179023. lajstromszámú szabadalom • Változtatható nem egész számú osztási arányú frekvenciaosztó áramkör előnyösen nagyfrekvenciás,kisfrekvencialépésű frekvenciaszintézerek számára

5 179023 6 tésében megegyezhet a 2 folyamatos számlálóval, de programbemenete a 7 adatforrásnak egy másik kime­netére van kötve (A). Az 5 kapuzó áramkört annak 9 engedélyező bemenetén a 2 folyamatos számláló nyitott, a 10 tiltó bemenetén a 3 kapuzó számláló zárt állapotba vezérli. A 4 kapuzott számláló bemenete össze van kötve a 3 kapuzó számláló bemenetével. Ezen 4 kapuzott számláló a 2 folyamatos számlálóval és a 3 kapuzó számlálóval azonos felépítésű lehet, programbeme­netére a 7 adatforrás C kimenete csatlakozik. A 4 kapuzott számláló kimenete, melyen C számú beme­neti impulzus hatására jelenik meg egy impulzus, össze van kötve a 6 modulusvezérlő bemenetével. Ennek feladata, hogy a bemenetén megjelenő impul­zus hatására az 1 kétmodulusú számlálót egy számlálási ciklusra az egyik osztási arányból a másik osztási arányra váltsa át. Ez azt jelenti, hogy míg alaphelyzetben az 1 kétmodulusú számláló kimene­tén minden N bemeneti impulzus után jelenik meg egy impulzus, a modulusvezérlő bemenetére érkező jel hatására a következő kimeneti impulzus megjele­néséhez nem N, hanem M bemeneti impulzusra van szükség. A fenti leírt találmány szerinti frekvenciaosztó működése a következő: Az osztási ciklus kezdetekor az 1 kétmodulusú számlálót a 6 modulusvezérlő az egyik (N) osztási arányra állítja, ily módon a 17 bemenetre vezetett minden N periódus után jelenik meg egy kimeneti impulzus. Ezen impulzusokat a 2 folyamatos számláló és a nyitott 5 kapuzó áramkö­rön keresztül a 3 kapuzó számláló és a 4 kapuzott számláló számlálja. Ezen számlálók számlálási perió­dusának hosszát a 7 adatforrásból kapott „A” „B” és „C” adat határozza meg. Vizsgáljuk először a 4 kapuzott számláló működését. A programbemenetén jelen levő „C” adat hatására az órabemenetére adott jelsorozatot C-vel osztja, azaz minden C számú be­meneti impulzusból egy kimeneti impulzust képez, ami a 6 modulusvezérlőn keresztül az 1 kétmodu­lusú osztót egy periódusnyi időre M osztási arányra kapcsolja át. Ily módon ahhoz, hogy az 1 kétmodu­lusú számláló kimenetén C számú impulzus jelenjen meg (C-l). N + M bemeneti impulzusra van ... . (Ç-D-CN + M A , szükség, azaz az osztási arany---------—---------- n J kapuzó számláló működése a következő: A 7 adatforrásból a programbemeneteire adott „A” adat hatására az órabemenetére kerülő A számú impulzus megjelenése után jelet ad az 5 kapuzó áramkör 10 tiltó bemenetére, amely ennek követ­keztében lezár, így sem a 3 kapuzó számláló, sem a 4 kapuzott számláló nem kap további jeleket. Mivel tehát a 4 kapuzott számláló az éppen aktuális álla­potban megállt, a teljes számlálási periódus hátralevő részében már nem kapcsolja át az 1 kétmodulusú számlálót M osztási arárvra. A 2 folyamatos számláló eközben tovább számlálja az órabemenefén levő impulzusokat mindaddig, míg el nem éri a 7 adatforrásból a programbemenetére adott B értéket. Ekkor a kimenetén, mely egyben a teljes frekven­ciaosztó kimenete egy impulzus jelenik meg, mely az 5 kapuzó áramkör engedélyező bemenetére kerül­ve azt ismét kinyitja, és a fent leírt folyamat kezdő­dik elölről. Az osztási ciklus első szakaszában (amíg az 5 kapuzó áramkör nyitva van) az 1 kétmodulusú számláló kimenetén A számú impulzus jelenik meg, (C-l) • N + M és mivel az osztási arány--------^--------a uune-(C-l) -N + M neten volt impulzusszám A •-------------------. Az osztási ciklus második szakaszában az 1 kétmodulusú számláló kimenetén B—A impulzusra van szükség és mivel ekkor az osztási arány N, a bemeneti impulzusszám (B—A) • N. Ezen adatokból az egy kimeneti impulzushoz tar­tozó teljes bemeneti impulzusszám, azaz az osztási (C-l) -N + M arány, n = (B-A) ■ N + A ~ illetve egyszerűsítések után M-N n = B • N + A • -----­C Tipikus érték az N=10 illetve M = 11 ekkor az A osztási arány n = 10 B + —r C Látható tehát, hogy a fenti áramköri elrendezés­sel nem egész számú osztás érhető el. A leírt működési elv oly módon is megvalósít­ható, hogy a kapuzó illetve kapuzott számláló számlálásának leállítását és elindítását nem külön kapuzó áramkörrel oldjuk meg, hanem saját számlálást leállító és számlálást elindító bemenetűk segítségével. Ezen megoldás változatai láthatók a 2, 3, és 4. ábrán. Az 5. ábrán az 1, 2, és 3. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezésben alkalmazott 5 kapuzó áramkör egy lehetséges megvalósítási módja látható részletesebben. Ebben a megoldásban a kapuzó áramkör egyben egy 2-es osztót is képez, ez azon­ban nem módosítja a korábban leírtakat, mivel ezen osztó az utána következő 3 kapuzó számlálóval és 4 kapuzott számlálóval összevonható. A kapuzó áram­kör a 11 és 12 D tárolót tartalmazza. A 11 D tároló D bemenete és invertált kimenete össze van kötve, órabemenete az 5 kapuzó áramkor bemenete, kimenete az 5 kapuzó áramkör kimenete, statikus beíró bemenetére a 12 D tároló kimenete van kötve. A 12 D tároló D bemenete logikai „0'’ szintre van kapcsolva, órabemenete az 5 kapuzó áramkör 10 tiltó bemenete, statikus beíró bemenete pedig az 5 kapuzó áramkör 9 engedélyező beme­nete. Az áramkör működése a következő: Alan­­helyzetben a 12 D tároló kimenete „1” állapotban van, így az önmagában visszacsatolt 11 D tároló 2-es osztóként működik. Ha az 5 kapuzó áramkör 10 tiltó bemenetére, azaz a 12 D tároló órabemenetére egy impulzus érkezik, - ez akkor következik, ha 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom