179179. lajstromszámú szabadalom • Miniatűr lezáró szerelvény mikrohullámú tápvonalhoz

179179 rövidebb, az üzemi hullámhoasz nagyságrendjébe esik, ezért "rö­vid fix íezáró"-nak ia nevezik. Az exponenciális vagy más függ­­véçy szerint szűkülő nyelő alkalmazásával a lezáró szerelvény méretei ugyan csökkenthetők, de csak az üzemi hullámhossz nagy­ságrendjéig és az Így vékonyodó nyelőkkel csak igen kis teljes it» mény vihető át. A négyszögletes TE10 alapmódusu csőtápvonalba helyezett nyelő anyag általában gömbszemcsés /karbonil/ porvas', mely mintegy 5x1 arányban van töltőanyagba, általában valami­lyen műgyantába ágyazva. Az illesztés jó, de a terhelhetőség csak mintegy 0,5-1 W. Nagyobb terhelhetőség érhető el un. betonnyelők alkalmazá­sával. Ezek hátránya a nehezkes technológia és a rosszabb illesz­tette ég /VSWR = 1,3-1,5:1/. A korszerű, második, illetve harmadik generációs berende­zések megkövetelik a méretek jelentős csökkentését, ami a hagyo­mányos kialakításokkal nem érhető el. A találmány alapja az a felismerés, hogy a jelentős méret­­csökkentés jó illesztettséggel akkor érhető el, ha a lezáró sze­relvény a tápvonal belsejében kialakított kis jósági tényezőjű rezonátor, melyet egymáshoz közös súlyvonallal illeszkedő die­­lektromos betét és porvas nyelő alkot. Részletesebben a találmány szerinti lezáró szerelvényt egy előnyös kiviteli alakot mutató ábrák kapcsán magyarázzuk. Az 5« ábra léptékhelyesen ábrázolja a lezáró szerelvényt, még pedig az 5A ábra ismét a tápvonal hossztengelye mentén, az 5B ábra az ar­ra merőleges síkban. Az abárákon látható, hogy az 1 tápvonalat a végén rövidre záró 3 fém fenéklapon felfekszik egy - példánknál tárcsaalaku - dielektromos 4 betet és ahhoz illeszkedik egy - példánknál u­­gyancsak tárcsa-, illetve henger§laku - porvas nyelő 5 test. Az ábrázolt kivitelben a 4 betét és az 5 test keresztmetszete meg­egyező; ez nem feltétlenül szükséges, bár előnyös. A találmány szerinti hatáshoz szükséges, hogy mind a 4 betét, mind az 5 test olyan keresztmetszettel legyen kialakítva, mely a keresztmetszet­ben a közös súlyvonal által metszett pontra polárszimmetrikus vagy a keresztmetszetnek e pontján áthaladó legalább egy tenge­lyére tengelyszimmetrikus. A rezonátort alkotó 4 betét és 5 test közös súlyvonala az 1 tápvonal 6 és 7 felezősikjainak metszésvö­­nalával párhuzamosan van elrendezve úgy, hogy a súlyvonal az 1 tápvonal hosszabb 6 felezőslkjában és a rövidebb 7 felezősikkal párhuzamos, de attól eltérő síkban fekszik. Példánknál ez az el­térő sik úgy helyezkedik el, hogy az egész rezonátor az említett kisebb 7 felezősik és az oldalfal által határolt térrészben he­lyezkedik el, ez szintén bem feltétlenül szükséges, bár előnyös. A pontos elhelyezés és a 4 betét, illetve az 5 test méretei a hullámhossz és a jelen leirásban adott megfontolások ismeretében szakember által megválaszthatok; a 4 betétnek a súlyvonal men­tén mért D vastagsága és a porvas nyelő 5 testnek a súlyvonal, mentén mért L hossza az 1 tápvonal hullámhosszához és egymáshoz általában a következőképpen viszonylikx lambda/2^ D + L; L^> 3*D. A keresztmetszetek méretei is a konkrét üzemi paraméterek függvényében választandók meg; az 1 tápvonalnak a 6 es 7 fele­zős i kok' mets zés vonalára merőleges Kt keresztmetszete és egyfe­lől a dielektromos 4 betét, másfelől a porvas nyelő 5 test -2

Next

/
Oldalképek
Tartalom