179045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék és/vagy darabos, szilárdfázisú anyagok kezelésére gázokkal
7 179045 8 Az 1 — 14. ábra a találmány szerinti berendezés kiviteli alakjait ábrázolja metszetben. 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete. 2—4. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának keresztmetszete egyetlen, majd három illetve hat egymással szögben találkozó válaszfallal. 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete, amelynél az egyik közeget, a B közeget oldalt vezetjük be. 6. ábra az 5. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 7. és 8. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete, amelynél a 2 válaszfalak a hossztengelyen átfektetett síkkal váltakozva hegyes- vagy tompaszöget alkotnak. 9. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete, amelynél a 2 válaszfalak egy síkban helyezkednek el. 10. ábra a 9. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 11. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete, amely az 1. ábrán bemutatott berendezés módosított alakja. 12. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának keresztmetszete, két, egymást merőlegesen keresztező válaszfallal. 13. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának hosszmetszete csavart alakú válaszfalakkal. 14. ábra a 13. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. Az 1. ábrán a függőleges hossztengely körüli 1 határoló fal körkeresztmetszetű, a 2 válaszfalak a hossztengellyel pl. az AB nyíl irányával váltakozva a hegyes és ß tompaszöget zárnak be. A példa szerinti kiviteli alaknál az a és ß kiegészítőszögek. Az I térrész a hossztengely irányában (azaz az AB nyíl irányában) szűkül, míg a II térrész ugyanakkor bővül, míg a csak a körkeresztmetszetű 1 határoló fallal határolt III térrész azonos keresztmetszetű, a ' IV térrész a hossztengely irányában bővül, az V térrész ugyanakkor szűkül. így az I és az azt követő IV és VII térrész illetve a II—V-VIII térrész stb. váltakozva szűkül vagy bővül, de ugyancsak váltakozva szűkül vagy bővül az I és II vagy a IV és V : stb. térrész is. Azonban a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját képezi az is, amikor az I, IV, VII stb. térrész váltakozva szűkül vagy bővül, miközben a II, V, VIII. stb. térrész keresztmetszete állandóan azonos. Az ábra 2 válaszfalait egyetlen í olyan válaszfalnak is lehet tekinteni, amelynek az 5 helyeken diszkontinuitása van. Az ábrán az A az egyik közeg, a B a másik közeg bevezetését jelöli. Az AB a berendezést elhagyó összekevert közeget jelenti. A 8 határoló falak iconfüzort alkotnak, ez- 6 által az A és B közeg bevezetésénél szűkülő teret hoznak létre, amely a közegeket fokozatosan felgyorsítja. A 9 határoló falak diffúzort alkotnak, ezáltal a kevert AB közeg kivezetésénél bővülő tér jön létre, ami az AB közeget fokozatosan lelassítja. 6 A 2. ábrán az 1. ábra metszetét látjuk, ahol a kör keresztmetszetű 1 határoló falon belül egyetlen 2 válaszfal helyezkedik el, amely a teret két térrészre osztja. A 3. ábrán három egymással szögben talál- 5 kozó 2i, 22, 23 válaszfal látható, amely az 1 határoló falon belüli teret 3 térrészre osztja. A 4. ábrán hat 2i, 22, 23, 24, 25 és 26 válaszfal találkozik a tengelyben és ezzel az 1 határoló falon belüli tér hat részre oszlik. 10 Az 5. ábrán a berendezés hossztengelye a függőlegessel 30° szöget zár be, az 1 határoló fal négyzet keresztmetszetű, a 27, 2g, 29 és 2,0 válaszfal egymástól eltérő hosszúságú. A 2jo válaszfal az 1 határoló falig ér és ezzel a B fázis oldalbevezetését teszi 15 lehetővé. A 2» és 29 válaszfal összefüggő, egyetlen válaszfalat alkot, amelynek az 5 helyen diszkontinuitásai vannak. Az ábrán az 5 diszkontinuitás perforálás útján létrejött lyuk vagy szitaszövet nyílása, az a és ß nem kiegészítő szögek. 20 A 6. ábrán az 5. ábrabeli berendezés keresztmetszetét mutatjuk be. A 7. és 8. ábrán a 2 válaszfalnak a hossztengelyen átfektetett valamely (a—b) síkkal váltakozva hegyes- vagy tompaszöget alkotó elrendezése lát- 25 ható. A 7. ábrán a kiválasztott (a—b) sík az ábra síkjára merőlegesen helyezkedik el. Ehhez a síkhoz képest a 2,,, 2i2 és 2i3 válaszfalak váltakozva hegyes- vagy tompaszöget alkotnak, de ugyanakkor helyes- vagy tompaszöget alkotnak a hossztengellyel 30 is. A 8. ábrán az előbbi elrendezés egy szélső esete látható, ahol a kiválasztott (a—b) síkot az ábra síkjával tetszés szerinti szöget alkotóan elképzelve teljesül a találmány szerinti elrendezés és a 2i6, 2t 4 és 2i s válaszfalak az (a—b) síkkal váltakozva hegyesij vagy tompaszöget zárnak be. Az (a-b) síkot az ábra síkjába elforgatva a válaszfalak fele részben derékszöget zárnak be, azaz merőlegesek erre az elforgatott (a-b) síkra. A 9. ábrán a 220, 2n> 2IS és 219 válaszfalak 10 egymással nem zárnak be szöget, egy síkban helyezkednek el. Úgy is tekinthetők, mint egyetlen 2 válaszfal, amelynek diszkontinuitásai vannak. Az 1 határoló falon amely a példában négyszög keresztmetszetű, 6 ívelt illetve sarkos és 7 körkörös szűkületek 15 helyezkednek el. Az áramlás irányában a szűkületek a 2 válaszfallal először szűkülő, majd bővülő teret hoznak létre. A 10. ábra a 9. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. 0 All. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezéshez hasonló berendezést ábrázol. Az 1 határoló fal a 8 és 9 konfúzor illetve diffúzor határoló fallal együtt egyetlen ívet alkot, ami adott anyagmennyiségre vonatkozóan megváltozott rezonanciapontot eredmé- 5 nyez. A 12. ábra all. ábrán bemutatott berendezés keresztmetszete. A 221 és 22 2 két, egymásra merőleges válaszfal. A 13. ábrán a 223 és 224 válaszfalak a hosszten- 0 gellyel szöget alkotó tengely körüli csavart alakban helyezkednek el. Ily módon a 223 és 224 válaszfalak a hossztengelyen átfektetett, valamely előre megválasztott (a-b) síkkal folytonosan változó szöget zárnak be. Az egymást követő 223 és 224 5 válaszfalak ellentétes irányban csavartak és egyes 4
