179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására
179168 amely Z^ és Z^* középrészből, valamint C és D metszésgörbével a középrésztől elválasztott két Z^* oldalrészből tevődik össze. A középrész két Z2* és Z^* része azonos a kiválasztott felületpár felületének a két C és D metszésgörbe által határolt Z2 közbenső és Z^ alsó tartományával, mig a két, a C és D metszésgörbének kivül található Z^ oldalrész a kiválasztott felületpár S2 felületének a.két C és.D metszésgörbén kívüli oldalsó tartományával azonos. A 10-12. ábrákon az S felületnek az M-jM^* főmeridiángörbéré merőleges síkmetszetei láthatók. Az S felület alsó tartományának vízszintes metszetei egy középrészből állnak, melyek a 9. ábrán látható Z2* és Z^’ középrészeknek felelnek meg, és melyek jobban kiemelkednek, mint ugyanazon vízszintes metszet oldalrészei, melyek a 9. ábra Z^* oldalrészeinek felelnek meg. Ez arra vezethető vissza, hogy a S2 felület Z^ alsó tartománya vízszintes síkmetszetének görbülete kisebb, mint az felület Z2 közbenső.és Z^ alsó tartományai vizszintes síkmetszeteinek görbülete. Még pontosabban, a C és D'metszésgörbék az S felületen megszakítottak, ahogyan ez-a 10-12, ábrák E, F, G, H, K és L pontjaiban világosan látható. Az is felismerhető azonban, hogy az ilyen megszakitóttság jóval kisebb', mint' az 1 095 375 lajstromszámu francia szabadalmi leirás 7« és 8. ábráján bemutatott két lépcsőszerü folyamatossági hiány. A 13» ábrán mutatjuk be az S felület jobb felén az asztigmatikus eltérések megoszlását. Az S felületet az 1. és 2. táblázatból a nagyobb eltéréseket adó részeknek megfelelő és S2 felületek összekapcsolásával állitottuk elő. A 14. ábra és a 15. ábra szerinti'S felület felén át szemlélt szabályos rácsozat képének fele. A 14. ábrából láthatóan a rácsozat alsó részén a vizszintes vonalak közel vízszintesek maradnak, csak kissé deformáltak és a D metszésgörbe magasságában függőleges irányban gyakorlatilag nem tolódnak el. Másképp fogalmazva, az S2 felület függőleges vonalának megfelelő 20 koordinátájú függőleges vonal képen tökéletesen függőleges marad. Ha az S felületet alkotó S-^ és. S2 felületek az előzőekben más ismertetett módon az eltérési 1. és 2.táblázatnak felelnek meg, az S felület asztigmatikus eltéréseinek táblázatát a következőképpen határozhatjuk meg: az S felület eltérési táblázatának 32, 28j 24, 20, 16, 12, 8 és 4 koordinátájú vizszintes sorainak értekei azonosak lesznek az 1. táblázat megfelelő sorainak értékeivel, mig az S felület eltérési táblázata minden egyes 0, -4, -8, -12, -16. -20, -24, -28'és -32 koordinátájú vizszintes sorának értékei azonosak az 1. táblázat megfelelő sorában a vastag vonallal keretezett mezőtől balra és a 2. táblázat megfelelő sorában a vastag vonallal keretezett mezőtől jobbra található eltérési értékekkel. így pl. az S felület 0 koordinátájú vizszintes sorának eltérései balról jobbra haladva a következők: 0,0000: 0,0072: 0,0200: 0,0376: 0,0534: 0,0542: 0,0654: 0,0805: 0,1000: 0,1219. Az S felület eltérési táblázatából a kivánt alakot a következőképpen határozhatjuk meg. Ha a kiválasztásra kerülő S
