179002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes diszperzióban nagy lebegőképességet biztosító porkészítmények előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. Ií. 5. (Cl-1910) 179002 Nemzetközi osztályozás: B 01 J 13/00 C 08 L 39/06 Közzététel napja: 198.1. XI. 2?. j ^ n;—- rí*.1. i 1 "rt.il i •' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. XI. 30 ff HIVATAL ■ "> 1 « ] ? j a w Feltalálók: Szabadalmas: dr, Bozzay József vegyészmérnök 45%, Ékes Lászlóné megyészmernsk 10%, Zi- Chmoin Gyógyszer és lahy Tibor okleveles gyógyszerész 22,5%, Kotsis Andrásáé ©kleve'es --~gyész Vegyészeti Termékek 22,5% Budapest Gyára Rt-> Budapest Eljárás vizes diszperzióban nagy lebegőképességet biztosító porkészítmények előállítására 1 A találmány vizes közegben diszpergált szilárd részecskék lebegőképességének javítására vonatkozik. A +*Mmány tárgya eljárás vizes közegben diszperá«i biztosító porkészítmények előállítására. A vegyipar számos területén, így például a 5 gyógyszeriparban, növényvédőszeriparban, kozmetikai iparban vagy a festékiparban gyakran felmerülő probléma, hogy porkészítmények vizes szuszpenzióinak illetve diszperzióinak stabilitását, illetve a hatóanyag egyenletes koncentrációját keli biztosítani. Szokásos módszer az ülepedés illetve fölöződés csökkentésére, hogy a szuszpenzió külső fázisának viszkozitását megnövelik olyan makromolekulák segítségével, amelyek a külső fázisban oldódnak vagy duzzadnak. Ezeket a makromolekulákat viszonylag nagy töménységben kell alkalmazni. A kolloid szakirodalomból (Alfred Kuhn: Kolloid kémiai zsebkönyv 1963) ismert továbbá, hogy a vízben oldódó makromolekulák bizonyos, általában nagyon kis koncentrációban védőkolloid hatást fejtenek ki. A polimereknek kolloid szólókra gyakorolt stabilizáló hatását elsősorban az adszorpdós viszonyok változásával magyarázták tó-alábbiak szerint: á makromolekula, amely bizonyos koncentrációtól kezdve stabilizálja a diszperziót, a kritikusnál Mfebb R>ncentrációban a stabilitás csökkenését idézi ®lö, érzékenyítő hatást fejt ki, ez az ún. érzékényítő feséehtráció többek között a polimer minőségétől isftgg. ... ’ 2 Találmányunk alapja az a felismerés, hogy por formájú polimert tartalmazó, kolloidnál nagyobb szemcseméretű porok vizes diszperzióban is, a polimer adszorpciójával összefüggő jelenségek lépnek fel. Megfigyeltük, hogy az adszorpció mindenkori mértéke a pillanatnyilag oldatban levő polimer koncentrációjától és az adszorpció sebességétől függ. Az oldatban levő polimer pillanatnyi koncentrációja viszont a por alakban alkalmazott polimer oldódá- 10 sának sebessége által van meghatározva. Az adszorpdós réteg tehát a szilárd részecskék és a polimer illetve a közeg (víz) tulajdonságai és kölcsönhatásai által befolyásolt folyamatban alakul ki. így például ha a polimer adalék már a porkészít- 15 ményben is csak olyan mennyiségben van, hogy vízben való teljes oldódásakor se képes a részecskék felületét teljesen beborítani, a diszperzió instabilis lesz. Vagy a porkészítményben levő polimer adalék- 20 anyag mennyisége elvben elegendő ugyan a teljes borítottság biztosításához, de a polimer őiáóéésí~r± sebessége kicsi, az adszorpcióé viszont nagy, z. *zilárd részecskék óhatatlanul átmennek a részleges borítottság állapotán. Amennyiben a részleges boritott- 25 ság állapota hosszú ideig tart, akkor megindul a szilárd részecskék aggregádója és így a szuszpenzió stabilitásának romlása következik be. Az I 551 829 sz. angol szabadalmi leírás eljárást ismertet megfelelő szemcseméretű vizes diszperziók 30 közvetlen előállítására, oly módon, hogy a vízber 179002
