179058. lajstromszámú szabadalom • N-helyettesített 2-pirrolidinon származékokat tartalmazó herbicid kompozíciók, hatóanyaguk előállítására

15 179058 16 42. N-[3’-(trifluor-metil-szulfinil)-fenil]-3- -klór4-(klór-metil)-2-pirrolidinon 43. N-[3’-(metil-szulfinil)-fenil]-3-klór4- -(ldór-metil)-2-pirrolidinon 44. N-[3’-(metil-szulfonil)-fenil]-3-klór-4- -(klór-metil)-2-pirrolidinon 45. N-[3’-(trifluor-metil-szulfonü)-fenil]-3- -klór-4-(klór-metil)-2-pirrolidinon 46. N-[3’,5’-bisz-(trifluor-metil)-fenil]­­-3-klór-4-(klór-metil)-2-pirrolidinon 47. N-(3’-metoxi-fenil)-3-ldór4-(klór-metil)­­-2-pirrolidinon 48. N-[3’-acetil-fenil]-3-klór4-(klór-metil)­­-2-pirrolidinon 49. N-(m-tolil)-3-klór4-(klór-metil)-2- -pirrolidinon 50. N-[3’-(tnfluor-metil)-fenil]4-(ldór-metil)­­-2-pirrolidinon 51. N-(3’-bróm-fenil)-3-klór4-(klór-metil)­­-2-pirrolidinon 52. N-(2’-klór-fenii)-N-3-klór4-(klór-metil)­­-2-pirrolidinon 53. N-(3’-jód-fenil)-3-klór4-(klór-metil)-2- -pirrolidinon 54. N-f4’-metoxi-fenil)-3-klór4-(klór-metil)­­-2-pirrolidinon 55. N-|2-(trifluor-metil)-fenil]-3-klór4-(klór-metil)­­-2-pirrolidinon 56. N-[ 3’-(pentafluor-propionamido)-fenil]-3-klór- 4-(klór-metil)-2-pirrolidinon 57. N-(3’-(metil-urcido)-feni]]-3-klór4-(klór­­-metil)-2-pirrolidinon 58. cisz-N-l 3’-(trifluor-metil)-fenil ]-3-klór- 4-(kIór-metil)-2-pirrolidinon 59. transz-N-[3’-(trifluor-metil)-fenil|-3-klór- 4-( klór-metil)-2-pirrolidinon Az (1) általános képletu vegyületek kiváló herbi­­dd hatását az alábbi kísérletek bizonyítják. Kikelés előtti (preemergens) herbicid hatás vizsgálata Analitikai mérleget használva a vizsgálni kívánt vegyületből 20 mg-ot kimérünk egy darab pergamen­szerű papírra, majd a papírt a vegyülettel szélesszájú lombikba helyezzük és a lombikba 3 ml, 1 súly% Tween 20 márkanevű felületaktív anyagot (aktív anyaga poli(oxi-ctilén)-szorbitán-monolaurát) tartal­mazó acetont öntünk a vegyület feloldására. Ha a vegyület acetonban nem oldódik, az aceton helyett vizet, etanolt vagy dimetil-formamidot használha­tunk. Ha oldószerként dimetil-formamidot haszná­lunk, akkor legfeljebb 0,5 ml-t használunk belőle a vegyület oldására, majd valamilyen más oldószerrel egészítjük ki az oldatot 3 ml térfogatra. A kapott 3 ml oldatot ezután egyenletesen kipermetezzük kis­méretű tálakba töltött talajra egy nappal azután, hogy a talajba a kísérleti gyomnövények magvait elvetettük. A permetezéshez l,3kg/cm2 nyomású sűrített levegővel működtetett permetezőfejet hasz­nálunk. Az alkalmazási arány 0,89 g/m2 és a permet­­térfogat 0,133 liter/m2. A permetezést megelőző napon a 17,8 cm hosszú, 12,7 cm széles és 7,00 cm mély tálakba 5,00 cm vastagon agyagos homokföldet terítünk, majd a ta­lajba hét különböző gyomnövény magvait vetjük különálló barázdákban, egy barázdába egyfajta gyomnövény magvait vetve. A magvakat talajjal be­takarjuk, így azok 1,3 cm-es mélységben helyezked­nek el. Elegendő magvat vetünk el ahhoz, hogy kikelés után a növények méretétől függően baráz­dánként mintegy 20-50 palánta legyen. A következő gyomnövények magvait használjuk: ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis, röviden CG), ecset­pázsit (Setaria spp., röviden FT), kakaslábfű (Echi­­nochloa crus-galÜ, röviden WG), vadzab (Avena sati­­va, röviden RO), disznóparéj (Amaranthus retro­­flexus, röviden PW), szareptai mustár (Brassica jun­cea, röviden MD) és lósóska (Rumex crispus, rövi­den CD). A permetezés után a tálakat üvegházakban he­lyezzük el és ott 21 —30 °C-on tartjuk, illetve vízzel öntözzük őket. A permetezés után két héttel a növények károsodását megállapítjuk azonos korú ke­zeletlen növényekkel összehasonlításban. A károso­dás mértékét 0% és 100% közötti értékkel jelöljük, ahol 0% károsodásmentességet, míg a 100% teljes kipusztulást jelöli. Kikelés utáni (postemergens) herbicid hatás vizsgálata A kikelés előtti kezelésnél ismertetett tálakban hat növény, éspedig az ujjasmuhar (CG), kakaslábfű (WG), vadzab (RO), szareptai mustár (MD), lósóska (CD) és karóbab (Phaseolus vulgaris, röviden BN) magvait vetjük el, majd a tálakat 21-30°C hő­mérsékletű üvegházban helyezzük el és naponta vízzel öntözzük. A vetés után mintegy 10-14 nap­pal, mikor a karóbab elsődleges levelei már csaknem teljesen kifejlődtek és az első háromlevelű hajtások éppen kihajtani kezdenek, a növényeket bepermetez­zük. A permetet úgy készítjük, hogy a kísérleti vegyületből 20 mg-ot feloldunk 5 ml, 1 súly% Twe­en 20 márkanevű felületaktív anyagot (aktív anyaga poli(oxi-etilén) -szorbitán-monolaurát) tartalmazó acetonban, majd az oldathoz 5 ml vizet adunk. Az oldatot ezután 1,3 kg/cm2 nyomású sűrített levegő­vel működtetett permetezőfejjel kipermetezzük a kísérleti növények lombozatára. A permet ható­­anyagtartalma 0,2%, az alkalmazási arány 0,89 g/m2 és a permettérfogat 0,445 liter/m2. A kísérletek eredményeit az alábbi II. táblázatban ismertetjük. Az 58. (dsz) és az 59. (transz) vegyület herbicid hatását az előzőekben a preemergens hatás vizsgála­tára ismertetett módon vizsgáljuk. Az alábbi III. táblázatban megadott eredményeket 0,03 g/m2, 0,06 g/m2 és 0,11 g/m2 alkalmazási arányokkal kap­juk. összehasonlítási célokból egyidejűleg olyan ke­veréket is vizsgálunk, amely közel 40% dsz- és 60% transz-izomert tartalmaz. A III. táblázat adatai vilá­gosan igazolják a cisz-izomer kedvezőbb hatását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom