178962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektrofilterek nagyfeszültségű ívkisüléseinek érzékelésére és különválasztására

3 178962 4 Az elektrofilter nagyfeszültségű tápegységének normál üzemállapotához tartozó I áram- és U fe­szültség jelalakokat az 1. ábra mutatja a t idő' függvényében. Az 1. ábra szerinti I áramgörbe időle­futásán látható, hogy a szűrőelektródák feltöltött kapacitása miatt az I áram a feszültségfélperiódus­­nak csak abban az időpillanatában tud kialakulni, amikor a hálózati váltakozó feszültséggel arányos UH jelfeszültség félhullámának pillanatértéke na­gyobb, mint az elektródakapacitáson levő UE fe­szültség értéke. Ugyanezen ok miatt az áramkörben levő induktivitások ellenére az áramfélhullám normál üzemállapotban még a feszültség félperiódust meg­előzően KI pillanatban nullára csökken. Az üzemszerűen gyakran bekövetkező rövid idejű ívkisülések szinte önmaguktól kialszanak, mielőtt még az áramfélhullám elérné a természetes nullára csökkenés KI időpillanatát. Ilyenkor csupán az áramfélhullámra szuperponált áramcsúcs jelentkezik (2. ábra). A feszültség átmenetileg meredeken letö­rik ugyan, de már az ívkisülés kezdetén az ívellenái­­lás hirtelen növekedése, azaz az átütést spontán követő ívoltó hatás miatt az elektróda feszültség ismét visszaszökik. Az áramcsúcs tehát egyrészt az ívelő átütés okozta zárlati jellegű áramösszetevőből, másrészt a hirtelen bekövetkező elektródakapacitás töltőáram összetevőjéből jön létre. (2. ábra.) Egészen más áram- és feszültségviszonyok alakulnak ki a tar­tós ívelésű kisülés esetén (3. ábra). A tartós ívkisülés I áramát ugyanis csak a tápegység főáramkörében levő, erősen induktív jellegű soros impedanciák kor­látozzák, ezért az I áram hirtelen megnövekedésén kívül erős áramkésleltető hatás is fellép. Az ilyen jellegű ívkisülésnél tartósan letörik az elektróda UE feszültsége és az ív újragyulladása csak a tápfeszült­ség lekapcsolásával akadályozható meg. A szűrő leválasztási hatásfoka szempontjából nem közömbös, hogy milyen fajtájú átütés jön létre, és hogy az átütéseket követő lekapcsolások miatt átla­gosan mennyi feszültség-idő területveszteség lép fel üzemelés közben. Ezért a már eddig ismert megoldá­sok is igyekeznek különbséget tenni a kétféle kisülés és az oltáshoz szükséges lekapcsolási idők között, azonban az átütés érzékelési módja nem teszi lehető­vé a kétféle átütés biztonságos érzékelését és különválasztását. Az átütések érzékelésére eddigiek­ben az átütéskor fellépő zárlati jellegű áram nagyságának egy komparációs értékkel való egybeve­tését alkalmazták. Ez az értékelési mód több szempontból nem al­kalmas a „Wischer” és a tartós ívelő zárlat biztonsá­gos érzékelésére és különválasztására. Egyrészt a névleges áramterheléseknél a Wischer áramcsúcsértéke ugyanúgy elérheti a komparálási szintet, mint a tartós ívkisülés árama, másrészt kis üzemi áramok esetén a wischer viszonylagos áramnö­vekedése olyan nagy, hogy nem teszi lehetővé a kétfajta átívelés különválasztását. Előfordul még olyan tartós ívelő kisülés is, amelynél az áram nem zárlati jellegű, azaz nem, vagy alig haladja meg az üzemi áram amplitúdóját, viszont tartósan fennáll (4. ábra). Az elektrosztatikus porleválasztóknál a hibás átütésérzékelés miatt végrehajtott tartós elektróda­feszültség lekapcsolás, vagy túl gyors és emiatt zárla­tot eredményező visszakapcsolása hátrányos a biz­tonságos üzemeltetés és a szűrő eredő porleválasztási hatásfoka szempontjából. Ezért az ábrákat áttekintve könnyen belátható hogy sokkal célszerűbb az ívelő kisülés biztonságos érzékelésére az áram mérésén kívül az áram diffe­renciálhányadosának nagyságváltozását (például az 5. ábra DA áramdifferenciál jeladóját) felhasználni mert amplitúdótól függetlenül az átütés miatt fellé­pő hirtelen áramváltozások jellege sokkal inkább jel­lemző az ívkisülések létrejöttére, mint az áramampli­túdó növekedése. Az ívkisülések különválasztását a rövid idejű (wischer) és tartós ívkisülés csoportosítás szerint vi­szont oly módon biztosítjuk, hogy folyamatosan el­lenőrizzük külön a hálózati UH jelfeszültség nullára csökkenési KU időpillanatát és külön az áramfélhul­lám nullára csökkenési KI időpillanatát, és ezek idő­beni viszonyának változásaiból: fáziseltolódásaiból, il­letve időbeni sorrendváltásából érzékeljük a nagyfe­szültségű elektródákon bekövetkező tartós ívelő ki­sülés létrejöttét. A 2. és 3. ábrák összehasonlításából ugyanis kitűnik, hogy a rövid idejű ívkisüiések (wischerek) (2. ábra) feszültség- és áramfélhullám nullára csökkenés KU, illetve KI időpillanatainak sorrendje az átütésjelzés (áramdifferenciálhányados amplitúdónövekedése) ellenére nem változik meg. Tartós ívelő zárlat esetén viszont (3. ábra) a soros induktivitás áramkésleltető hatása miatt az áram- és feszültségfélhullám nullára csökkenése KI és KU idő­pillanatainak sorrendje megfordul. Ezért kimondhatjuk, hogy ívkisülés esetén, ha a feszültségfélhullám nullára csökkenési KU időpillana­ta és áramfélhullám nullára csökkenési KI időpillana­ta sorrendet vált, akkor az elektródák átütése tartós ívelő zárlat. Amennyiben az ismételt lekapcsolások ellenére mindig újból és újból tartós ívelő kisülést jelez a fenti érzékelő, akkor biztosan tartós elektróda zárlat jött létre és a berendezést le kell kapcsolni és az üze­meltetők számára ilyen értelmű jelzést kell adni. Az 5. ábrán az elektrofilter berendezés kapcsolási elrendezése látható. Ez az R és S pontokon csatla­kozik a kisfeszültségű (0,4 kW-os) hálózatra. A V feszültségszabályozó fokozat, előnyösen ve­zérelt egyenirányítós fokozat — célszerűen tiriszto­­ros vezérlő egység — célszerűen FT fojtón keresztül kapcsolja a hálózati feszültséget a T nagyfeszültségű transzformátor primer tekercsére. A T nagyfeszültségű transzformátor szekunder te­kercse az NE nagyfeszültségű egyenirányító váltó oldali bemenetére van kapcsolva. Az NE nagyfeszült­ségű egyenirányító egyenkimenetének egyik pontja a földpotenciálra, másik kapcsa pedig az NF nagyfe­szültségű fojtón keresztül az ES szűrő elektródapár egyik elektródájára van kapcsolva. Az ES szűrő elek­tródapár másik elektródája a földpotenciálra van kötve. A T nagyfeszültségű transzformátor szekun­der tekercsével kapcsolatos CT tápegységkapacitást, valamint CE elektródakapacitást is bejelöltük. Az I árammal arányos IT jelet az AV áramváltó kimenetéről, a hálózati váltakozó feszültséggel ara­nyos UH jelfeszültség jelet pedig az UHJ háloza i feszültség jeladó kimenetéről az SR sorrendi és to áramkör bemenetére kapcsoljuk. Ennek KI kimen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom