179156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áru szárítására zárt gázárammal és szorpciós folyadékkal
179158 a szárító berendezés aktiv folyadékot bevezető csonkjához - pl* a 6. ábrán a 67 csonkhoz - kapcsolódik. A 79 elpárologtatóban termelt gőz 84 csővezetéken, a 79 elpárologtatót fütő gőz kondenzátuma pedig 81 fojtószerven keresztül a 71 kondenzátorban füti a hig folyadékot, majd a kondenzálódott desztilfátumot és a nem kondenzálódó gázokat 82 szivattyú távolítja el, A 9« ábrán egy olyan kiviteli alak kapcsolása látható, amelyben az érkező hig folyadékot a hig folyadékból távozó gőz füti. A hig folyadékot 90 szivattyú 91 kondenzátorba nyomja, mint hűtőközeget, az ott felmelegszik, majd 92 hőcserélőben a távozó aktiv folyadékot hütve tovább melegszik és 93 elpárologtatóba jut. Innen 94 szivattyú 95 hőcserélőn át, ahol az aktiv folyadékot hütve melegszik, 96 elpárologtatóba juttatja. Itt küső hőbevitellel, pl. 97 csonkon bevitt gőzzel párologtatjuk. A gőz kondenzátuma 98 csonkon távozik. A 9$ elpárologtatóban keletkezett gőz 95 elpárologtatóban a hig folyadékot forralja. A besürüaödöfct, forró aktiv folyadék 99 csővezetéken át bejut a 95» majd a $2 hőcserélőbe és 1Q0 csonkon keresztül a száritó berendezés felé távozik, pl. a 6. ábra 67 csonkjához. A 93 elpárologtatóban keletkezett gőz 101 csővezetéken, a 95 elpárologtatót fütő gőz kondenzátuma pedig 102 fojtószerven keresztül a 91 kondenzátorba jut. ahol a hig folyadékot füti, majd a kondenzáció révén keletkező desztillátumot éa a nem kondenzálődó gázokat 105 szivattyú eltávolítja. A 10. ábrán egy olyan kiviteli alak kapcsolása látható, amelyben a folyadékból kiűzött gőz kondenzációja közben felszabaduló hő a folyadékot csak melegíti» de nem gőzölögteti el. A hig folyadékot mint hűtőközeget 111 szivattyú hajtja át 112, 113 és 114 kondenzátorokon. A 114 kondenzátorból kilépve 115 fojtószerven halad át a folyadék. A 111 szivattyú és a 115 fojtóazerv úgy van beállítva, hogy a folyadék nyomása 112, 113 és 114 kondenzátorokon áthaladva mindenütt nagyobb legyen a telítési nyomásnál, és igy ne lépjen fel sehol elgőzölgés. A 112, 113 és 114 kondenzátorokban a hűtőközegként szolgáló hig folyadék hőfoka növekszik. A 115 fojtószerv után a 116 kigőzolögtetőben hőközlés nélkül gőz szabadul fel a folyadékból. Ez a gőz kondenzálódik a 113 kondenzátorban. A folyadék tovább jut a 117 kigőzölögtetőbe, ahol újabb gőz szabadul fel belőle, amely gőz kondenzálódik a 112 kondenzátorban. A megmaradt besürüsödött aktiv folyadékot a 118 szivattyú juttatja vissza a szárító berendezésbe, pl. a 6. ábra 67 csonkjához. A 113 kondenzátorba» leosapódott desztlllátum a 119 csővezetéken át a 112 kondenzátorba jut, ahol expandál, s onnan pedig a desztillátümot és a nem kondenzálódó gazokat a 120 szivattyú távolitja el. A 114 hőcserélőben a hig folyadékot külső hővel kell fűteni, a sémában pl. úgy, hogy a 121 csonkon gőzt viszünk be és a kondenzátumot a 122 csonkon eltávolítjuk. A leírt sémák szerinti regeneráló készülékekét szabályozás si okok miatt sok esetben célszerű úgy módosítani, hogy osaka hig folyadék egy részét koncentráljuk, másik részét a koncentrálttal összekeverjük, és a keveréket alkalmazzuk a száritó berendezésben aktiv szorpciós folyadékként. Az ismertetett sémákba az egyszerűbb leirhatóaág miatt csak két elpárologtatót illetve két kigőzölögtetőt rajzoltunk be, de természetesen tetszésszerlnti számú, több fokozatot is lehet, sőt az energetikai hatásosság növelése végett oélszerü alkalmazni* 13
