179010. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés logikai hálózatok funkcionális vizsgálatára az idő és az adattartományban
179010 MAGTAB NÉPKÖZTAKSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. V. 31. (EE-2665) Nemtetköri osztályozás: G 01 R 31/28 ORSZÁGOS TALÄLMÄNY1 HIVATAL Közzététel napja: 1981. XI. 28. Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Bódy István okleveles villamosmérnök, Devecseri Béláné okleveles villa- Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, mosmémök, Estélyi Gyula okleveles villamosmérnök, Papp Ferenc okleveles Budapest villamosmérnök, Szemők István okleveles villamosmérnök, Budapest Kapcsolási elrendezés logikai hálózatok funkcionális vizsgálatára az idő- és az adattartományban 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés logikai hálózatok funkcionális vizsgálatára az idő- és az adattartományban. A logikai hálózatok kivezetéseire csatolt elrendezés részletes információt nyújt a logikai hálózat bemeneti és kimeneti pontjainak állapotáról, ennek alapján következtetni és dönteni lehet a logikai hálózat helyes vagy hibás működéséről. Ismert megoldásként utalunk a 168 521 lajstromszámú „Időtranszformáción alapuló kapcsolási elrendezés tetszőleges digitális rendszerek vizsgálatára” dmű világszínvonalat reprezentáló magyar szabadalomra. A felhívott találmány szerint a kapcsolási elrendezés a mérendő eszköz kimeneti és bemeneti vonalaira kapcsolódik, továbbá alkalmaz egy órajelet és egy triggeijelet, amelyeket a mérendő eszközből kapja. Általuk végez jelfelvételt és a logikai impulzussorozatok tárolását. A felhívott találmány szerinti elrendezés feltételezi, hogy a mérendő eszköz elhelyezése és üzemeltetése a működtetési előírásoknak megfelel. Feltételezi, hogy rendelkezésre áll további feladatok ellátására az eszközt működtető órajel vagy üzemjel, továbbá az az indítójel, vagy iniciálásra alkalmas jel, amely az eszköz funkcionális állapotsorozatának kezdetén jelenik meg. Előbbi jelnek - amely az órajel - alkalmasnak teli lenni az eszköz funkcionális állapotsorozatának ütemes órajel szerinti letárolására, úgy hogy minden egyes órajel után egy kimeneti kombináció letárolásra terüljön. Utóbbi jelnek — amely a triggerjel — alkalmasnak kell lenni a letárolás kezdeti vagy befejező időpillanatának meghatározására. Ennek a találmány szerinti elrendezésnek igen jelentős hátránya, hogy a kívülről, pl. a mérőeszköz felől leadott óra- és triggerjeleket nem nélkülözheti a jelfelvételkor, tehát a mérendő eszköz felől ezeket mindenképpen rendelkezésre kell bocsájtani, ha nincs ilyen, akkor külön áramkörök segítségével elő kell ezeket állítani. További hátránya, hogy mivel csak a külső órajel hatására történik jeleltárolás, a kapott kijelzési kép nem nyújt időtartomány szerinti információt. Így például két azonos jelalaké, de eltérő ismétlődési idejű jelalak kijelzési képe teljesen azonos lehet. A találmány szerinti megoldás célul tűzte ki a fenti hiányosságok megszüntetését, nevezetesen:- a jelfelvételhez ne legyen feltétlenül szükséges a mérendő logikai hálózat órajele,- a triggeijelet a találmány szerinti kapcsolási elrendezés a mérendő logikai hálózat adatjeleiből állítsa elő,- a kijelzési kép a jelfelvételt végző belső vagy külső órajel ütemében kvantált és részletes információt adjon a felvétel időbeni közleményeiről. A találmányi megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a jelfelvételhez szükséges triggerszót akkor tudjuk előállítani, ha a vezérlésnél a vizsgált eszköz kimenő impulzussorozatát két úton hasznosítjuk, éspedig: egyidejűleg és késleltetve. A késleltetés se-5 10 15 20 25 30 179010
