179116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vezeték, pl. kábel, cső, vagy hasonló szerkezetek falon történő víz- vagy gázzáró módon tömített átvezetésére
179116 zési éa bedolgozási költsége igen csekély, a jelenleg alkalmazott szilikongumi költségéhez képest elenyésző. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely a találmány szerinti eljárással készült kábelátvezetesi megoldást tartalmaz, függőleges metszetben. Az 1 betonfalba /karima nélküli/ acélanyagú, L belső átmérőjű 2 béléscsövet épitünk be, oly módon, hogy a béléscsövét - még a betonozás előtt - elhelyezzük és ideiglenesen rögzitjük a zsaluzatban, majd végrehajtjuk a betonozást. A 2 béléscsőbe 3 kábelt huzunk be. Ezt megelőzően a 2 béléscső belső felületét megtisztitjuk. A 2 béléscsőben, annak az 1 fal függőleges síkjaiból kinyúló végeitől befelé 1_ távolságra - gytirüalakú 4 támasztószerkezeteket helyezünk el-7 amelyek pl. azbesztzsinorból készülhetnek. A gyürüalaku 4 támasztószerkezetek a szélességnek. Ezek feladata, hogy a haszoncső végei és a közöttük levő térbe kerülő 5 kitöltőtesteket a kötés ideje alatt - tehát ideiglenesen - megtámasszák. Az 5 kitöltőtesteket duzzadócementből készítjük el, amely megfelelő duzzadó- és tapadóképességgel, kötésidővel es végszilárdsággal rendelkezik. A duzzadócement bedolgozása előtt a 2 béléscső előzőleg megtisztított belső felületét - ecsettel felhordható konzisztenciája - duzzadócementtel előkellősitjük. Ezután az 5 kitöltőtestek anyagául szolgáló duzzadócement-pépet - kézi utón vagy géppel - a gyürüalaku 4 támasztószerkezet, a 2 béléscső belső felülete és a 5 kábel külső felülete közötti térbe hézagmentesen bedolgozzuk. A duzzadócement megszilárdulása után gáz- és folyadéknyomásnak ellenálló kábelátvezetést 'kapunk, mivel a duzzadócement térfogata a kötés során megnövekszik, és a megkötött anyag szilárdsága, valamint a haszoncsőhöz, illetve kábelhez tapadásának mértéke a gyakorlatban telléphető nyomások felvételéhez elegendő. A duzzaódcement.. mint tömítőanyag alkalmazásának eredményeként tehát a viz- és gáztömörséget és nyomás állóságot nemcsak a tapadás, hanem a duzzadási nyomás, illetve az ennek eredményeként fellépő súrlódási erő együttesen hozzák létre. Az ábra szerinti átvezetésnél például 1 = 10 cm, 1 = 3-4 cm és a = 2 cm lehet, de általában az alkalmazott anyag fizikai jellemzőinek és a bedolgozási körülményeknek az ismeretében megállapítható az 1^ távolságnak az a minimális értéke, amilyen hosszúságban a béléscsövet utószilárduló anyaggal ki kell tölteni. Ez a minimálisan szükséges 1 távolság mindig lényegesen kisebb, mint amekkora értékre a nem duzzadó /hagyományos/ anyagok alkalmazása esetén van szükség. Amennyiben a bedolgozott anyag kötésideje szabályozható, az üzembiztos tömités elkészítésének időpontja bizonyos intervallumon belül változtatható is. A duzzadócement tapadóképessége többszörösére növelhető természetes vagy mesterséges latexanyag - célszerűen műanyag bázisú emulzió - hozzáadásával, amely emulzió előnyösen polivinilacetát, vagy emuigáit poliaritát 43-55%-os vizes oldata. Erre a célra a "Barra" néven kereskedelmi forgalomba hozott emulzió kitünően megfelel. Például az alábbi receptura alapján készíthetünk tömítőanyagot : 1 kg Barra emulziót, amelyben 0,70 kg viz és 0,3 kg szárazanyag tartalmú mülatex van, összekeverünk 1 liter vízzel, és e folyadékot 6,0 kg duzzadocementtel keverjük össze. A keverési művelet eredményeként földnedves, gyurmaszerü konzisz-4
