179168. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó dioptriájú szemüveglencse és eljárás a szemüveglencse fénytörő felületének kialakítására

179168 el az felületek M^M^* főmeridiángörbéjének a vagy V2^2* függőleges vonal vizsgált pontjával azonos koordinátája pontján mérhető prizmahatás függőleges összetevőjétől, ahol az a érték egyenlő az főmeridiángörbén az A és B pontok kö­zötti addiciós dioptriával. Másként fogalmazva, a V^V-^1 és ^2^2* függőleges vonalak mentén az S2 felület érintő.sikja az főmeridiángőrbe sikjával állandó szöget zár be. Ennek kö­vetkeztében ,az S2 felületen a 2* és, V^V^’ függőleges vona­laknak megfelelő helyen át szemlélt rácsozat képe is függőleges marad. A V^V^* és függőleges vonalak a MgMg? főmeridián­görbétől pl. 20 mm távolságban helyezkedhetnek el. Az a felté­tel, hogy a és ^2^2* függőleges vonalak minden pontjában a prizmahatás függőleges összetevője legfeljebb 0,7a értékkel térhet el az M^M^* főmeridiángörbe megfelelő pontjában lévő prizmahatás függőleges összetevőjétől, azt biztosítja, hogy az S2 felület oldalrészein át szemlélt rácsozat vizszintes vonala lainak képe a függőleges irányban egyáltalán nem, vagy csak kis­mértékben tér el az S-^ felület Z2 közbenső tartományának közép­ső részén át szemlélt ugyanazon rácsozat vizszintes vonalainak képétől. Az igy meghatározott második felületsor minden s2 felüle­téhez kiszámítjuk a 3. ábrán bemutatott ^referenciagömbhöz vi­szonyított ^.eltéréseket, egyébként hasonlóan az S-^ felületek eltéréseinek megállapításához. A következő 2. táblázat példa­ként tünteti fel $ második felületsor valamely S2 felületének eltéréseit a 3. ábrán bemutatott viszonyítási rendszerben, amely S2 felület M2M2’ főmeridiángörbéje 1/R görbületének vál­tozását a 7« ábra szemlélteti. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom