179046. lajstromszámú szabadalom • Statikus keverő eljárás és berendezés
7 179046 8 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy négyzet keresztmetszetű kiviteli alakjának hosszmetszete az egyik fázisnak a tengelyirányra merőleges bevezetésével, és perforáció útján létrejött lyukakból vagy szitaszövet nyílásaiból álló 5 diszkontinuitásokkal. 6. ábra az 5. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 7. és 8. ábra a találmány szerinti berendezés egy-egy kiviteli alakjának hosszmetszete, melynél a 2 válaszfalnak a hossztengelyen átfektetett valamely (a—b) síkkal váltakozva hegyes vagy tompaszöget alkotó elrendezése látható. 9. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete, melynél a 2 válaszfalak egyetlen síkban helyezkednek el. 10. ábra a 9. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 11. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete, két egymást merőlegesen keresztező válaszfallal. 12. ábra a 11. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 13. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete csavart alakú válaszfalakkal. 14. ábra a 13. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 15. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete önmagával záródó válaszfalakkal. Az 1. ábrán a hossztengely körüli 1 határoló fal körkeresztmetszetű, a 2y válaszfalak a hossztengellyel, pl. az AB nyíl irányával váltakozva a hegyes és ß tompaszöget zárnak be. A példa szerinti kiviteli alaknál az a és ß kiegészítőszögek. Az 1. térrész a hossztengely irányában (azaz az AB nyíl irányában) szűkül, míg a II. térrész ugyanakkor bővül, míg a csak a körkeresztmetszetű 1 határoló fallal határolt III. térrész azonos keresztmetszetű, a IV. térrész a hossztengely irányában bővül, az V. térrész ugyanakkor szűkül. így az I. és az azt követő IV. és VII. térrész illetve a II—V—VIII. térrész stb. váltakozva szűkül vagy bővül, de ugyancsak váltakozva szűkül vagy bővül az I. és II. vagy a IV. és V. stb. térrész is. Azonban a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját képezi az a megoldás is, ahol az I. IV. VII. stb. térrész váltakozva szűkül, vagy bővül miközben a II. V. VIII. stb. térrész keresztmetszete állandóan azonos. Az ábra 2 válaszfalait egyetlen olyan válaszfalnak is lehet tekinteni, amelynek az 5 helyeken diszkontinuitása van. Az ábrán az A nyíl az egyil közeg, a B nyíl a másik közeg bevezetését jelöli. Az AB nyíl a berendezést elhagyó összekevert közeget jelenti. A 2. ábrán az 1. ábra C—C metszetét látjuk, ahol a körkeresztmetszetű 1 határoló falon belül egyetlen 2 válaszfal helyezkedik el, amely a teret két térrészre osztja. A 3. ábrán három egymással szögben található 2,, 22 és 23 válaszfal látható, amely az 1 határoló falon belüli teret 3 térrészre osztja. A 4. ábrán hat 2a, 25, 26, 27, 2g és 2g válaszfal találkozik a tengelyben és ezzel az 1 határoló falon belüli tér hat részre oszlik. Az 5. ábrán az 1 határoló fal négyzet keresztmetszetű, a 2,o, 2,1, 2,2, 2,3 válaszfal egymástól eltérő hosszúságú. A 2,3 válaszfal az 1 határoló falig ér és ezzel a B fázis oldalbevezetését teszi lehetővé. A 2,, és 2,2 válaszfal összefüggő, egyetlen válaszfalat alkot, amelynek az 5 helyen diszkontinuitásai vannak. Az ábrán az 5 diszkontinuitás perforáció útján létrejött lyuk vagy szitaszövet nyílása, az a és ß nem kiegészítő szögek. A 7. és 8. ábrán a 2 válaszfalnak a hossztengelyen átfektetett valamely (a-b) síkkal váltakozva hegyes- vagy tompaszöget alkotó elrendezése látható. A 7. ábrán a kiválasztott síkhoz képest a 2 válaszfalak váltakozva hegyes- vagy tompaszöget alkotnak, de ugyanakkor hegyes- vagy tompaszöget alkotnak a hossztengellyel is. A 8. ábrán az előbbi elrendezés egy szélső esete látható, ahol a kiválasztott (a—b) síkot az ábra síkjával tetszés szerinti szöget alkotóan elképzelve teljesül a találmány szerinti elrendezés és a 2 válaszfalak az (a—b) síkkal váltakozva hegyes- vagy tomapaszöget zárnak be. Az (a-b) síkot az ábra síkjába elforgatva a válaszfalak fele részben derékszöget zárnak be, azaz merőlegesek erre az elforgatott (a-b) síkra. A 9. ábrán a 2,4, 2,s, 216, és 2,7 válaszfalak egymással nem zárnak be szöget, egy síkban helyezkednek el. Úgy is tekinthetők, mint egyetlen 2 válaszfal, amelynek diszkontinuitásai vannak. Az 1 határoló falon, amely a példában négyszög keresztmetszetű, 6 ívelt illetve sarkos és 7 körkörös betörések által létrehozott szűkületek helyezkednek el. Az áramlás irányában a szűkületek a 2 válaszfallal először szűkülő, majd bővülő teret hoznak létre. A 10. ábra a 9. ábrán látható elrendezés keresztmetszetét mutatja. A 11. és 12. ábra két egymást merőlegesen keresztező 2,8 és 2,9 válaszfallal négy térrészre osztott berendezést mutat. A 11. ábra a berendezést hossztengelyirányú metszetben, a 12. ábra pedig keresztmetszetben mutatja, A 13. ábrán a 22 o és 22, válaszfalak a hossztengellyel szöget alkotó tengely körüli csavart alakban helyezkednek el. Ily módon a 22 o és 221 válaszfalak a hossztengelyen átfektetett valamely előre megválasztott (a—b) síkkal folytonosan változó szöget zárnak be. Az egymást követő 22o és 22i válaszfalak ellentétes irányban csavartak és egyes vagy minden 2X válaszfal végződéshez képest a következő 2X+, válaszfal kezdete adott szöggel elfordítva helyezkedik el. A 2 válaszfallal létrehozott tér keresztmetszetek egymáshoz képest folytonosan változnak. A 14. ábra a 13. ábrán látható elrendezés keresztmetszetét mutatja. A 15. ábrán váltakozva hegyes- vagy tompaszögben elhelyezkedő 222, 223, 224 válaszfalakon keresztülhaladó önmagával záródó, szűkülő vagy bővülő térrészeket létrehozó 8,, 82, 83 válaszfalak láthatók. Ezek a 8 válaszfalak a 2 válaszfalakkal ellentétesen tompa- vagy hegyesszögben helyezkednek el. Az ábrákon általában 2 vagy 3 válaszfalat ábrázoltunk, de ezek száma természetesen nincs korlátozva. A szükségnek megfelelő darabszámban helyezhetjük el őket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
