178975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fonalbevivő üreges szegélyű hevederszalag előállítására
3 178975 4 À szemsor előállításához úgy járunk el, hogy a két vetülék közül az egyik képzi a szegélyszövetet, míg a másik a két legkülső láncfonal egyikével való lekötésre szolgál. A kötőtűt úgy vezetjük, hogy a hurkot - az egyik vetülékfonal vagy egy kötőfonalból képzett fonalhurkot - áthúzza a másik vetülékfonal, illetőleg mintkét vetülékfonal által képzett hurkon és szemet képz. A második, a két legkülső láncfonal közül csak az egyikkel lekötött vetülékfonal meghúzása révén ezután a két szegélyrészt üreges szegélyekké záijuk össze. Az egyik szegélyrészen képzett szemsorból egy hurkot húzunk a középső rész szövetébe ugyanúgy, mint ahogy az említett 2 719 382 számú NSZK-beli közrebocsájtási iratból kitűnik. Azáltal, hogy az első vetülékfonal bevezetett hossza legalább e két szegély szélességével nagyobb a második vetülékfonal vezetett hosszánál figyelembe vettük a két vetülékfonal eltérő hosszát, mivel csak az egyik vetiilék képzi az üreges szegélyeket és ezért hosszabbnak kell lennie, mint a másik vetüléknek, amely csak a középső részt képzi. Két vetülékbevivő tű alkalmazása azzal az előnynyel jár, hogy csak fele annyi szemet kell képzni, mint egy vetülékbevivő tű alkalmazásakor. így vékonyabb lesz a szemsor és ezt a vékonyabb szemsort jobban és teljesebben be lehet húzni a hevederszalagba, mint az egy vetülékbevivő tűvel kialakított szemsort. A hevederszalag is kevésbé van kitéve a szemsor kihorzsolódásának. A 2 161 013 számú NSZK-beli közrebocsájtási iratban olyan szövési eljárást írnak le, amelynél két vetülékbevivő tűt alkalmaznak és a szövet egyik szélén az egyik vetülékfonalból egy segédfonallal szemsort képznek. Itt azonban nem képznek üreges szegélyt, hanem mindkét vetülékfonalat a szövet széléig vezetik. Ez az irodalmi hely azonban nem adja meg, hogyan kell eljárni akkor, amikor két vetülékbevivő tű egyidejű bevezetésekor üreges szegélyt akarnak képzni, vagy amikor a két vetülékbevivő tűnek két igen különböző feladatot kell ellátnia. Egyik előnyös foganatosítási módnál eltérő finomságú vetülékfonalakat lehet alkalmazni. Két eltérő finomságú vetülékanyag ügyes párosítása révén így olyan szalagokat lehet előállítani, melyeknek minősége eltér a kereskedelemben szokványos finomságoktól. A szalagvastagság és a keresztirányú merevség a vetüléksűrűség változtatása nélkül, két eltérő vastagságú vetülékfonal alkalmazásával tetszőlegesen választható meg. Egy másik célszerű foganatosítási mód szerint második vetülékfonalként monofii (egyedi fonal) is alkalmazható. A második vetülékfonal az egyrétegű szegélyrész üreges szegéllyé való áthúzására szolgál, nempedíg a szegély szövetrész előállítására. A rnonofilek keményebbek, mint az általában alkalmazott multifilek. Ha a szövéshez vetülékfonalként monofiit alkalmazunk, akkor nagy keresztirányú merevséggel rendelkező szalagokat lehet előállítani, ami igen előnyös a felcsavaró-automatákban való felcsévélés szempntjából. A monofilek viszont nagyobb koptatóhatást gyakorolnak a használó személy ruhadarabjaira vagy testrészeire, ha a szalag szélén kibújnak. Ezt úgy kerüljük el, hogy monofiit csak a hevederszalag középső részének előállításához és az egyrétegű szegélyrészek áthúzásához alkalmazunk, míg magukat a szegélyrészeket multifilből szőjük. Ha az égjük vetülékfonalként viszonylag merev monofiit alkalmazunk, akkor szalaghossz-centiméterre eső vetülékek száma, a vetüléksűrűség kisebb lehet, mint akkor, ha vetülékfonalként két azonos vastagságú multifiit alkalmazunk. Ezáltal nagyobb gyártási sebesség érhető el. A szemsor képzésére elvileg különböző lehetőségek vannak. A két vetülékfonal egymással összeköthető, vagy az egyik vetülékfonalat egy kötőfonallal lehet összekötni. A szemsorokat mindkét esetben egy járulékos rözgítőfonallal lehet kihúzás ellen biztosítani. Ha kötőfonalként vékonyabb fonalat alkalmazunk, mint vetülékfonalként, akkor a szemsor vastagsága még tovább csökkenthető. A kötőfonalat és a rögzítőfonalat célszerűen ugyanazon vetülékbevivővel lehet bevezetni. Ez csökkenti a gép gyártási ráfordítását. A találmány vonatkozik továbbá olyan tűs szalagszövőgéphez szolgáló vetülékbevivőre amellyel a találmány szerinti eljárás foganatosítható. Egyetlen vetülékbevivővel, amelynek két fogszerű nyúlványa van, együtt vezethető be a kötőfonal és a rögzítőfonal. A találmányt a továbbiakban példaképpni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül: Az 1. ábráéi a találmány szerinti szövött hevederszalag keresztmetszete látható, A 2. és 3. ábra a szövési és kötési folyamat eljárási lépéseit mutatja, aholis két vetülékfonalat és egy rögzítőfonalat kötünk össze, A 4. ábra a találmány szerinti eljárás szemképzését mutatja, a záróhurkok széthúzott állapiban vannak, Az 5. ábra a hevederszalag középső részéhez és a szegélyszövetrészekhez tartozó mintarajz, A 6. ábra a 4. ábrának megfelelő ábrázolásban olyan eljárási lépést mutat be, egy módosított szövő- és kötőeljárásnál, ahol a szemsort egy kötőfonalból és egy rögzítőfonalból képezzük és a záróhurkok ebben a szemsorban lógnak, A 7. ábra oldalnézetben és legfelső működési helyzetben ábrázolja a kötőfonal és rögzítőfonal számára szolgáló vetülékbevivőt, amilyent a 6. ábra szerinti eljáráshoz alkalmazunk. Az 1. ábra keresztmetszetben ábrázolja az előállítandó hevederszalagot, amelynek van egy 21 bal üreges szegélye, egy 22 jobb üreges szegélye és 24 egyrétegű középső része. A vetülékbevivő tűket a 26 nyű irányában vezetjük be és ellenirányban húzzuk vissza. A két 21, 22 üreges szegélyt először egjuétegűen szövött 21’ és 22’ szegélyrészként állítjuk elő. A 22’ szegélyrész szabad élén 28’ szemsort képezünk. A két 21, 22 üreges szegélyt a vetülékfonal meghúzásával zárjuk össze. Ekkor a 28’ szemsort a 28” helyre toljuk el, ahol az a hevederszalag szövetében eltűnik. Ennek elérése érdekében a szemsorból hurkokat húzunk az egyrétegűén szövött középső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
