178998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroeróziós megmunkálásra
5 178998 6 szabályozó egységet úgy alakítjuk ki, hogy az elektród minden pontjával kapcsolatban legyen, a pálya a megmunkálási feltételeknek (r és i) megfelelő függőleges tengelyű kúpfelületet ír le, az elektród minden pontjára a körmozgási pillanatnyi sugara nem állandó, hanem szabályozott értékű, a kúp alapjának R sugarát a megmunkálás feltételeinek (sebességek és vonalak) megfelelően választják és a leeresztés alatt rögzítik, a kúp tengelye körüli forgó mozgás sebessége a pálya mentén eltávolítandó anyag mennyiségétől függ. Ez a bonyolult rendszer nehezen alkalmazható a hagyományos gépeken és ezért új gépek beszerzését igényli, amelyekben a körkörösen mozgó eszközt és a rendszer más funkcióival való kapcsolatait kezdettől fogva teljes egészében figyelembe vették. A találmány szerinti eljárás kidolgozásával célunk az említett hátrányok kiküszöbölése volt. Egyszerű elektródot használunk az egész megmunkálási művelethez. Ez az elektród kivitelezhető lyukkészítő fejként, vagy körkörös mozgást végző fejként (az elektród megkívánt mozgásának átvitelére), vagy pedig kerületi mozgást végző munkadarab-befogással (a megkívánt mozgást az elektroerózióval megmunkálandó alkatrészre viszik át), és ezek kereskedelemben hozzáférhető anyagokból vagy más olyan rendszerekkel is kialakíthatók, amelyek lehetővé teszik az elektróddal, vagy a megmunkálandó tárggyal kapcsolatos oldalirányú eltolások vezérlését. A kidolgozott eljárás a hagyományos elektroeróziós megmunkálógépekhez is használható, a méret szerinti korlátozások figyelembevételével, amelyek csak a legkisebb gépek esetében fordulhatnak elő. Felhasználásának alapja, hogy csak az elektród és a munkadarab leeresztésének vezérlése szükséges, ami minden gépben megoldható. Éppen ezért az eljárás könnyen automatizálható. Nagyon nagy pontosság érhető el a megkívánt alak tekintében, még a már használt elektródok segítségével is, mivel ezek elhasználódásuk során megőrzik eredetivel egyező alakjukat, továbbá a munkadarab bázissíkjaihoz viszonyítva a nyílás kiváló merőlegessége érhető el. A kapott felületi finomság annyira jó, hogy hagyományos polírozási vagy dörzsanyagos csiszolási eljárásokkal gyorsan eltávolítható. Mindezek következtében, továbbá amiatt, hogy nincs szükség javító megmunkálásra, lehetőség nyílik hőkezelt munkadarabok megmunkálására, ami kiküszöböli a kieresztéssel és más hőkezelési eljárásokkal járó deformációk, egyéb veszélyek elkerülését. Az eljárás egyéb általános jellegű előnyei a fémek rúdsajtolásához készült szerszámok megmunkálása során tűnnek ki. A sokkimenetű présszerszámok esetében a különböző nyílások geometriájában a méreti szórások nagyon kicsik. A csőszerű préselt termékek elkészítésére szolgáló présszerszámok esetében az egész szerszám precíziós megmunkálást igénylő része és a tartólap vagy tartóhíd elektroeróziós eljárással megmunkálható. Ugyanez nem végezhető el akkor, ha az elektroeróziós megmunkálás után hőkezelést kell alkalmazni, mert ekkor a pontossági követelmények betartása nehézségeket okozhat. Az eljárással présszerszám kúpos kialakítású részeinek elektroeróziós megmunkálása ugyanazzal az elektróddal is lehetséges. A találmány szerinti eljárásban az első lépés durvamegmunkálás (nagyolás) az elektródnak a nyílás alkotójával párhuzamos egyszerű leeresztésével, majd az elektródot a munkadarab fölé emeljük, az elektródot az alkotóra merőlegesen r távolságra úgy toljuk el, hogy a P pont Pi-be menjen át, ebben a helyzetben az elektródot a megmunkálandó nyílásba eresztjük le, újból kiemeljük, az elektródot eltoljuk oly módon, hogy a Pj pont a P2 pontig a P pont körül r sugarú körívet írjon le, az elektródot leeresztjük, majd felemeljük és az eltolással együtt a műveleteket n-szer ismételjük, amíg egy teljes körülfoTdulást végzünk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjában n simító megmunkálási lépést r sugarú körkörös eltolással és n’ finommegmunkálási lépést r’ sugarú körkörös eltolással hajtunk végre oly módon, hogy r’ kissé nagyobb mint r. Ebben az esetben előnyös a simító megmunkálás során az elektródot mélyebbre engedni a nyílásba, mint a durvamegmunkálás során, és mélyebbre beegedni a finommegmunkálás során, mint a simításkor. Ekkor az elektród teljesen besüllyedhet a megmunkált nyílásba, amennyire ez csak lehetséges, amivel a megmunkált nyílás falainak párhuzamosságát érhetjük el. A végső megmunkálásban előnyös a dielektromos folyadék áramoltatása és ez tovább javítja a megmunkált nyílás falainak párhuzamosságát. Egyes esetekben előnyös lehet a durvamegmunkálás sebességével r sugarú eltolást végezni, a simítás műveleteit r5 sugarú eltolással, a finommegmunkáláséét r” sugarú eltolással végezni. A háromlépéses megmunkálással szemben lehetséges a kétlépéses is, amikor a durvamegmunkálást finommegmunkálás követi, vagy akár nagyobb számú r sugarú lépés végzése, amikor állandó csökkenő sebességgel végezzük a megmunkálást az állandóan csökkenő felületi érdesség-elérésére. Az r különböző értékei mindenkor a sebességektől és a kiválasztott vonalvezetéstől függ, kivéve azt az esetet, amikor azonos durvamegmunkálási sebességgel körkörös eltolást végzünk az első durvamegmunkálási szakaszban alkalmazottnak megfelelően, amikor nem volt körkörös mozgás és ahol az r értéke ennek megfelelően csak attól a növekedéstől függ, amennyivel az első durvamegmunkálási szakasz után a kapott nyílás nagyobb lett. Meg kell jegyezni, hogy ha ezt a növekedést a megmunkálásban figyelembe kell venni, az első durva szakasz kívánság szerint, vagy a P pontnak, vagy a Pi pontnak megfelelő helyzetben is elvégezhető. A találmány tárgyát a továbbiakban egy példakénti foganatosítási mód alapján, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a munkadarab keresztmetszete megmunkálás előtt, a 2. ábra a munkadarab és az elektród keresztmetszete a durvamegmunkálás befejezésekor, a 3. ábra az elektródmozgás diagramja a simító megmunkáláskor, a 4. ábra a munkadarab és az elektród keresztmetszete a simító megmunkálás végén, míg az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
