179027. lajstromszámú szabadalom • Bálázó gép
179027 4 Voltak már korszerű kísérletek, amelyekkel nagyméretű terményanyag-csomagokat igyekeztek előállítani, ilyeneket ismertet például a 4 022 004 és a 4 022 002 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, de ezek a berendezések nem állítanak elő tömör és sűrű bálákat, amelyek összekötözhetők, hogy ezáltal hatásos mechanikai kezelést lehessen alkalmazni. Célunk, hogy a találmány segítségével az említett brit szabadalmakban ismertetett gépet tökéletesítsük, és hatásosan tömörítsük a bejövő anyagot úgy, hogy az előre meghatározott helyzetet foglaljon el a kamrában, anélkül, hogy a betáplálás folyamán az anyagra gyakorolt préshatás veszendőbe menne. A találmány szerinti megoldással ezt a célt úgy kívánjuk elérni, hogy sem a gép ráfordítási költségei, sem pedig a teljesítmény-követelmények ne növekedjenek jelentősen, miközben a korábbiaknál lényegesen tömörebb bálákat állítunk elő. A találmány szerinti bálázó gép bálakamrát meghatározó vázat tartalmaz a bálák formálására, és a bálakamra egyik végén bevezető nyílás van, és betápláló eszközzel van ellátva a bálázandó anyag betáplálására a bevezető nyíláson keresztül és az anyag összepréselésére a betáplálás folyamán. A találmány szerinti bálázó gép azáltal tűnik ki, hogy két szélső véghelyzet között elmozgathatóan elrendezett vezető eszközt tartalmaz, amely egyik véghelyzetében a bálakamrán kívül, a betápláló vezetéket áthidalóan helyezkedik el, míg másik véghelyzetében a bálakamrában annak bevezető nyílása közelében, a bálakamra homlokfalával lényegileg párhuzamosan helyezkedik el, és a vezető eszköz meghajtó eszközzel van csuklósán összekötve. A vezető eszköz összenyomja a kamrába bejutó anyagot, úgy, hogy az a kamra homlokfala mentén felfelé haladva egymást követően oszlopokat alakít az anyagból. Amikor a vezető eszköz a bálakamrán kívül helyezkedik el, a homlokfalra támaszkodó anyagoszlop a kamra ellentétes vége felé tud haladni, és amikor a vezető eszköz ismét belép a kamrába, a bálakamra homlokfala és az elkészült anyagoszlop között helyezkedik el. Ilyen módon az előzőekben említett szokásos tömőlap, valamint mozgatható dugattyú elhagyható, minthogy az oszlopokban levő anyag tömörített állapotban marad, amikor az oszlopokat alakítjuk, és a kamrába belépő anyag az előzőleg alakított oszlopok tömörségét biztosítja úgy, hogy azok egymást tartják tömörített állapotban minden olyan járulékos erő nélkül, amelyet a betáplálás folyamán kellene alkalmazni. Előnyösen a vezető eszköz korlátozott mozgás biztosítására alá van támasztva, ez a korlátozott mozgás a bálakamra említett falától távolodó irányban történik, miután a vezető eszköz ismét belépett a bálakamrába, és alkalmas módon a vezető eszköz elforgathatóan van tartva az említett korlátozott mozgás biztosítására, hogy kapcsolatba kerüljön a bejövő anyaggal való érintkezés folytán a vezető eszközzel, amely vezető eszköz a bevezető nyílásra keresztirányban helyezkedik el az említett korlátozott mozgást megelőzően. .1 Előnyös, ha a bálakamra egyik végén levő bevezető nyílás a bálakamrának alsó oldalfalában van kialakítva, úgy, hogy az elkészült anyagoszlopok, miközben alsó végükkel elhaladnak ezen alsó oldal mentén alá vannak támasztva, miközben az egymást követő oszlopokat formáljuk. Változatképpen lehetséges volna, hogy a bevezető nyílás a kamra egy felső oldalfalában legyen kialakítva, és ebben az esetben sokkal könnyebb volna, hogy az alsó oldalfal a bevezető nyílástól távolodva felfelé hajoljon ahelyett, hogy lefelé hajlik, ahogy az az ismertetésre kerülő előnyös kiviteli alaknál történik. A bálakamrának ellenkező vége ürítő ajtóval alakítható ki, amely zárható, és ezáltal támasztó felületet képez a bálák formálásakor, és ezt az ajtót a bála elkészítése után nyitjuk, hogy a bálát ezen keresztül eltávolítsuk a kamrából. Az ürítő ajtó alsó széle körül elforgathatóan lehet szerelve úgy, hogy egy közbenső helyzetbe lehessen azt forgatni, amelyben az elkészített bálák az ajtón helyezkednek el, és az ajtó lefelé hajló ürítési helyzetbe hozható, amelyben a bálák lecsúszhatnak az ajtóról. Ilyen módon a befejezett bála kiürítése nem történik azonnal, amint azt befejeztük, hanem az támasztó felületet képez azon bála számára, amelyet a következő bálázási ciklusnak legalább egy része folyamán képezünk. Az elkészült bálát részben a bálakamrában tartjuk vissza, másrészt az ürítő ajtóval támasztjuk alá mindaddig, amíg a formálás alatt álló bála elkészítése csaknem befejeződött, majd ezt követően az elkészített bálát kiürítjük és az ajtót zárjuk, hogy az ismét támasztó felületként szolgáljon a bálakészítés utolsó fázisában. Olyankor, amikor a bálázót felszedő bálázóként használjuk termények, például szalma felszedésére és bálázására, a váz a talaj fölött való továbbításra van felszerelve, és a bevezető nyílás a bálakamra elülső alsó oldalán lehet, úgy, hogy az a kamrafal, amelyre az új, formálásra kerülő oszlopok támaszkodnak, a kamra elülső oldalán van, és az oszlopok általában függőleges irányban helyezkednek el. A találmány tárgyának további jellemzőit a találmány tárgyának egy példakénti kiviteli alakja kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a bálázó gép oldalnézetét mutatja, részben metszetben, és az adagoló eszközt, a vezető eszközt és a kötöző szerkezetet szemlélteti. A 2, ábra az 1. ábrának megfelelő oldalnézet, és a vezető eszköz hajtását és működtető eszközét ábrázolja. A 3. ábra a vezető eszköz működtető szerkezetének egy részét mutatja hátulról nézve. Amint a rajz szemlélteti, a bálázó gép mozgatható vázként két 11 kerékre van szerelve, és olyan elrendezésű, hogy azt (a rajzon nem ábrázolt) traktor vontathatja az A nyfl irányában. A traktor egyben biztosítja a hajtást a gép számára, és ezt a traktor erőleadó tengelycsonkja közvetíti a 12 hajtótengelyre és a traktor hidraulikus szivattyújáról hidraulikusan működtetett géprészekre. A váz 13 bálakamrát határoz meg, amelynek 14 alja, 16 homlokfala, 17 teteje és 19 oldalfalai van-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
