179045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék és/vagy darabos, szilárdfázisú anyagok kezelésére gázokkal

119045 4 sítás jelentős. Egy adott berendezésben viszonylag szűk határok közt változtatható a fázisok egymás­hoz viszonyított betáplálási sebessége. Különösen az USP 3 871 624 1. számú szabadalmi leírás szerinti berendezés hajlamos az elszennyeződésre. 5 Ismeretesek az injektorok, amelyeknél a közegek belépési helyen konfúzort, a kilépési helyén diffú­­zort alkalmaznak. Ismeretes továbbá, hogy adott tömegű közeg váltakozva ellentétes irányba mozgat­va rezonanciába hozható. 10 A találmány célja olyan eljárás és a megvalósítá­sát lehetővé tevő berendezés kidolgozása, melynél erőteljesebb keverő hatás, ezzel együtt bensősége­sebb fázis érintkeztetés érhető el, tehát a fázisok intenzívebb kezelése hozható létre, a berendezés el- 15 készítése egyszerűbb és költsége az összhatás követ­keztében olcsóbb. A találmány szerinti eljárás és berendezés kidol­gozása azon a felismerésen alapszik, hogy az eddigi eljárások és berendezések keverőhatását és a fázis 20 érintkezési felületet jelentősen megnövelhetjük, ha a válaszfallal(akkal) elválasztott, párhuzamosan, de külön áramló közegek - egyrészről a folyadék és/vagy darabos szilárd fázisú közegek, másrészről a gázfázisú közeg — áramlási sebességét a válasz- 25 fal(ak)-nak a csőtengelyhez képest váltakozva ellen­tétes szögben való döntésével váltakozva ellentétes értelemben változtatjuk, miközben a nagyobb sebes­ségű áramló közeg(ek)-et a válaszfal(ak) diszkon­tinuitásainál, vagy azokon keresztül érinikeztetjük a 30 kisebb sebességű áramló közeg(ek)-kel. Ezzel az egy­szerű elrendezéssel a nagyobb sebességgel áramló közeg(ek) szívóhatása következtében meglepő mó­don jelentősen megnövekszik a keverőhatás. Ugyanis nagy lokális turbulencia alakul ki még akkor is, ha a 35 közeg(ek) áramlása lamináris. További felismerésünk, hogy a nagy sebességű közegek szívóhatása olyan jelentős, hogy meglepő módon akkor is megnöve­kedett keverő hatást tapasztalunk, ha egyszerűen síklapokból készítjük a csőtengelyhez képest ferdén 40 elhelyezett válaszfal(ak)-at. További felismerésünk, hogy meglepő módon egyetlen közeg - a gázfázis - áramlási sebességének váltakozva ellentétes értelemben való változtatásával 45 (lassításával-gyorsításával) egy másik - folyadék vagy darabos szilárd fázisú — közeget is áramlásba tudunk hozni, vagy áramlási sebességét változtathat­juk. Másrészről ez azt jelenti, hogy az egyes közegek áramlási sebességét egy adott berendezésben is tág 50 határok közt változtathatjuk. Felismerésünk szerint elegendő, ha a fallal hatá­rolt térrészben, pl. csőben egyetlen, megfelelő módon elhelyezett lapok sorozatából kialakított 55 válaszfal segítségével két közeget áramoltatunk úgy, . hogy egy közeget tekintve a közeg áramlási sebes­sége felváltva gyorsul, vagy lassul és ezt a közeget az egymást követő lapok sorozatának diszkontinu­itásainál vagy azokon keresztül érintkeztetjük a 50 másik közeggel. Természetesen felismerésünknek megfelelő az is, ha válaszfallal(akkal) elválasztott több közeget áramoltatunk és ezek közül legalább egynek a sebességét felváltva gyorsítjuk vagy lassít­juk- 65 .1 További felismerésünk, hogy az eddigiekben leírt kedvező hatást érjük el akkor is, ha nem a hatá­roló fal(ak) egyenes(ek) és a válaszfalak helyezked­nek el váltakozva hegyes- és tompaszögben a hossz­­tengelyhez képest, hanem a válaszfalak helyezked­nek el egyenes vonalban és a határoló fal(ak) tagol­jak) különféle betörésekkel. További felismerésünk, hogy az eddig ismertetett előnyös hatások kisebb energiaigénnyel érhetők el, ha a statikus keverést létrehozó térrészbe jutáskor a közeg(ek)-et fokozatosan gyorsítjuk fel, és kilépés­kor fokozatosan lassítjuk le őket. További felismerésünk, hogy a váltakozva ellen­tétes értelmű sebesség változtatás adott tömeg rezo­nanciája szempontjából azonos értékű a váltakozva ellentétes irányú mozgatással. Tehát meglepő módon a kezelni kívánt fázisokból és gázból álló rendszer is rezonanciába vagy a rezonancia állapot közelébe hozható, és ebben a tartományban áramoltatásához ugyancsak kevesebb energia szükséges. A gázfázisú közeg felismerésünk szerinti áramol­tatásával nagy fázisérintkezési felületet hozunk létre és a közegek érintkeztetése során fellépő szívóhatás következtében az érintkezési felület közelében is erősen megnövekszik a közegek turbulens áram­lása, így lehetőség nyílik a közegek kezelésére. Keze­lés alatt pl. kémiai reagáltatást, fizikai változás létre­hozását (szárítás, vízgőzzel vagy — más folyékony anyag gőzével való telítés, gázhalmazállapotú anya­gok ab-, ad- és kemiszorpciója, kilevegőztetés, vivő­­gázas anyageltávolitás, közegek hőfokának változ­tatása, stb.) értjük. A gázfázisú közeg felismerésünk szerinti ára­moltatását előnyösen függőleges vagy attól legfeljebb 60°-kal eltérő irányban végezzük. A függőlegestől nagyobb szöggel eltérő áramoltatásnál csak igen nagy gázsebesség esetén érhető el a kívánt nagy fázisérintkezési felület, ami nem kívánt nagy nyo­másesést hoz létre a rendszerben. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a fallal(akkal) határolt és legalább egy válaszfallal részekre osztott téjrészj-ben legalább a függőleges vagy azzal legfeljebb 60 -os szöget bezáró irányban áramló gázfázisú közeg áramlási sebességét válta­kozva ellentétes értelemben legalább 10~3 -szorosan, legfeljebb 103-szorosan változtatjuk és a sebességvál­toztatás során legalább két azonos irányban áramló közeg között legalább Ap = 10 Pa nyomáskülönb­séget hozunk létre, miközben legalább két, azonos irányban áramló válaszfallal(akkal) elválasztott kö­zeget a sebességváltoztatás egyes adott szakaszaiban egymással érintkeztetünk és a folyadék és/vagy da­rabos, szilárd fázisú anyagokból álló közeg(ek)et a gázfázisú közeg áramoltatásával áramlásba hozzuk és/vagy áramlási sebességéjüket) és/vagy annak irá­nyát megváltoztatjuk, adott esetben a váltakozva ellentétes értelmű sebességváltoztatással a közegeket rezonanciapontjukba vagy annak közelébe hozzuk, és adott esetben a fallal(akkal) határolt és legalább egy válaszfallal részekre osztott té jrész)-be lépéskor a közeg(ek)-et fokozatosan legfeljebb 103-szoros se­bességre felgyorsítjuk és/vagy kilépéskor fokozatosan legfeljebb 1(T 3-szoros sebességre lelassítjuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom