179024. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyví tisztítására
179024 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. IX. 19. (HE-79 2) Nemzetközi osztályom: C 02 C 1/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Csizmadia Géza mérnök 50%, Gulyás János építésztechnikus 30%, Szűcs Ferenc Heves Megyei Tanácsi Építőipari építésztechnikus 20%, Eger Vállalat, Eger Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz tisztítására 1 A találmány szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz, különösen kommunális szennyvíz totáloxidációs, eleveniszapos tisztítására szolgáló berendezésre vonatkozik, amelynek levegőztető tere és csillapítótere, a. szennyvíznek a berendezésbe bocsátásé- s ra szolgáló beömlőnyílása, a tisztított víznek a berendezésből való kibocsátására szolgáló kiömlőnyílása, valamint a levegőztető térben elhelyezett levegőbetápláló szerkezete van. A találmány szerinti berendezés különösen kisebb települések szennyvizeinek io tisztítására alkalmas, elsősorban 100—5000 lakosegyenérték-terhelési tartományban. Totáloxidációs, eleveniszapos szennyvíztisztító kisberendezések, különféle megoldásai ismeretesek. Ezek között előregyártott berendezések is vannak. 15 Az egyik ilyen ismert acélszerkezetű megoldásnál az érkező szennyvíz durvarácson és 06ztóválynn áthaladva kerül egy levegőztetett térbe. Itt a friss szennyvíz folyamatosan befúvatott levegő által lebegésben tartott eleveniszappal keveredik. Az eleveniszap — a 20 vízben oldott oxigént hasznosítva - a szennyező szervesanyagot lebontja. Az így kezelt víz csillapítótéren halad keresztül, ahol a légbuborékok leválnak az iszappelyhekről, így az utóülepítőben a két fázis - iszap és víz — elválik egymástól, lebegő iszap- 25 függöny alakul ki, amely a szétválasztást elősegíti. A berendezés geometriai kialakításával az iszap visszacsúszását, ezzel az eleveniszap-recirkulációt biztosítják. A vízfelületen előforduló uszadékokat mammutszivattyús lefölözőrendszer juttatja vissza a levegőz- 30 tető térbe. A tisztított víz kifolyócsonkon keresztül távozik a berendezésből, az iszapfölösleget időszakosan szippantással vagy leeresztéssel távolítjuk el. E megoldásnál problémát jelent, hogy előtisztított vízzel működik, ezért a durva rácsra, és annak naponkénti manuális tisztítására elengedhetetlenül szükség van. A felűszott iszapot vissza kell juttatni a fölös iszaphoz. Mivel a rothasztás intenzitását behatárolja az iszapfelúszás mértéke, a tisztítási kapacitás korlátozott. A csillapítótcret maximális beérkező szennyvízhozamra kell méretezni, ezért rossz a helykihasználása. Az állandó vízforgatás energiaigénye és oxigénfelhasználása viszonylag nagy. Az időnként eltávolított, és tartályban elszállított fölös iszap még rothadóképes, ezért bárhová viszik, ott mérgező hatása van. További súlyos problémát jelent, hogy extrém terheléseknél (hozam-csúcsoknál) az iszapkoncentráció megnövekszik, és a körülbelül 309; iszapkoncentrációnak megfelelő mennyiséget meghaladó többlet az ülepítőbe felúszik, és az eltávozó vízbe kerül. Mivel ez megengedhetetlen, vagy állandó felügyeletet igénylő recirkulácíóval kell a berendezés működését szabályozni — nem adnak vissza eleveniszapot, ha túl nagy a bejövő terhelés - vagy pedig a berendezést jelentősen túl kell méretezni. A találmány feladata, hogy olyan totáloxidációs, eleveniszapos szennyvíztisztító berendezést szolgáltasson, amely a manuális beavatkozás szükségességé! a minimálisra csökkenti, üzemeltetéséhez viszonylag 179C24
