179009. lajstromszámú szabadalom • Elktromos fényforrás üvegprokurzorral védett árambevezetőkkel
179009 4 általánosságban oxidációnak ellenálló bevonatot ajánlanak, konkrétan fém ill. szilicid bevonatot. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy kivitelezése körülményes és alkalmazása esetén a fém és a kvarc között nemkívánatos helyeken is létesülhet tapadás, ami a kvarc berepedését okozza. Üveg védőbevonatot alkalmaznak az US 3 868 528 sz. leírásban ismertetett módszer szerint gázkisülő csövek (fényforrások) árambevezető elektródájának a szárán, a kisülőtér felőli oldalon. Ennek alapvetően más a célja, mint a tárgyi bejelentésnek, mert az üveg védőbevonat az elektród szárát védi a kisülőtérből oda kondenzálódó agresszív anyagtól. Annak ellenére, hogy az alkalmazott üveg hőtágulási együtthatóját a volframé és a kvarcé közé állítják be, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a fentebb említett repedési hajlam itt is fennáll. A találmány célkitűzése és rövid összefoglalása Találmányunk célja a bevezetőkön, illetőleg a hegesztési ponton olyan védőbevonat előállítása, amely megoldja az oxidáció-védelmet és megnöveli a lámpák megbízhatóságát. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kivezető elektróda védelme megoldható, ha a védendő részt oldatból, célszerűen szerves üvegprekurzor oldatból vékony üvegréteggel vonjuk be. Az üvegprekurzor oldatokkal kapcsolatban, melyek önmagukban nem képezik jelen találmány tárgyát, bővebb részletek találhatók az EE-2610 alapszámú magyar találmányi bejelentésben. Az általunk feltalált módszer lehetővé teszi olyan vékony üvegréteg előállítását, amely a lámpa élete és gyártása folyamán előálló oxidáló behatásoknak megbízhatóan ellenáll, a hegesztési pontot és a kivezető drótot egyaránt megvédi. A találmány tehát elektromos fényforrás, amely legalább az egyik végén lapítással lezárt, magas hőmérsékletnek ellenálló, fényáteresztő burából, az elektromos energiát fénnyé átalakító szerkezeti elemként izzószálból és/vagy gázkisülőrendszerből, a lapításbazárt árambevezetőkből áll, melyet az jellemez, hogy az árambevezetők legalább részben üvegprekurzor oldatból felvitt üvegréteggel vannak bevonva amikor a bura kvarcból áll és adott esetben, az árambevezető huzalrésze az üvegprekurzor oldatból felvitt üvegréteg felett kvarchoz nem tapadó réteggel pl. grafittal is be van vonva. .1 Az ábrák felsorolása A találmány jobban érthetővé válik az alábbi részletes leírás alapján, különösen, ha figyelembe vesszük a becsatolt rajzokat, melyek közül az 1. ábra: fémhalogéngőz-lámpa vázlata, 2. ábra: halogén izzólámpa vázlata 3. ábra: kvarctest fémhalogénlámpához, 4. ábra: fémhalogéngőzlámpa árambevezetője elölnézetben, 5. ábra: fémhalogéngőzlámpa árambevezetője oldalnézetben, 6. ábra: a lapításba beágyazott árambevezető elölnézetben, 7. ábra: a lapításba beágyazott árambevezető oldalnézetben. Az 1. és 2. ábra olyan magas hőmérsékleten üzemelő elektromos fényforrásokat ábrázol, amelyekben a találmányunk szerinti megoldás alkalmazásra kerül. Az 1. ábra fémhalogéngőz-lámpa vázlata, ahol látható a külső 1 lámpabura, 2 kvarckisülő, 3 kvarclapítás, 4 árambevezető. A 2. ábra halogén izzólámpát mutat be, 1 a lámpabura (rendszerint kvarcüveg), 21 az izzószál, 3 a kvarclapítás, 4 az árambevezető. A 3. ábra egy 1. ábra szerinti 2 kvarckisülőcső kinagyított vázlata a találmány szerinti 4 árambevezetővel. Az áram bevezetése a kisülőtérbe a 3 kvarclapításba ágyazott 4 árambevezetővel történik, amelynek részei a 41 bevezetőhuzal, 42 áramvezető fémfólia (magas hőmérsékletnek ellenálló fém, pl. molibdén), 43 katódcsap, 44 katód, 45 és 46 kötési pontok a Mo-fólia és a huzalok között, 47 tágulási hézag a bevezetőhuzal mellett. A 4. és 5. ábra a találmányunk szerinti fémhalogéngőz-lámpa árambevezetője elölnézetben és oldalnézetben a találmányunk szerint prekurzor oldatból felvitt 51 üvegbevonattal, 52 grafitréteg az üvegbevonaton. A 6. és 7. ábra kvarclapításba beforrasztott árambevezetőket mutatja elöl- és oldalnézetben. 3 a kvarclapítás, 47 a tágulási hézag, 51 az üvegbevonat, 52 a grafitréteg. A találmány ismertetése Mint a bevezetőben már emlitettük, a lámpa élettartamát és megbízhatóságát a 45 kötési pont, azaz hegesztési (brézolási) pont oxidációja döntő mértékben meghatározza. Találmányunk szerint ennek a pontnak és a kivezető drótnak védelme oly módon oldható meg, hogy a védendő részt a 4-5. ábrán láthatóan vékony 51 üvegbevonattal vonjuk be, célszerűen szerves üvegprekurzor oldatból. A prekurzoroldatból keletkező üvegréteg a lámpa gyártása és működése közben előálló oxidáló hatásoknak megbízhatóan ellenáll, a kötési pontot és a kivezető drótot megvédi. Ilyen rendszereknél csak a fólia az, ami zár és a kivezető drótnak nem szabad a kvarccal közvetlenül érintkezésbe lépnie, azért, mert sem a volfram, sem a molibdén vastagon a kvarcba nem építhető be, eltérő hő tágulási együtthatója miatt. Lapított rendszereknél ez az eljárás oly módon életképes, hogy az igen melegen lapított szerkezetben a drót nagyobb hőkiteijedési együtthatója miatt a gyártás közbeni magas hőmérsékletről a drót lehűl, és a 47 tágulási hézagot képezi maga mellett egészen a fóliáig. Tulajdonképpen ez az a csatorna, amelyen keresztül a kényes 45 kötési pont oxidálódik, és ez a 47 tágulási hézag az, amelyet feszültség miatt nem szabad megszüntetni. Abban az esetben, ha a huzalt üveggel vonjuk be, amely a kvarchoz közvetlenül tapad, a lapítási rész feltétlenül elreped. Éppen ezért áz általunk javasolt védelem ebben az esetben két rétegű, a tulajdonképpeni 51 üvegbevonatot ott, ahol a kvarcba közvetlenül be 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
