179046. lajstromszámú szabadalom • Statikus keverő eljárás és berendezés

11 179046 12 statikus keverő berendezésekkel k = 80-150 kcal/ /m2h°C értéket kapnak, míg a példa szerinti beren­dezésben k = 80-225 kcal/m2h°C. A példák segítségével megvilágítottuk a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásának módját. 5 Az alkalmazás módja és az alkalmazott terület igen nagyszámú és változatos, természetesen így egyálta­lán nem korlátozódik a példákban és az ábrákon bemutatott esetekre. 10 Eljárásunk és berendezésünk a közölt adatok alapján is előnyösebb és olcsóbb az eddig ismert statikus keverő eljárásoknál és berendezéseknél. Al­kalmazásával fokozott keverőhatás és ezzel össze­függő nagyobb érintkezési felület, fokozottabb 15 hőátadás és nagyobb nyíróhatás érhető el. Mindezek eredményeképpen azonos eredmény elérésére kisebb csőhossz elegendő. A berendezésben a határoló és a válaszfalakon egyáltalán nem vagy sokkal kisebb mértékben keletkezik lerakódás. 20 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás közegek statikus keverésére fallal(akkal) 25 határolt és legalább egy válaszfallal részekre osztott tér(rész)-ben azzal jellemezve, hogy egy vagy több azonos vagy ellenirányban áramló közeg áramlási sebességét - ahol két közeg áramlási sebességé­rek hányadosa maximum 30 - váltakozva ellen- 30 tétes értelemben legalább 0,01-szorosan, legfeljebb 103 4-szorosan változtatjuk és a sebesség változtatás során legalább két közeg között legalább Ap= 10 Pa nyomáskülönbséget hozunk létre, miközben a sebes­ségváltoztatás egyes adott szakaszaiban legalább két, 35 válaszfallal elválasztott tér(rész)-ben áramló közeget érintkeztetünk és adott esetben egy- vagy több kö­zeget más egy vagy több közeg áramoltatásával áramlásba hozunk, vagy áramlási sebességét és/vagy irányát legalább 2°-kai változtatjuk. 40 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több kö­zegben legalább a váltakozva ellentétes értelmű se­bességváltoztatási szakasz egy részében a tengely- 45 irányú főáramlási iránytól eltérő, szélső esetben megközelítően merőleges áramlást is létrehozunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tengelyirányú fő­áramlási iránytól eltérő, szélső esetben megközelí- 50 tőén merőleges áramlást a váltakozva ellentétes értel­mű sebesség változtatási szakasz végén és/vagy azt követően hozzuk létre. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a közegeket a 55 főáramlási iránytól eltérően, szélső esetben megköze­lítően merőlegesen a részekre osztó válaszfal görbületével - ahol a görbületi irányváltoztatás egy válaszfal hosszúságában legalább 4° — kényszer­­áramoltatjuk. 60 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sebesség változtatás egyes szakaszaiban a közegeket a részekre osztó válaszfalak) folytonosságának meg­szakításával érintkeztetjük. 65 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sebességváltoztatás egyes szakaszaiban a közegeket szitafalon keresztül érintkeztetjük. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a válasz­falakkal elválasztott párhuzamosan haladó köze­geket a válaszfal(ak) diszkontinuitásainál a válasz­falakénak az áramlással szemben álló éle(i)-vel egy­idejűleg vagy az áramlás irányában eltolva részekre bontjuk. 8. Az 5. vagy 6. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a válasz­falak) diszkontinuitását követően a válaszfal(ak) folytatásának az áramlással szemben álló éle(i)-t az előző válaszfalvégződés(ek)-hez képest adott szöggel — ahol az élek által bezárt legkisebb szög 0-90° között változhat — elfordítva a párhuzamosan ha­ladó közegeket részekre bontjuk. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a legalább két, válaszfallal elválasztott tér(rész)-ben áramló közegek azonosak. 10. Berendezés az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására hossztengely körüli határoló fallal(akkal) (1) és válaszfallal(akkal) (2) azzal jellemezve, hogy a bármely irányú hosszten­gellyel és/vagy a hossztengelyen átfektetett, valamely előre megválasztott (a—b) síkkal vagy a hossztengely körüli határoló fallal(akkal) (1) legalább részbeni váltakozva hegyes (a) vagy tompaszöget (ß) bezáró válaszfala/)), (válaszfal darabja(i) (2), a határoló fal­iakkal) (1), és a válaszfallal(akkal) (2) valamint adott esetben a határoló fallal(akkal) (1) határolt, aj hossztengely irányában legalább részben váltakozva bővülő vagy szűkülő keresztmetszetű terei (I—VIII) vannak. 11. A 10. igénypontban meghatározott beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossz­­tengellyel és/vagy a hossztengelyben átfektetett vala­mely előre megválasztott (a-b) síkkal vagy a hossz­­tengely körüli határoló fallal(akkal) (1) változó he­gyes- (a) vagy tompaszöget (ß) bezáró válaszfalad), válaszfal darabja(i) (2i, 22, 23) van(nak). 12. A 10. vagy 11. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a válaszfal(ak)nak (2) diszkontinuitásai (5) vannak. 13. A 12. igénypontban meghatározott beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a válasz­falak) (2) diszkontinuitásai (5) perforálás útján létrehozott lyukak. 14. A 12. igénypontban meghatározott beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a válasz­falak) (2) diszkontinuitásai (5) szitaszövet lyukai. 15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerint meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a hossztengellyel váltakozva hegyes­vagy tompaszöget, a hossztengelyen átfektetett vala­mely előre megválasztott (a-b) síkkal folytonosan változó szöget bezáró csavart alakú válaszfalad) (2) van(nak). 16. A 15. igénypontban meghatározott beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ellentétes irányban csavart egymást követő válaszfalai (2) van­nak. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom