179024. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyví tisztítására
7 179024 8 például 3/4 H, vagy annál nagyobbra is választható. Amint az 1. ábrán jól látható, felülnézetben a 16, 17 terelőlemezek egymást n távközzel átfedik, és a 17 terelőlemez alsó pereme a 16 terelőlemez alsó pereme alatt helyezkedik el, mivel 1 >jn. Az n értékét néhány cm-ben elegendő megválasztani. Dyen elrendezés mellett a IV utókezelő tér 33, 34, 35 és 36 tér-részekre tagozódik. A IV utókezelő térben, az áramlásirányt tekintve a 14 átfolyónyílás után attól o távolságban (2. ábra) a v_, vízszint tartományában az a áramlásirányra keresztirányú, felülnézetben a 32 medencefalra és a 13 válaszfalra merőleges, ezekhez csatlakoztatott 19 merülőfal van elrendezve, amelynek alsó pereme a v3 vízszint alatt, a felső pereme pedig a y3 vízszint felett húzódik. Az alsó, illetve felső túlnyomás mértéke néhány dm lehet, míg az o távolságot 1,0—2,0 m között célszerű megválasztani. A IV utókezelő térnek a 14 átömlőnyílással ellentétes vége tartományában, a 32 medencefal felső részében, a 26 oldalfal közelében 20 kiömlőnyílás van kiképezve (2. ábra), amelynek legalsó pontja p távolsággal a 13 átfolyónyílás legalsó pontja (1. ábra) fölött van, és keresztmetszete nagyobb, mint a 14 átfolyónyílás keresztmetszete. A 20 kiömlőnyíláson át 22 csőcsonk van kivezetve. A jp értéke 5-15 cm között lehet. A 20 kiömlőnyílásban 21 szűkítőidom van elhelyezve, amelynek nagyobb méretarányú rajza elölnézetben a 4. ábrán látható. Ennek a szűkítőidomnak a 37 átfdyási keresztmetszetét sraffozással emeltük ki. A 37 átfolyási keresztmetszet alulról, a legmélyebb pontjától kiindulva felfelé szélesedik, felső harmada már nagyméretű, és kétoldalt 38, 39 íves felületek határolják. Alul különálló, kis átmérőjű csodarab van a szűkítőidomban a folyadék átvezetéséhez előirányozva. Ugyanilyen kialakítású lehet a 13 válaszfalban levő 14 átfolyónyílásban elhelyezett 18 szűkítőidom. Az 1-5. ábra szerinti berendezés a következőképpen működik: a nyers szennyvíz az a. nyíl irányában az 1 kiömlőnyíláson át, a 2 csőcsonkon keresztül lép az I előtisztító térbe. Az 1 beömlőnyílás előtt - eltérően az eddig ismert, hasonló célú berendezésektől — nincs semmiféle rács. A belépő szennyvíz tehát mindenféle durva, darabos szennyeződést tartalmaz, ami a szennyvízgyűjtő rendszerbe kerülhet. Ezek közül a tapasztalatok szerint a szintetikus anyagú háztartási vatta a legkellemetlenebb, legtöbb problémát okozó szennyező anyag a durva tisztítás szempontjából, amely az I előtisztító térben a következő folyamaton megy át: mivel a műanyag a víznél nehezebb, az I előtisztító térbe (durva tisztítóba) érkezve lesüllyed a fenékre, majd a szálak közeit kitöltő iszap rothadásnak indul, ennek eredményeként gáz képződik, és az felemeli a Vi vízszintre a vattát. Az ji irányba haladva a vatta a 6 átömlőnyílás elé, a 4 rácshoz kerül. Ott a b nyíl szerint (1. ábra) felfelé áramló levegő kimossa a szálak közül a szennyeződést, és a vatta ismét lesüllyed. Dy módon a vatta is az I előtisztítóban várja meg a leürítést vagy tisztítást, ami például mintegy 18 hónapos időtartam után következik be. Természetesen az I előtisztító térbe kerülő szennyvízből más anyagok is a fenékre sülylyednek, majd a gáztermelés következtében felúsznak. Igen fontos eleme az előtisztítónak a 7 levegőbetápláló szerkezet, amely a szennyvizet előlevegőzteti, és a levegőztetés elősegíti a fakultatív baktériumok elszaporodását. A b nyíl irányában feláramló levegő a 4 rácsot — amelynél a pálcaközök például 10mm-t tehetnek ki — tisztítja a levegő a felúszott anyagot a 4 rácstól mintegy eltolja, a 6 átfolyónyílás előtt lefölözött víztér marad. A rács manuális tisztításáról tehát nem kell gondoskodni. A 6 átfolyónyíláson keresztül tehát szétmosott és levegőztetett iszap-tartalmú szennyvíz kerül a II levegőztető térbe. Példaként 8,86 m3-es előtisztító teret készíthetünk, ami 2,38 órás tartózkodásnak felel meg. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az I előtisztító tér nem előülepítőként funkcionál, mert a gázok által felemelt anyagból a rothadásnak indult iszap folyamatosan átkerül a 6 átfolyónyíláson a II levegőztető térbe. A biológiailag elbonthatatlan, nagy fajsúlyú komponenseket, amelyek egy része (például a vatta) a fentiek szerint az I előtisztító térben — gázképződés függvényében — fel-le mozog, más része (például homok) véglegesen leülepszik a fenéken, időszakonként távolítjuk el a berendezésből, amint erre a fentiekben utaltunk, például 18 hónaponként kerül sor erre a műveletre. A II levegőztető tér feladata, hogy aerob körülményeket biztosítson a lebontást végző mikroorganizmusok számára. A levegőbevezetés a 7 levegőbetápláló szerkezeten keresztül történik (5. ábra). A 30 térbe táplált sűrített levegő a Q nyilakkal jelölt irányú áramlásra kényszeríti a II levegőztető térben a szennyvizet, és miközben átforgatja azt, felkeveri a fenéken leülepedett iszapot. A 11 terelőlemez egyrészt gátolja az ülepedést, másrészt elősegíti a szükséges 30 cm/sec értékű fenékmenti vízsebesség kialakulását a víz átforgatásakor (Ç nyilak), a 30 cm/sec-os érték túllépése esetén ugyanis a nemkívánatos anaerob rothadás indulna meg. A 7 levegőbetápláló szerkezet működtetése — szemben a korábbi ismert berendezések állandó levegőbetáplálásával — szakaszosan történik: például óránként 5—30 percen át működtetjük a berendezést, majd a befúvatást leállítjuk. Ez természetesen jelentős energjamegiakarítást eredményez. Megállapításaink szerint -t5 perc üzemszünet alatt a II levegőztető térben mintegy 50 cm-t süllyed az iszapszint. Az így kialakult felszíni vizréteg nem kerül a III csillapítótérbe. A levegőztetési üzemben a víz - a szakaszos levegőztetés nagy turbulenciát hoz létre - a y2 vízszint fölé kell nyúlnia, hogy levegőztetéskor se kerüljön fölülről víz a III csillapító térbe. Az aerob baktériumok forgatás hiányában sem szüneteltetik lebontó hatásukat, a szakaszos, egyébként is olcsó sűrített levegővel való működtetéssel elérhető energiamegtakarítás tehát az egyik döntő előnye a találmány szerinti berendezésnek. A szükséges oxigénmennyiség például a mindenkori üzemi tapasztalatok alapján meghatározható és beszabályozható. A II levegőztető tér térfogatát például - az adott esetben — 23,22 m3-ben határoztuk meg, ami 15 órás tartózkodási időnek felel meg. A fenti medenceméreteknél 36 m3/nap szennyvíz lebontásához mintegy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
