179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 tüntettük fel, ez az 1 509 090 la jstromszámu francia szabadalmi leirásban ismertetett módon a függőlegestől kissé rézsutosan eltérve is elhelyezkedhet. Az első felületsor felületei az 1 095 375 lajstromszámu francia szabadalmi leirás 1. és 2. ábráján, vagy az 1 544 799 lajstromszámu francia szabadalmi leirás 1. és 2. ábráján bemutatottaknak felelhetnek meg. Ekkor az első felületsor felületeinek Z-^ felső és alsó tartományai gömb alakúak, és az főmeridiángörbére merőlegesen síkmetszet H^*H^ és vonalak olyan körvonalak, amelyeknek sugara azonos az főmeridiángörbe A és B pontjában mért görbületi sugárral. A Z2 közbenső tartomány főmeridiángörbére merőleges síkmetszetei köralakuak, amelyeknek sugara a Z2 közbenső tartomány felső határán elhelyezkedő köralaku síkmetszet *H^ vonal sugara és a Z2 közbenső tartomány alsó határán elhelyezkedő köralaku síkmetszet H2*H2 vonal sugara között változhat. A 2 058 499 lajstromszámu francia szabadalmi leirásban és a 2 079 883 lajstromszámu francia pótszabadalmi leírásban ismertetett módon az felületek aszférikusak is lehetnek. Ekkor az főmeridiángörbére merőleges síkmetszetek kúpszelet alakúak, és minden kúpszeletnek az főmeridiángörbével alkotott metszéspontjában a görbületi sugár megegyezik az főmeridiángörbe görbületi sugarával a vizsgált metszéspontban. Az igy meghatározott első felületsor minden S-^ felületének adatait egy SZreferenciagömbhöz viszonyított eltérések táblázatával adjuk meg. A 3* ábrán látható a referenciagömb RQ sugara 82 mm, és a vizsgált S-^ felület bármely pontját egyrészt a referenciagömbhöz viszonyított £ eltérése, azaz a^Zreferenciagömb pontján át vezetett OqM0 sugáron mért MM. távolság, másrészt a MQ ponthoz tartozó Oli^. és OMy Ívhosszak határozzák meg, amelyek az xOQz és yOQz síkoknak aS referenciagömbbel történő vízszintes és függőleges metszésvonalain mérhetők. Az első felületsor minden felületének^ eltéréseit az S-^ felületen vízszintesen és függőlegesen szabályosan elhelyezett nagyszámú pontokra digitális számítógéppel táblázatosán határozzuk meg. A számitógép úgyszintén megadja az felület minden pontjában az S-^ felület két görbületi sugarát. Ezen értékek ismeretében a számítógéppel kiszámítható a kivá- ‘ lasztott felület minden pontjának asztigmatikus eltérése. Megrajzolható továbbá az első felületsor minden S-^ felületéhez az asztigmatikus eltérések térképe, és az egyenlő értékű pontokat izzóasztigmatikus vonalakkal köthetjük össze. Az igy kidolgozott grafikonok segítségével az első felületsor S-^ felületeiből kiválasztjuk azokat, amelyeknél a nagyasztigmatikus eltéré-7
