179221. lajstromszámú szabadalom • Húőmérsékletszabályozó berendezés, különösen anyagspektrometriában használatos kályhákhoz

179221 hogy &z ellenőrzött paraméter azonos legyen a minta hőmérsékleté­vel, de szabályozástechnikai szempontból előnyös kis holtidejű j i ; berendezés csak akkor valósítható meg, ha a hőmérsékletérzékelő közvetlenül a fűtőtest mellett van. Ilyenkor viszont a mintára vonatkozóan a szabályozási hurok csak közvetve hatásos. A beren­dezés további hátránya, hogy a minta hőmérsékletének ellenőrzé­séhez járulékos mérőberendezésre, pl. kalibrált hőelemre és nagy felbontású feszültségmérőre van szükség, amelynek magas ára a spektrometriái mérést igen költségessé teszi. Ugyanakkor a kí­vánt hőmérséklet beállítása csak többszöri közelítéssel lehetsé­ges és ez sok időt igénybevevő hosszadalmas művelet. A beállí­tás előzetesen felvett kalibrációs görbék segítségével egyszerű­síthető ugyan, de a rendszer elektromos és mechanikai paramétere­inek változása miatt ez az eljárás nem ad kielégítő eredményt • Ezen ismert berendezések további hátránya, hogy a kívánt hőmérsékletet meghatározó jelet változtatható, esetleg digitáli­san vezérelhető analóg feszültség!orrással állítják elő, igy a 10-4--nél jobb eredő stabilitást csak különleges áramköri elemek és/vagy megoldások alkalmazásával lehet elérni. Az analóg hiba­­jelképzésnel is hasonló stabilitásra és pontosságra van szükség. A 169*708 sz. magyar szabadalmi leírás olyan szabályozó berendezést ismertet, amelyet célszerűen liofilizálási eljárás­nál alkalmaztak. Ebben a berendezésben a fűtőtest hőmérsékleté­nek empirikus alaçjelfüggvénytől való eltérés alapján szabályo­zó első szabályozókor olyan nagy időállandóju második szabályö­­zókörrel van kiegészítve, amelynek bemenő jelét a tényleges min­tahőmérséklet és egy állandó alapjel különbsége képezi, kimenete pedig az első szabályozókor kimenetével ÉS-kapcsolatban közvet­lenül a fütőteljesitményt vezérli. Ezen másik ismert berendezés hátránya, hogy az anyagspektro­­metriában szükséges pontosságot messzemenően nem tudja biztosí­tani. Abból adódóan, hogy a feladat megoldására két szabályozó­kört és ezen belül két erősítőt és két referenciafeszültséget alkalmaznak, ezek paramétereinek változása kihatással van az ál­landó hőmérsékleten tartott anyag tényleges hőmérsékletére. Ma­gasabb követelmények esetén az önálló szabályozókörök alkalma­zása pedig gazdaságtalan. A találmánnyal célunk fentiekben vázolt valamennyi nehéz­ség egyidejű kiküszöbölése és olyan hőmérsékletszabályozó beren­dezés kialakítása, amely maradéktalanul eleget tesz az anyag­­spektrometriában, különösen az anyag fázisátmenetei vizsgálatá­nak tanulmányozásánál támasztott szigorú követelményeknek. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően o­­lyan hőmérsékletszabályózó berendezés kialakításában jelölhetjük meg, amelynek segítségével kis holtidejü szabályozási körök va­lósíthatók meg. Feladat még az is, hogy az alapjel digitálisan beállítható és a beállított alapjel, valamint a mintahőmérséklet közötti különbség állandósult állapotban minimális legyen. Fel­adat továbbá, hogy a beállítás közvetlen utón történjen. A találmány alapja az a felismerés; hogy a mintát körül- ' vevő köpeny hőtehetetlensége miatt a fűtőtest hőmérséklete egy­szerű nemlineáris szabályozó körrel is stabilizálható, ha a fű­tőtest hőmérsékletét közvetve módosító második szabályozó kör­rel biztosítjuk, hogy a minta kívánt és tényleges hőmérséklete közötti különbség minimális legyen. Ezért az anyagspektrometfiá­ban alkalmazott kályhákhoz a mintával és a fűtőtesttel jó hő— i 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom