179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 gőleges összetevője állandó értékű, vagy olyan görbét, melynek: minden pontjában a fénytörő felület érintősíkja azzal a vízszintes sikkal, mely a lencse optikai középpontját tartalmazzaj állandó szöget zár be, és amely merőleges a főmeridiángörbére. A fénytörő felület további oldalsó részein legalább egy olyan függőleges vonalat tartalmazhat, amelynek mentén a prizmahatás vizszintes összetevője állandó, tehát bármely pontján át a fénytörő felületre érintőlegesen fektetett sik a főmeridiángörbe síkjával állandó szöget zár be. Ezeket a megoldásodat a 2 058 499 lajstromszámu francia szabadalmi leirás és a ! 2 079 663 sz. első pótbejelentése ismerteti. A-fénytörő felület ilyen kialakításával nagymértékben csökkenthetők a ferde: irányú elrajzolások, de a ferdeirányu elrajzolások ilyen csökkentése azt eredményezi, hogy az asztigmatikus eltérések különböző eloszlásban a felület jóval nagyobb részén jelennek meg. Jelen találmány megalkotásakor az volt a célunk, hogy az eddigieknél tökéletesebb változó dioptriáju szemüveglencsét hozzunk létre. A találmány egyrészt folyamatosan változó dioptriáju szemüveglencse, melynek egyik fénytörő felületéhez legalább egy szakaszán adott törvényszerűség szerint folyamatosan változó görbületü főmeridiángörbe tartozik,~amely~fénytörő felület a távollátáshoz első dioptriáju felső tartományt, a közellátáshoz második dioptriáju alsó tartományt, és a felső és alsó tartományhoz folyamatosan kapcsolódó közbenső tartományt tartalmaz, amely közbenső tartomány dioptriája a főmeridiángörbe említett szakasza mentén felső határán lévő első dioptria és alsó határán lévő második dioptria között az emlitett adott törvényszerűség szerint folyamatosan változik, az emlitett főmeridiángörbe a három tartományt középső részükön szeli át és legalább a közbenső tartományban körpontvonalat alkot, ahol a második és az első dioptria különbsége az addiciós dioptria, továbbá a közbenső és az alsó tartomány három vízszintesen elhelyezkedő részre van osztva, éspedig egy középrészre és két külső oldalrészre, amely oldalrészek a középrésztől a főmeridiángörbére szimmetrikusan elhelyezkedő két metszétgörbével vannak elválasztva. A szemüveglencsét a találmány szerint az jellemzi, hogy a két metszésgörbét két geometriáilag eltérő felületből kiképzett fénytörő felületen egymáshoz nem folyamatosan csatlakozó felületrészek határvonalai alkotják, továbbá a felső tartományt és a közbenső tartomány, valamint az alsó tartomány középrészét olyan első felületsorból kiválasztott, első geometriai felület képezi, melynél az asztigmatikus eltérések 'az emlitett metszésgörbék környékén jelentkeznek, továbbá a ■külső oldalrészeket olyan második felületsorból kiválasztott második geometriai felület képezi, amelynél az oldalrészeken 'levő vizszintes vonalak mentén a prizmahatás függőleges össze-' «tevője közel állandó, és egy függőleges vonal mentén a prizmanatás vizszintes összetevője állandó, amely függőleges vonal minden egyes pontjában $ prizmahatás függőleges összetevőjének értéke legfeljebb 0,7a-vál tér el ä prizmahatás függőleges ösz■szetevőjének a főmeridiángörbe azon pontjában vett értékétől, ■amely pont függőleges koordinátája megegyezik az emlitett függőleges vonalon lévő pont függőleges koordinátájával, ahol a az emlitett addiciós dioptria, továbbá a két metszésgörbét az [első és második választott geometriai felület két metszésvonala alkotja, és a metszésgörbék a közbenső tartományban legalább •15 mm-re,*az alsó tartományban pedjjg legalább 18 mm-re vannak egymástól. 3
