179053. lajstromszámú szabadalom • Szines televiziós megjelenítő rendszer

9 179053 10 precíziós elektronágyú gyártását, amely az elektron­sugaraknak kívánt irányítását, különösen a függő­leges irányítást biztosítja. A 38 G3 és 39 G4 elekt­ródok nyílásai és egymáshoz viszonyított távolságuk lehetővé teszi, hogy a két külső elektronsugár a képernyő középpontjában a középső elektronsugár­ral egy ponthoz konvergáljon. A kisebb sugárirányí­tási hibák (a képernyő középpontjában észlelhető konvergencia hiba) az előbbiek során már említett sztatikus konvergencia-szabályozó szerv útján korri­gálhatok. Nagyobb méretű színes képcsöveknél pl. a 38 cm-es vagy annál nagyobb méretű képcsöveknél szükség lehet kómakorrekcióról való gondoskodásra, ami azt jelenti, hogy a két külső elektronsugár által letapogatott raszter méretének azonosnak kell lennie a képernyőn a harmadik sugár által letapogatott raszter méretével. A kóma hatását az eltérítő rend­szer okozza és ez a jelenség a néző szempontjából annál feltűnőbb, minél nagyobb a képernyő mérete. A kóma hatásának korrekciójára általában gyűrű ala­kú 40 és 41 árnyékolásokat alkalmaznak, amelyek mágneses erővonalakat áteresztő anyagból, pl. vas­nikkelből készültek és amelyek a 39 G4 elektród kimenőnyílása körül vannak elhelyezve. Ezek az árnyékolások a két külső elektronsugárra nézve a mágneses eltérítő tér hatását gyengítik és ezáltal az eltérítő térnek a három elektronsugárra való hatását kiegyenlítik. fly módon három egyenlő méretű rasz­ter keletkezik. A fent vázolt célra alkalmas elektron­ágyú szerkezetét még részletesebben a 3 772 554 lajstromszámú USA szabadalom úja le. Úgy tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti ön­­korvengáló színes TV képcsőben az egymással szom­szédos elektronsugarak közötti távolságot nagy gon­dossággal kell méretezni. Az egymással szomszédos elektronsugarak közötti minimális távolságot a képcső minimálisan elfogadható fényteljesítménye határozza meg. Ha az elektronsugarak egymáshoz képest egyre kisebb távolságokban vannak, akkor a lyukmaszk áteresztő képességét is csökkenteni kell annak érdekében, hogy a színtisztaságot megtart­hassuk. Ennek eredménye végső soron az, hogy a képcső fényteljesítménye csökken. Az egymás mel­lett levő elektronsugarak legkisebb távolságát adott képcsőnél kielégítő fényteljesítmény figyelembe­vételével kell méretezni. A találmány szerinti megoldás útján lehetővé vá­lik az egymás mellett levő elektronsugarak között létrehozható maximális távolság meghatározása. Ezt a határértéket akkor érjük el, amikor az eltérítő rendszer már nem képes a letapogató elektronsuga­rakat oly módon eltéríteni, hogy azok a raszter minden pontjában kielégítően konvergáljanak. Az 1. ábra kapcsán látható, hogy a 17 eltéríő rendszer C eltérítési síkjában az egymás mellett hala­dó elektronsugarak egymástól S távolságban vannak. A C eltérítési sík a 16 elektronágyútól adott távol­ságban van. Ez a távolság innen az eltérítő rendszer hosszanti tengelyének felezési pontjáig tart. Az S távolság és az elektronágyú sugárformáló nyílásai közötti távolság trigonometriailag számítható az em­lített nyílások és az eltérítő rendszer közepe közötti távolság alapján, amelyet a képernyő középpontjára merőleges egyenes mentén — ahol az elektronsuga­rakat konvergálni kell - mérünk. A C eltérítési sík általában a 17 eltérítő rendszer hosszanti tengelyé­nek felel távolságban, arra merőlegesen helyezkedik el. A 17 eltérítő rendszer a képcső buráján kívül helyezkedik el és arra szorosan fekszik fel. A szoros felfekvésnél megengedett tűrés nem lehet nagyobb, mint 6,35 mm. A fent vázolt típusú eltérítő rendszer helyzete a képcső hosszanti tengelyére merőleges irányban szabályozható a legjobb konvergencia felté­telek beállíthatósága érdekében. A sztatikus konver­gencia szabályozó szervet először az elektronsugár­nak a raszter középpontjára való beállítására alkal­mazzuk. Ezután az eltérítő rendszert a képcsövön átlós irányban mozgatjuk el, amíg a raszter minden pontján optimális konvergenciát kapunk. Ezután az eltérítő rendszert valamely önmagában ismert rög­zítőszerv segítségével ebben a helyzetben rögzítjük. A fent leírt szerkezetű eltérítő rendszer tekercsei­nek menetelosztása negatív horizontális izotróp asz­­tigmatizmust és pozitív függőleges izotróp asztigma­­tizmust eredményez annak érdekében, hogy az a három elektronsugár jó konvergenciáját biztosítsa. Emellett az S távolság nem lehet nagyobb, mint 5 mm. A találmány szerinti megoldást sikeresen al­kalmazzuk 38 és 43 cm-es átlóméretű képernyővel rendelkező képcsöveknél, ahol az S távolság értéke 4 mm. A fent leírt szerkezet — beleértve a rés alakú nyílásokkal ellátott maszkot — kielégítő fényteljesít­ményt biztosít a képcső részére. Úgy tapasztaltuk, hogy a kómahatás, azaz a színes raszterek közötti méretkülönbség az S távolság változásával négyzetes arányban nő. Ez az egyik oka annak, hogy az S távolság nem növelhető viszonylag nagy mértékben, hogy a képcső nagyobb fényteljesítményt adjon le. Ha az S távolság mérete 5 mm-nél nem nagyobb, akkor nincs szükség kóma-korrekcióra, amennyiben a képcső átlós mérete nem nagyobb, mint 35,6 cm. Az ennél a méretnél nagyobb képernyőjű képcsövek részére — ahol a kémhatás viszonylag nagyobb — ajánlatos az 5. ábra kapcsán leírt kóma árnyékolá­sokat használni. Habár az előzőekben elmondottak toroid típusú eltérítő rendszer alkalmazására vonat­koznak, megjegyezzük, hogy ugyanilyen jó hatásfok­kal alkalmazhatók ún. nyereg-típusú eltérítő rendsze­rek is. Ismeretes, hogy a nyereg típusú eltérítő teker­csek kóma-karakterisztikáját a nyereg típusú teker­cselés belső és középső részének tekercs-menetelosz­­tásával szabályozhatjuk. Hasonlóan a nyereg típusú tekercsek asztigmatikus hatását az eltérítő tekercs középső és külső részének tekercselosztásával állít­hatjuk be. Bizonyos körülmények között az 5. ábra kapcsán ismertetett kóma-árnyékolások alkalmazását kiküszöbölhetjük, mivel a kóma karakterisztikát a nyereg típusú eltérítő rendszereknél szabályozni le­het. A találmány szerinti kiviteli változatok némelyiké­ben kívánatos az elektronsugarak konvergencia hibá­jának vagy a kóma hatásának csökkentése érdekében az egymás mellett levő elektronsugarak közötti S távolságot oly mértékben csökkenteni, hogy ezáltal a fényteljesítmény a képcsövek számára a szüksé­gesnek vélt értéknél kisebb legyen. Az ilyen képcsöveknél a képernyő fluoreszcens pontokat és pontszerű nyílású árnyékoló maszkot tartalmaz. Ilyen körülmények között a fényteljesítmény úgy S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom