülönbség időbeli csökkenésének mérése alapjan meghatározható az ülepedés! görbe.^A módszer hátránya, hogy a magasságkülönbség időbeli változása csekély, pontos mérésé nehez, valamint a két folyadék a csatlakozáspontban keveredik és ez mérési hibát okoz, másrészt a csatlakozási pontot a leülepedő szemcsék elzárhatják. Ismeretes továbbá a differenciális manométer alkalmazása. /B.A. Jarrett and H. Heywood, Brit. J. Appl. Phys., Suppl .Ho. 3»218 /I954-/ és P.A. Konzov Osznovü analiza diszpersinogo szosztava promüslennih pilej i izmeljcsönnih materialov "Himia", Leningrad^ /1954-/. Ennek az előnye, hogy vékony szus zpenzi óréteg sűrűségét is képes mérni. A nivókülönbség leolvasása mmskaláról mindkét esetben adott időközönként szemmel történik. A mérés indulásakor a gyors változás miatt a szemmel történő manuálisan gyakorlati szemlélteti ; egy fordított vákuum alá gyors leolvasás különösen pontatlan. A mérési adatokból kell megszerkeszteni az ülepedési görbét. A mérés kivitelezése nehézkes. A berendezést az 1. a ábra az irodalom Hahn - készüléknek nevezi. Lényegében U-alaku üvegcső, amelyet D csapon keresztül lehet helyezni a méréskor. Az U-cső egyik szárában a mérendő zagy, a másikban az összehasonlító folyadékAh szintkülönbsége mérendő az idő függvényében. Találmányunk célkitűzése, hogy olyan mérési eljárást és berendezést dolgozzunk ki, amellyel üzemi körülmények között és sorozatosan reprodukálható méréssel követhessük a szuszpenzió ülepedését, és ennek alapján legyen mód esetleges beavatkozásra is, pl. a kivánt szemcseméret beállítására. Ilyen nagy-
