179043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cortikális információ feldolgozási képesség meghat választásos reakció méréssel és berendezés ennek foganatosítására
179043 8 A találmány szerint a választásos reakcióidő mérés mellett egyszerű reakcióidő mérést is végeztetünk. Ebben az esetben egyetlen típusú jelzésből létesítünk adott hosszúságú jelzéssorozatot. A vizsgált személynek tehát nem kell választást végeznie az egymást követő jelzések között, hanem csak az a feladata, hogy a jelzés észlelésekor a lehető leggyorsabban működtesse az Rj-R4 reakció billentyűt. Egyszerű reakcióidő mérésnél használhatunk a választásos mérésnél alkalmazott S!-S4 jelzőlámpáktól és R! - R, reakció billentyűktől elkülönített (de azokkal pontosan megegyező alakú és tulajdonságú) jelzőlámpát és reakció billentyűt, de a tapasztalatok szerint felhasználhatjuk az Sí, S2, S3 és S4 jelzőlámpák illetve az Rí, R2, R3 és R4 reakció billentyűk közül kiválasztott bármely jelzőlámpa-reakció billentyű párt is. Célszerűen az egyszerű reakcióidő mérésnél is húsz jelzésből álló sorozatot létesítünk. A választásos méréshez hasonlóan alkalmazhatunk passzív időkényszert a reakciótól független felvillanási idővel és gyakorisággal, vagy aktív időkényszert, ahol a reakció ténye váltja ki a következő jelzés kezdetét. A találmány szempontjából elvileg mindegy, hogy a mérést az egyszerű vagy a választásos reakcióidő méréssel kezdjük, célszerű azonban a vizsgált személyt a mérés kezdete előtt megismertetni a készülék használatával és néhány sorozaton keresztül azt vele begyakoroltatni. Az így végzett vizsgálatok alapján a cortikális információ feldolgozási képességre jellemző adatokat az alábbiak szerint határozzuk meg. A t0 egyszerű reakcióidőt a tárolt egyedi reakcióidők átlagolásából kapjuk meg. Az egyedi reakcióidőket az egyes felvillanások kezdete és a hozzá tartozó reakció között eltelt idő képezi. A to átlagos egyszerű reakcióidő az n 2 ^oi _ i=l összefüggésből meghatározható. Az „n” szám a jelzéssorozathoz tartozó egyedi jelzések számát jelenti. A Tb átlagos választásos reakcióidőt hasonló módon minden választásos reakcióidőmérés sorozat esetén az egyes tbi választásos reakcióidők átlagolásából határozzuk meg: i=n £ tbi T(2) A találmány egyik felismeréséhez tartozik, hogy a tb átlagos választásos reakcióidő nem fejezi ki hűen a választási folyamathoz tartozó agytevékenység időtartamát kifejező cortikális feldolgozási időt, mert ebbe a mért időbe a jelzés észlelésétől a reakció billentyű működtetéséig tartó komplex tevékenységsorozat minden mozzanatának időszükséglete beleszámít. Tekintettel arra, hogy a motorikus működtetéshez, valamint az egyszerű észleléshez szükséges idők értéke a vizsgált személyeknél igen nagy szórást mutat, a tb átlagos választásos reakcióidő nem fejezi ki hűen az információ feldolgozáshoz tartozó agytevékenység időszükségletét. A t0 egyszerű reakcióidő mérés során választásos tevékenység, azaz információ feldolgozási feladat az agyat nem terheli, és ezért a teljes „időszükségletet” jelzés észlelésétől a reakció bekövetkeztéig tartó „motorikus” folyamatok időigénye képezi. Mivel a tb választásos és a tQ egyszerű reakcióidő méréseknél teljesen azonos körülményeket teremtettünk, joggal elvárhatjuk, hogy a választáshoz tartozó tb cortikális tv választási idő a tb választásos reakcióidő és a tQ egyszerű reakcióidő különbsége legyen: ty = tb -t0. (3) A (3) összefüggésben az átlagokat vettük figyelembe, mert az egyedi idők értékei viszonylag nagy szórást mutathatnak. Tapasztalataink szerint n = 20 jelzést tartalmazó sorozat már elegendően hosszú ahhoz, hogy ezt a szórást kiegyenlítse, de megfelelően rövid, hogy a kifáradás miatt az időértékek még ne növekedjenek meg. Egy választás helyes reagálása azt jelenti, hogy a vizsgált személy a vele közölt információt hibátlanul dolgozta fel. Ez a tény az információ elméletben használt összefüggések alapján is kifejezhető. Megjegyezzük, hogy a pszichofiziológia területén a választásos reakció mérésekhez egzakt tartalommal bíró mértékegységet mindeddig még nem találtak és nem is használtak fel. Ebből következett, hogy különböző típusú vizsgálati módszerek eredményeit egymásba nem lehetett átszámítani, és helyes kép kialakításához több különböző vizsgálati módszer eredményét együttesen kellett figyelembe venni. Ismert módon, ha egy esemény bekövetkezésének valószínűsége pj, akkor ilyen eseményekből álló rendszerben az egy esemény kiválasztásához tartozó I információ az i=k 1 1= £ Pilog2— (4) Ul Pi összefüggésből határozható meg. Az ismertetett tb választásos reakcióidő mérésnél egy lámpa felgyulladása 2 bit információt képvisel, mert pi = 0,25 és a (4) összefüggés alapján i=4 1 I = 2 0,25 log2-----= 2 bit. i=i 0,25 Ha a vizsgált személy ezt a 2 bites információt helyesen dolgozta fel, akkor ez a megfelelő Rí—R4 reakció billentyű működtetésében nyilvánul meg. Egy információ rendszer által feldolgozott információ mennyisége ismert módon az Ii,y = Ix + Iy-Ix,y (5) Összefüggés alapján számítható ki, ahol IJt y : a feldolgozott információ mértéke Ix : a jelzések létesítése által képviselt információ Iy : a helyes reakciók által képviselt információ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
