179036. lajstromszámú szabadalom • Csapszerű erőmérőcella,különösen tengely vagy csap formájú alkatrészekben történő erómérésére
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 179036 Bejelentés napja: 1978. VI. 12. (MA--2991) Nemzetközi otztijyozis: G 01 L 1/22 Közzététel napja: 1981. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. XI. 30. HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Ballon István okleveles gépészmérnök, Toldy János okleveles gépész üzemmér- Magyar Optikai Művek, nők, Budapest Budapest Csapszerű erőmérőcella, különösen tengely vagy csap formájú alkatrészekben történő erőmérésre 1 A találmány tárgya csapszerű erőmérőcella, különösen tengely vagy csap formájú alkatrészekben történő erőmérésre. Az ismert erőmérőcellák általában központi erőbevezető elemmel rendelkeznek, vagy pedig pontosan előírják és megjelölik azt a helyet, ahol a mérni kívánt erő támadáspontjának el kell helyezkednie. A kozpontosítás történhet például gömbfelületek alkalmazásával, ez azonban a fellépő nagy Herz-feszültségek miatt csak kis erők mérésére használható. 1Q Gömbfelület hiányában az erőmérőcellát nem elegendő a gyártáskor hitelesíteni, hanem a beépítés után, a felhasználás helyén a teljes mérőkört újból hitelesíteni kell. A mérlegtechnikában és a gépészet egyéb terűlétéin is gondot jelent a mérni kívánt erőn kívül fellépő erők kiküszöbölése, azaz a teher vagy az erőfelvevő szerkezet oldalirányú elmozdulásának megakadályozása. Ezt általában ún. kikötéssel, rugós vagy csuklós szerkezetek alkalmazásával oldják meg, 20 amelyek a mérendő erőre merőleges irányban igen merevek. Az ilyen kikötések okozta mérési hibát úgy kívánják csökkenteni, hogy a mérőelem erőirányú elmozdulása, azaz a mérési út lehetőleg kicsi legyen, ezzel ugyanis csökkenthetők a mérés közben 2S előforduló dinamikus lengések. A 2 124 977 számú német szabadalmi iratban olyan erőmérőcellát ismertetnek, amely az oldalirányú erőkkel szemben stabil, annak ellenére, hogy kikötést nem alkalmaznak és az oldalirányú erők a 3Q névleges terhelhetőség 100%-át érhetik el. Ezt úgy érik el, hogy erőmérőcellát két tagból alakítjuk ki, amelyeket két nyírókeresztmetszet köt össze, amelyek a cella közepén át a semleges tengelyekkel párhuzamos második tengely egyik oldalán abban a hajlítási síkban helyezkednek el, amelyet az első tengely és a nyírókeresztmetszetek erre az első tengelyre merőleges semleges tengelyei tartanak. Az erőmérőcella két tagját két külső borda köti össze, amelyeknek egyik felülete a nyírókeresztmetszetet képezi. A fenti erőmérőcella meglehetősen bonyolult alakú, a nyúlásmérő bélyeget pedig a cella belsejében kell elhelyezni. Hasonló megoldást ismertetnek a 3 969 935 számú amerikai szabadalmi leírásban. Itt olyan erőmérőcelláról van szó, amely négyszögletes vagy kör keresztmetszetű testből bevágásokkal úgy van kialakítva, hogy S alakot képez, amely középen a test hossztengelyére merőlegesen átmenőfurattal van ellátva, Az átmenőfurat szerepe az, hogy a mérendő erőt (feszültséget) a testnek a bevágások közötti részére (az S alak „derekára”) koncentrálják. Ez az erőmérőcella is igen bonyolult alakú, és a nyúlásmérő bélyeget szintén a cellát képező test belsejében kell elhelyezni, ami eléggé körülményes. Mindkét megoldásban az erőbevezetés hatásvonala lényegében az erőmérőcella alátámasztási felületének középpontján megy keresztül. 179036
