179009. lajstromszámú szabadalom • Elktromos fényforrás üvegprokurzorral védett árambevezetőkkel

179009 4 általánosságban oxidációnak ellenálló bevonatot ajánlanak, konkrétan fém ill. szilicid bevonatot. En­nek a módszernek az a hátránya, hogy kivitelezése körülményes és alkalmazása esetén a fém és a kvarc között nemkívánatos helyeken is létesülhet tapadás, ami a kvarc berepedését okozza. Üveg védőbevonatot alkalmaznak az US 3 868 528 sz. leírásban ismertetett módszer szerint gázkisülő csövek (fényforrások) árambevezető elekt­ródájának a szárán, a kisülőtér felőli oldalon. Ennek alapvetően más a célja, mint a tárgyi bejelentésnek, mert az üveg védőbevonat az elektród szárát védi a kisülőtérből oda kondenzálódó agresszív anyagtól. Annak ellenére, hogy az alkalmazott üveg hőtágulási együtthatóját a volframé és a kvarcé közé állítják be, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a fentebb emlí­tett repedési hajlam itt is fennáll. A találmány célkitűzése és rövid összefoglalása Találmányunk célja a bevezetőkön, illetőleg a he­gesztési ponton olyan védőbevonat előállítása, amely megoldja az oxidáció-védelmet és megnöveli a lámpák megbízhatóságát. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kivezető elektróda védelme megoldható, ha a véden­dő részt oldatból, célszerűen szerves üvegprekurzor oldatból vékony üvegréteggel vonjuk be. Az üveg­prekurzor oldatokkal kapcsolatban, melyek önma­gukban nem képezik jelen találmány tárgyát, bővebb részletek találhatók az EE-2610 alapszámú magyar találmányi bejelentésben. Az általunk feltalált módszer lehetővé teszi olyan vékony üvegréteg elő­állítását, amely a lámpa élete és gyártása folyamán előálló oxidáló behatásoknak megbízhatóan ellenáll, a hegesztési pontot és a kivezető drótot egyaránt megvédi. A találmány tehát elektromos fényforrás, amely legalább az egyik végén lapítással lezárt, magas hőmérsékletnek ellenálló, fényáteresztő burából, az elektromos energiát fénnyé átalakító szerkezeti elemként izzószálból és/vagy gázkisülőrendszerből, a lapításbazárt árambevezetőkből áll, melyet az jelle­mez, hogy az árambevezetők legalább részben üveg­prekurzor oldatból felvitt üvegréteggel vannak be­vonva amikor a bura kvarcból áll és adott esetben, az árambevezető huzalrésze az üvegprekurzor oldat­ból felvitt üvegréteg felett kvarchoz nem tapadó réteggel pl. grafittal is be van vonva. .1 Az ábrák felsorolása A találmány jobban érthetővé válik az alábbi részletes leírás alapján, különösen, ha figyelembe vesszük a becsatolt rajzokat, melyek közül az 1. ábra: fémhalogéngőz-lámpa vázlata, 2. ábra: halogén izzólámpa vázlata 3. ábra: kvarctest fémhalogénlámpához, 4. ábra: fémhalogéngőzlámpa árambevezetője elöl­­nézetben, 5. ábra: fémhalogéngőzlámpa árambevezetője ol­dalnézetben, 6. ábra: a lapításba beágyazott árambevezető elöl­­nézetben, 7. ábra: a lapításba beágyazott árambevezető ol­dalnézetben. Az 1. és 2. ábra olyan magas hőmérsékleten üze­melő elektromos fényforrásokat ábrázol, amelyek­ben a találmányunk szerinti megoldás alkalmazásra kerül. Az 1. ábra fémhalogéngőz-lámpa vázlata, ahol látható a külső 1 lámpabura, 2 kvarckisülő, 3 kvarc­­lapítás, 4 árambevezető. A 2. ábra halogén izzólámpát mutat be, 1 a lámpa­bura (rendszerint kvarcüveg), 21 az izzószál, 3 a kvarclapítás, 4 az árambevezető. A 3. ábra egy 1. ábra szerinti 2 kvarckisülőcső ki­nagyított vázlata a találmány szerinti 4 árambevezető­vel. Az áram bevezetése a kisülőtérbe a 3 kvarclapítás­­ba ágyazott 4 árambevezetővel történik, amelynek részei a 41 bevezetőhuzal, 42 áramvezető fémfólia (magas hőmérsékletnek ellenálló fém, pl. molibdén), 43 katódcsap, 44 katód, 45 és 46 kötési pontok a Mo-fólia és a huzalok között, 47 tágulási hézag a bevezetőhuzal mellett. A 4. és 5. ábra a találmányunk szerinti fémhalo­géngőz-lámpa árambevezetője elölnézetben és oldal­nézetben a találmányunk szerint prekurzor oldatból felvitt 51 üvegbevonattal, 52 grafitréteg az üveg­bevonaton. A 6. és 7. ábra kvarclapításba beforrasztott áram­bevezetőket mutatja elöl- és oldalnézetben. 3 a kvarclapítás, 47 a tágulási hézag, 51 az üvegbevonat, 52 a grafitréteg. A találmány ismertetése Mint a bevezetőben már emlitettük, a lámpa élet­tartamát és megbízhatóságát a 45 kötési pont, azaz hegesztési (brézolási) pont oxidációja döntő mértékben meghatározza. Találmányunk szerint en­nek a pontnak és a kivezető drótnak védelme oly módon oldható meg, hogy a védendő részt a 4-5. ábrán láthatóan vékony 51 üvegbevonattal vonjuk be, célszerűen szerves üvegprekurzor oldatból. A prekurzoroldatból keletkező üvegréteg a lámpa gyártása és működése közben előálló oxidáló hatá­soknak megbízhatóan ellenáll, a kötési pontot és a kivezető drótot megvédi. Ilyen rendszereknél csak a fólia az, ami zár és a kivezető drótnak nem szabad a kvarccal közvetlenül érintkezésbe lépnie, azért, mert sem a volfram, sem a molibdén vastagon a kvarcba nem építhető be, eltérő hő tágulási együtthatója miatt. Lapított rendszereknél ez az eljárás oly módon életképes, hogy az igen melegen lapított szerkezetben a drót nagyobb hőkiteijedési együtt­hatója miatt a gyártás közbeni magas hőmérsékletről a drót lehűl, és a 47 tágulási hézagot képezi maga mellett egészen a fóliáig. Tulajdonképpen ez az a csatorna, amelyen keresztül a kényes 45 kötési pont oxidálódik, és ez a 47 tágulási hézag az, amelyet feszültség miatt nem szabad megszüntetni. Abban az esetben, ha a huzalt üveggel vonjuk be, amely a kvarchoz közvetlenül tapad, a lapítási rész feltét­lenül elreped. Éppen ezért áz általunk javasolt véde­lem ebben az esetben két rétegű, a tulajdonképpeni 51 üvegbevonatot ott, ahol a kvarcba közvetlenül be 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom