178955. lajstromszámú szabadalom • Csúszószárnyas ajtó járművekhez

s 178955 6 ana hogy az előbb említett központi ütköző megfelelő »árnyába kapaszkodjon, amikor az ajtó­­szárny zárt helyzetében van. Egy ilyen szerkezet alkalmazása azért előnyös, mert kiemelkedően egyszerű, könnyen szerelhető és beállítható, s így fokozott biztonságot és megbíz­hatóságot nyújt az üzemelés során. Nincs szükség különleges változtatásokra a jármű szerkezetében, és a szerkezet említett egyszerűsége elősegíti a teljes üzembiztonságot különleges karbantartás szükséges­sége nélkül. A szerkezet előnyösen alkalmazható alul, a küszöb alatt, de nincs akadálya annak sem, hogy felül legyen elhelyezve, az ajtónyílás felett. Azok az eszközök, amelyek gondoskodnak a te­leszkópos vezeték kinyújtásáról és visszahúzásáról, s ezáltal az ajtószámyak a jármű külső fala mentén történő csúszásáról gondosodnak, megvalósíthatók egy, a jármű-karosszériához rögzített pneumatikus nyomófejjel, melynek szára csuklós kar útján van összekapcsolva az ajtószárnnyal. Úgy találtuk, igen előnyös, ha az ajtószárny csúszómozgását úgy valósítjuk meg, hogy az ajtó­tábla - amennyire ez lehetséges — nagy sebességgel mozogjon, mimellett az ütközési helyzete közelében sebessége lényegesen lecsökken. Ezen túlmenően, le­hetnek például olyan követelmények is, hogy különböző legyen az ajtó mozgási sebessége, amikor nyitási, s amikor a bezáródási helyzete felé halad az ajtószámy. A találmány ezen igényeket is kielégíti, éspedig egy olyan szerkezeti egység révén, amely egy pneu­matikus nyomófejet tartalmaz, amelynek hengerében egy dugattyú található, s ezzel összeépített szár, amely légmentesen tömített módon átnyúlik a hen­ger egyik fejrészén, vannak továbbá a hengervégnek megfelelő nyílások, amelyek felváltva összekötte­tésbe hozhatók egy sűrített levegő-tápforrással, vala­mint egy kivezetéssel. Ez a szerkezeti egység azzal jellemezhető, hogy az említett főnyilások segédnyílá­­aokkal vannak kapcsolatban, amelyeket beállítható fojtóelemekkel lehet szabályozni, továbbá, hogy a dugattyúval összeépített szár rugóhatás alatt álló esz­közökkel van ellátva, amelyek eltolhatok a du­gattyúszárhoz képest és alkalmasak arra, hogy prog­resszívon zárják az említett nyílásokat, éspedig a du­gattyúnak a hengerben való mindkét irányú elmoz­dulásakor, mielőtt a dugattyú elérné a mindenkori végütközési helyzetét. Előnyös az is, hogyha a hengerbe vezető főnyilások el vannak látva olyan eszközzel, amely beállítja annak átáramlási keresztmetszetét. Amennyiben így járunk el, akkor a dugattyúnak ''«amelyik irányba való elmozdulásához sűrített le­­táplálunk a fő- és segédnyílásokhoz a henger •uegfelelő oldalára, miközben a fő- és segédnyílások, •nretyek a henger átellenes végén találhatók, a ki­­'"®6tónyflással vannak összekötve. A dugattyú és an­­na~ *z^ra kezdetben olyan sebességgel mozog, amely •hengerbe betáplált sűrített levegő nyomásának, s «°n nyílások keresztmetszeti méretének függvénye, “füveken át a levegő kiáramlik a henger átellenes mindaddig, amíg a főnyüás zárva van azon ®ek révén, amelyek a dugattyúrúdhoz kapcsolód­­*■*> míg attól az időponttól kezdve, amikor a du­gattyú a szárával együtt ugyanabban az irányban folytatja útját csökkentett sebességgel, amelyet vi­szont a segédnyílások fojtott keresztmetszeti terü­lete határoz meg, melyek nyitva maradnak. A főnyílásokhoz kapcsolódó beállítóeszközök le­hetővé teszik a dugattyú mozgási sebességének állítását annak nem-fékezett futása során, miközben a segédnyílásokkal összekapcsolt beállítóeszközök le­hetővé teszik a fékezőerő beállítását, végső ütközési helyzetük közelében. Ezeket a beállításokat egymás­tól függetlenül lehet elvégezni mindegyik irányban, és megfordítva. Nyilvánvalóan alkalmazva vannak még ismert készülékek is azon eszközök szinkronizálásához, amelyek azon mozgásokat irányítják, amelyek biz­tosítják, hogy az ajtó nyitásának szakaszai során az ajtószárnyak először kikapcsolódnak helyzetükből kifelé abban az irányban, amelyet az egyenesmoz­gású kitolószerkezetek megengednek, majd ezt köve­tően oldalirányban csúsznak a jármű külső oldalfala mentén, továbbá az ajtó záródási szakasza során ezen műveletek sorrendje megfordított. A találmány jellemzését és előnyeit a továbbiak­ban részletesen ismertetjük a csúszószámyas ajtó néhány példaképpeni kiviteli alakja kapcsán, ábráink segítségével, amelyek közül: — az 1. és 2. ábrán vázlatos perspektivikus né­zetet láthatunk az ajtószárnyról, a jármű belsejéből nézve, éspedig az 1. ábrán zárt, míg a 2. ábrán részben nyitott helyzetben, — a 3. ábra egy részletet mutat be az ajtószárny csúszómozgását szabályozó mechanizmusról, kereszt­­metszetben, — a 4. ábra vízszintes síkmetszetben mutatja be a találmány szerinti felfüggesztő- és csúszórendszert, éspedig az 5. ábra IV-IV jelű törtvonala mentén nézve, — az 5. ábra ugyanakkor függőleges metszetet tüntet fel, éspedig a 4. ábra V-V jelű törtvonala mentén nézve, — a 6. ábra az egyik kitolószerkezet keresztmet­szetét mutatja a 4. ábra VI—VI vonala mentén véve, — a 7. ábra az ajtótábla elmozdítására és retesze­lésére szolgáló mechanizmus alaprajza, részben met­szetben, — a 8. ábránk a 7. ábrán bemutatott mechaniz­mus oldalnézetben tünteti fel, — a 9., 10. és 11. ábrákon látható az 1., 4., ü­­letve az 5. ábrán bemutatott ajtószámy, amely az egyenesmozgású kitolószerkezet, valamint a telesz­kópos vezeték számára el van látva golyóscsapágyak­kal, amelyek az egymáshoz viszonyítottan elcsúsz­tatható elemek közé vannak elhelyezve, továbbá, külön beállítóeszközei vannak az ajtószámy helyzet­­beállításához, — a 12. ábrán függőleges metszetet láthatunk, éspedig all. ábra XH-XI1 jelű vonala mentén véve, — a 13. ábra kettősszámyú ajtóhoz szolgáló rete­szelő készüléket mutat be, a jármű belsejébe nézve, éspedig zárt helyzetében, — a 14. ábra vízszintes keresztmetszetet szem­léltet, éspedig a 13. ábra XIV-XIV jelű vonala men­tén véve, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 S0 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom