179075. lajstromszámú szabadalom • Közös törlésű képpont-, főként fénypontkapcsoló áramkörökkel kialakított funkcionális egység

3 179075 4 szerelési költségeit növeli, az áramköröket viszonylag drágává teszi. A tirisztoros kapcsoló áramkörök másik változa­tát az olyan áramkörök képezik, amelyeknél a kap­csoló áramkör a járulékos, vezérlő, meghajtó, stb, áramörökhöz egyenáramú csatolással van kapcsolva. Ilyen kapcsoló áramkört ismertet a 168 336 lajst­romszámú magyar szabadalmi leírás, mely tárgyalja az alkalmazott meghajtó áramkört is, valamint a Ti 10.464 közzétételi számú magyar találmányi leírás is, amely az előzőtől csak a meghajtó áramkör egy­szerűsítésében tér el. Az ilyen kapcsoló áramkörök­nél a gyújtott tirisztorok kikapcsolását az anódfe­­szültségük nullára csökkentésével valósítják meg, mint ilyen megoldásokat számos más kapcsoló áram­körnél is alkalmaznak, pl. a 1 499 957 lajstromszá­mú francia szabadalmi leírásban ismertetett megol­dásnál, vagy háromfázisú hálózati feszültség egyutas egyenirányításával nyert tápfeszültség egyik fázisa kapuzásával kialakított tápegységről működtetett már említett 164 837 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leirás szerinti gyújtókondenzátoros fénypont­kapcsoló áramkörnél is. A 168 336 lajstromszámú magyar szabadalmi le­írás szerinti kapcsolóáramkörnél a fénypontot meg­valósító izzólámpa a kapcsoló eszközt megvalósító tirisztor anódja és a tápfeszültség-forrás pozitív kap­csa közé van kötve, vezérlőelektródája pedig egy­részt gyújtóbemenetet képez, másrészt első ellenállá­son keresztül katódjával együtt a tápfeszültség forrás negatív kapcsára van kötve. A meghajtó áramkör két, egy gyújtó és egy mátrix bemenettel van kiala­kítva, ahol a gyújtó bemenet második ellenálláson keresztül első dióda és második dióda közösített anódjára, míg a második dióda katódja a meghajtó áramkör mátrix bemeneti kapcsára van kötve. Az első dióda katódja a meghajtó áramkör kimenetét képezve a fénypont kapcsoló áramkör tirisztorának vezérlő elektródájára van kapcsolva. Az áramkör fel­építésével egyes célokra kellően alkalmas, de az egyes vezérlőfeszültségeket oly módon kell megvá­lasztani, főként negatív feszültséget szolgáltató se­gédtápfeszültség források alkalmazásával, hogy a za­varjelek kedvezőtlen hatása elkerülhető legyen. Az ehhez képest egyszerűsített T/10.464. közzétételi számú találmányi leírásban ismertetett áramkörnél az első ellenállás szakadással, az első dióda pedig rövidzárral van helyettesítve. Ennek a változatnak az áramköri elrendezéséből adódóan több hátrányos­sága van. A galvanikus csatolás következtében ugya­nis feszültséget kap - ha aktivizálni kell a fény­pontkapcsolót - vagy negativ feszültség alatt áll - ha tiltani kell, vagy pedig a tirisztor begyújtása már f""7förtént —. A begyújtott tirisztoroknál, amennyiben a vezérlő elektródájukon negatív fe­szültség van, anód-vezérlőelektróda visszáram alakul ki, ami méretezésben vastagabb vezetékek alkalmazá­sát és nagyteljesítményű vezérlő egységek illetve nagyteljesítményű meghajtó áramkörök alkalmazását teszi szükségessé, s esetleg a tirisztor tönkremenete­léhez is vezethet. Másik lényeges hátránya, hogy az első ellenállás elhagyása miatt a tirisztorok zavarje­lek hatására végbemenő begyújtása csak olyan tirisz­tortípusok használata esetében kerülhető el, ame­lyeknek du/dt meredekségi paramétere nagy. Az ismert, galvanikus csatolási lehetőséggel ren­delkező fénypontkapcsoló áramköröknél általánosan alkalmazott megoldás szerint a tirisztor anódja és a tápfeszültség forrás pozitív kapcsa közé van a terhe­lést képező izzólámpa kötve, ez megengedhetővé teszi a csak néhány Volt nagyságú gyújtójel alkalma­zását, de ugyankkor nem biztosít egyértelmű zavar­védettséget. Ez a hátrányosság fokozottan fennáll az egyszerűsített változatnál is, ahol az első dióda rö­vidzárral való helyettesítése a meghajtó áramkör vagy egység járulékos terhelésének megnövekedését okozza és egyúttal jelentős terhelést is képezhet annak tápegysége felé. Az ismert, beleértve a galvanikus csatolási lehető­séggel rendelkező fénypontkapcsoló áramköröket is, egy további hátrányosság még, hogy azokból csak kisszámú szerelhető a rendelkezésre álló hely által meghatározott szabványos illetve szokványos méretű nyomtatott áramköri lapokra. Az áramkörök elhe­lyezésénél ugyanis figyelemmel kell lenni arra, hogy a szokványos kialakítású tirisztorok anódja maga a fémház, amely tirisztor nagyobb, szigeteletlen, nyomtatott áramköri lapból kiálló részét képezi. Több tirisztor egy nyomtatott áramköri lapon elhe­lyezése esetén biztosítani kell a tirisztor-anódok kellő egymástól való elszigeteltségét, ugyanis egy anó­­dok közötti esetleges rövidzár, a terhelés anódkör­­ben való elhelyezése miatt, nem kívánt, téves kijel­zést okoz, és a tirisztor tönkremenetelével is járhat. A tirisztorokat, hűtési viszonyaik javítására végett igen gyakran anódjukkal fémes kapcsolatban álló hűtőtestekkel például hűtőcsillaggal látják el, s ezek kiterjedése tovább korlátozza az egymás mellett el­helyezhető áramkörök számát, nehezíti az áramkö­rök fölépítését, szerelését és javítását, s egyben növe­li a nem kívánt kijelzés veszélyét is, ami a berende­zés üzembiztonságát, megbízhatóságát csökkenti. így a felsorolt hátrányosságok elkerülése végett célunkká vált olyan képpont, főként fénypontkap­csoló áramköröket tartalmazó funkcionális egység kialakítása, amely könnyen szerelhető, olcsón gyártható és egyszerűen javítható, így a beletartozó kapcsoló áramkörök nagymértékben integrálhatók. Kívánalom volt, hogy a funkcionális egység olyan kialakítású legyen, ami az egyes beletartozó kapcso­ló áramköröknek fokozott gyújtási, működtetési és zavarvédettségi biztonságot nyújt, továbbá a funk­cionális egységbe tartozó áramkörök érzéketlenek legyenek a tirisztoraik közötti anódköri rövidzárra anélkül, hogy ez a funkcionális egység vagy az egyes beletartozó kapcsoló áramkörök üzembiztonságát csökkentené. Célunk volt még a funkcionális egység olyan ki­alakítása is, amely lehetővé teszi minden szokványos és gyakorlatban előforduló, különböző osztástávol­ságú és teljesítményű fénypontokkal kialakított fénytájékoztató berendezésekben egyazon egység változtatás nélküli csereszabatos alkalmazhatóságát. További célunk volt még a funkcionális egység olyan kialakítása is, amelynél a beletartozó kapcsoló áramkörök egyenként kevés számú áramköri elemet tartalmaznak, nem tartalmaznak kevésbé megbízható áramköri elemeket, pl. kondenzátorokat, az egyes kapcsoló áramköröknek kevés vezérlő bemenetűk van, meghajtó áramkörökhöz vagy egységhez gal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom