179043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cortikális információ feldolgozási képesség meghat választásos reakció méréssel és berendezés ennek foganatosítására

3 179043 4 latens funkcionális károsodások kellő időben történő feltárása ezért a hajózás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a speciális területen az alkalmazható vizsgá­latokat korlátozza még a rendelkezésre álló idő, és a szükséges műszerek mérete és súlya is. A komplex munkapszichológiás vizsgálatokat időigényességük és bonyolultságuk miatt nem lehet olyan gyakran elvé­gezni, mint ahogy arra a latens funkcionális káro­sodások felderítése szempontjából szükség lenne. Mindeddig teljesen irreálisnak hatott olyan cél kitű­zése, hogy a latens funkcionális károsodások felderí­tése céljából bárhol, adott esetben még hajózás közben is lehessen gyors és megbízható vizsgálatot végezni, melynek eredménye jól tükrözi a pillanat­nyi cortikális státuszt. Szükség van tehát olyan eljárás és berendezés létrehozására, amelynél a latens funkcionális károso­dásokra egyszerű módon megbízhatóan következ­tethetünk, és amely egzakt mértékben kifejezve min­den torzítástól mentesen objektív mértékegységben képes eredményeket kifejezni. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amely ezt a szükségletet maradéktalanul kielégíti, és egyszerű, megbízható és ismételten azonos ered­ménnyel reprodukálható adatokat szolgáltat. A találmány több felismerés kombinatív egyesí­tésén alapul. Első feüsmerésként megemlítjük hogy a választásos reakcióidő mérésnél az érzékeléstől a beavatkozásig terjedő komplex tevékenységsorozat­ból a cortikális tevékenységre jellemző fázist úgy lehet kiszűrni, hogy teljesen azonos körülmények között a választásos vizsgálat kiegészítéseként egy­szerű reakcióidő mérést kell végeztetni, amely éppen a cortikális tevékenységet igénylő választási fázist nem tartalmazza. A két típusú reakcióidő különbsége éppen a választáshoz tartozó cortikális tevékenység időszükségletét adja meg. A találmány egy második felismerése szerint a választásos méréseket úgy kell módosítani, hogy a vizsgálat során mindig szigorúan azonos információ mennyiséget közöljünk. Az azonos információ mennyiség megkötést mindig a vizsgált személy érzékelése szempontjából vizsgáljuk, azaz az összes választási szituációnak ekvivalensnek kell lennie. A hivatkozott ismert műszereknél például ez a feltétel nem teljesül, mert a különböző számjegyek geomet­riai alakzatának érzékelése különböző pszichikai ter­helést jelent. Az „1-es” számjegy felismerése például lényegesen egyszerűbb, mint a „2-es”, mely utóbbi karakterében a „3-as”-hoz hasonlít. A találmány harmadik felismerése azon a meglá­táson alapul, hogy a választásos reakció mérés infor­máció elméleti szempontból torzított adatátviteli eseménynek tekinthető, melynek „csatorna” para­métereit a hírközlésben szokásos módszerekkel meg lehet határozni. Ilyen értelemben a cortikális infor­máció feldolgozó képesség bitekben kifejezhető, az információ feldolgozási sebesség fogalma értelmez­hető, és számos egyéb jól bevált információ feldol­gozási összefüggés alkalmazható. Mindennek feltétele, hogy a vizsgálat során pontosan ismert mennyiségű információt kell közölnünk, ki kell értékelni a válasz információ­tartalmát, és meg kell határozni az elveszett infor­máció mennyiségét. A sebesség meghatározásához elegendő csak a cortikális tevékenység időszükségletének figyelembe­vétele. A fenti felismerések kombinatív ötvözésével az ismert választásos mérések viszonylag kis mértékű módosításával a kitűzött feladat megoldhatóvá válik, és az eredmények valóban a cortikális tevékenység­gel függenek össze, illetve azt tükrözik, ugyanakkor nagymértékben függetlenek a szervezet motorikus rendszerének pillanatnyi állapotától. Ezzel a módszerrel minden hajózó pilóta részére megállapíthatjuk a rá jellemző értékeket, és ha a terhelés során ezek az értékek jelentősen változnak, latens funkcionális károsodás jelenlétére következtet­hetünk. Már a vizsgálati eredmények önmagukban is képesek tükrözni az esetleges alkalmatlanságot vagy az igen fejlett cortikális feldolgozó képességet. A találmánnyal eljárást hoztunk létre cortikális információ feldolgozási képesség meghatározására választásos reakció méréssel, melynek során a vizs­gált személy részére azonos információtartalmú, egy­mástól különböző típusú jelzések véletlenszerű soro­zatát jelenítjük meg és minden megjelenített jelzés esetében mérjük a jelzés megjelenítése és a vizs­gált személy közelében elhelyezett reakció egység működtetése között eltelt időt, ahol a reakció egy­ség a különböző jelzés típusokkal megegyező számú és a vizsgált személy szempontjából egyenlő valószí­nűséggel működtethető részből, előnyösen reakció billentyűből áll, és meghatározzuk az előre rögzített számú jelzést tartalmazó sorozatra adott helyes vá­laszreakciók számát, tároljuk továbbá a téves reak­ciók számát és jellegét, amelynél a találmány szerint kiegészítő reakcióidő mérést végzünk, és ennek so­rán egyetlen típusú jelzésből álló jelzéssorozatot ho­zunk létre, mérjük az egymás utáni jelzések kijelzése és a reakció egység működtetése között eltelt idő­ket, ahol ezt a reakcióidő mérést a választásos reak­ció mérésnél alkalmazott körülményekkel megegye­ző körülmények mellett végezzük, majd a válasz­tásos reakció mérés során nyert adatokból meghatá­rozzuk a vizsgált személy által feldolgozott informá­ciónak a bitekben kifejezett mértékét az I’x,y = Ix + Iy-Ix,y vagy az Ix,y = Ix-Iy(x) összefüggés felhasználásával, ahol Ixy : a feldolgozott információ mértéke Ix : a jelzések létesítése által képviselt információ Iy : a helyes reakciók által képviselt információ Ix,y : a jelzés és reakció kapcsolatok realizált va­riánsai által képviselt információ és Iy(x) : a helytelen reakciók által képviselt informá­ció, . . majd meghatározzuk az átlagos tb választásos reax­­cióidőt és az átlagos t0 egyszerű reakcióidőt, ezek különbségéből meghatározzuk a cortikális tevékeny­ségre jellemző tv választási időt, és a feldolgozott l^y információ mennyiség és a tv választási idő arányba állításával meghatározzuk a vizsgált személy cortikális információ feldolgozási sebességét. Előnyösen minden jelzéssorozat az egyes jelzés típusokból azonos számú jelzésből áll, és a jelzéseket különböző színű, de egymással a vizsgált személy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom