179065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szinhelyes papírképek additív rendszerű nagyítására
179065 4 amin alapvetően változtatni kell, mivel az emberi szem a színek változásait a sötétebb árnyalatoknál sokkal jobban tudja megkülönböztetni. Ha pedig rendelkezésére áll valamilyen konkrét színminta: színes etalon is, akkor az annak megfelelő denzitást egy másik hasonló anyagon már sokszorta kisebb hibalehetőséggel tudja az összehasonlítás objektív útján azonosítani. Ehhez párosult az a felismerés, hogy ezzel az új eljárással kombinálva van univerzálisan alkalmazható egyszerű és megbízható műszaki megoldás az additív színszűrők elhelyezésére és mozgatására a hagyományos nagyítógépeken, éspedig az objektív érintése nélkül. A találmány tárgyát képező eljárás és berendezés két szerkezeti részegységből valamint a színes etalonokból áll. Az első részegység a színvezérlő és integráló szerkezet. Ennek funkciója az, hogy a megfelelő keretbe foglalt színszűrő és integráló eszközöket közvetlenül a nagyító objektív alá a megfelelő helyzetbe hozza, szabadon hagyva azt a szükséges fényrekesz-szabályozás céljára. E helyzetben a szerkezet biztosítja a színszűrőknek és a velük közös tartóba foglalt beállító lyuknak illetve a színintegrálást ellátó eszköznek tetszés szerinti felváltott működtetését. A szűrőtartót egy szükség szerint állítható konzol köti össze egy speciális szorítóval, amelyet a nagyító objektív kihúzatának, az ún. „harmonikának” alsó foglalatára kell felerősíteni. A részegységnek az egyik lehetséges kiviteli példa szerinti megoldását az 1. és 2. ábra szemlélteti. Itt az 1 szűrőtartón - ami a jelen esetben korong alakú — az eljárás sorrendjében való alkalmazás szerint látható a 2 beállító lyuk, a 3 integráló lap, majd a 4 kék, 5 zöld és 6 vörös additív rendszerű fólia színszűrők. A 3 integráló lap céljára matt- vagy opálüveg használata a legcélszerűbb. Az 1 szűrő tartót a 7 szorító pofa a 16 gumi- vagy műanyag-betétek közbeiktatásával és a 11 szorító csavarral erősíti fel a 8 nagyító objektív-kihuzat alsó keretére. Az 1 szűrőtartót függőlegesen a 9 vezetőrúdon elcsúsztatva lehet beállítani és a 12 csavarral rögzíteni. A vízszintes irányú állítást a 10 excenter lap, ennek rögzítését a 14 csavar végzi. Ily módon a szimmetrikusan elhelyezett 2—6 nyílások mindig pontosan a 15 nagyító objektív tengelyébe és közvetlenül annak alsó síkja alá állíthatók és ott a 13 központi csap körül az 1 korongot forgatva cserélhetők. A szűrőtartó céljára korong helyett lehet más, célszerűen sík alakú idomot, pl. egy kivágott foglalatban eltolható lapos szánt is használni. Ez esetben az üres beállító lyuk el is hagyható, mert a szánt a foglalatból kihúzva a kép beállítása akadálytalanul elvégezhető. Készíthető azonban olyan szűrőtartó is, amelynek korong esetében is csak négy nyílása van: három a színszűrőknek, a negyedik üres, de úgy képezték ki, hogy az integráló lap bármikor betehető és kivehető, tehát — szemben a szűrőkkel — nincs a nyílásba rögzítve. Dyeténképpen a viszonylag ritkán használt integráló lap nem foglal el önálló nyílást, hanem az üres beállító lyukkal kombinálva használható. A szorító pofa ábrázolt kiviteli alakja helyett ugyancsak alkalmazható más kivitelű felfogó eszköz. 3 Végül az ábrázolt állító idomok helyett ugyancsak alkalmazható eltérő megoldású, pl. csuklókkal irányítható konzol is. Célszerű, ha a szűrőtartón megfelelő, pl. rugós akadó biztosítja, hogy az egyes nyílások pontosan álljanak be az objektív alá és a sötétben is érzékelhető, pl. kitapintható jelzés tájékoztat arról, hogy mikor melyik nyílás van e helyzetben. A gumipofáknál lehet olyan cserélhető betéteket alkalmazni, amelyek a köríves idomokhoz illeszkedve akkor előnyösebbek, ha az objektív kihúzat alsó foglalata henger alakú. Azon kivételes esetekben amikor a nagyítógép konstrukciója a felerősítést az objektív kihúzat alsó részére valami okból nem teszi lehetővé, a szorító pofát a nagyítógép más erre alkalmas részére kell felerősíteni, amilyen például a lámpaház vagy az azt tartó konzolszerkezet részei. E célból ahhoz megfelelő kiegészítő- és toldó-elemek is alkalmazhatók. A színelemző maszk funkciója az, hogy a benne elhelyezett színes fotópapíron a 3 integráló lapon át történő megvilágítással elért homogén negatív képről egy-egy lépcsőzetesen sötétedő sárga, bíbor és kékeszöld színkivonattá előhívódó színes éket hozzon létre, amelyről a későbbiekben leírt színes etalonokkal való összehasonlítással a színhelyes kópia expozíciós részidői megállapíthatók. A szerkezetnek az egyik lehetséges kiviteli példa szerinti változatát a 3. ábra szemlélteti. Itt a maszk 17 foglalata egy lapos, egyik oldalán nyitott doboz, amelynek három hosszanti nyílása van. A nyílásokban az 1 szűrőtartóban elhelyezett 4—5—6 színszűrőkével azonos anyagú 18 kék, 19 zöld és 20 vörös színszűrő-fólia kerül elhelyezésre. Közvetlenül alattuk, egy, csak metszetben ábrázolt keresztirányú 21 szürke film-ék kap helyet, amelynél a lépcsőzetes fokozatok határát a nyílásokban látható szaggatott vonalak érzékeltetik. A szürke ék lépcsőinek denzitása fokozatosan és a megelőzőhöz képest mindig állandó mértékben (pl. 50%-kal) emelkedik és ezzel az ún. lépcsős expozíciós próbákat helyettesíti egyetlen hosszabb megvilágítás alkalmazásával. A 22 színes fotópapírt emulziós oldalával felfelé a maszk aljára kell helyezni. A 23 időskála segítségével - amelynek a 3. ábra szerinti számozása csak egy lehetséges változatot képvisel - lehet visszakeresni a színhelyes papírképhez tartozó expozíciós időket. A készülékhez egy-egy rajzban már nem ábrázolható sárga, bíbor és kékeszöld színű etalon tartozik. Ez a legcélszerűbben egy-egy kis darab magából a kidolgozott színes fotópapírból, fehér alapra felragasztva. Alkalmazható azonban más hagyományos úton színezett, pl. festett vagy nyomtatott papírvagy egyéb anyag is. Az etalonok jellegzetessége az, hogy színeik megfelelően sötétek — a színes papír küszöb-fedettségéhez képest legalább kétszeresen - ahhoz, hogy az összehasonlító eljárást megbízhatóvá tegyék. A gyakorlati munkában ugyanis a színes papíroknál főleg a sárga és bíbor színkivonatok alacsony denzitású fokozatai azok, amelyek a már említett módon a szem számára sokkal nehezebben különíthetők el egymástól, mint ugyanezen színek ugyanolyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
