178954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet összeakadó és egymáshoz tapadó anyagrészek szétválasztására
MAGYAR népköztArsaság SZABADALMI LEÍRÁS 178954 Bejelentés napja: 1977. VIII. 25. (Sí—1590) Nemzetközi osztályozás: B 07 B 15/00 Ausztria-i elsőbbségei: 1976. VIII. 27. (A 6392/76), 1976. X. 06. (A 7402/76), 1977. II. 23. (A 1189/77) országos TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. X. 28. Megjelent: 1983. X. 31. Walter Sticht kereskedő, Attnang-Puchheim, Ausztria Eljárás és szerkezet összeakadó és egymáshoz tapadó anyagrészek szétválasztására 1 A találmány tárgya eljárás összeakadó és egymáshoz tapadó anyagrészek, különösen szerelési alkatrészek szétválasztására, amelynél az alkatrészek rendezetlen mennyisége az alátámasztáshoz viszonyítva elállítódik, és a mennyiségből leválasztott anyagrészeket a kieresztő nyíláson keresztül kiszállítjuk. A találmány tárgya az eljárás kivitelére szolgáló berendezés is, amely vagy a táptartályból és a kieresztő nyílásból, és esetenként a szétválasztás értelmében működő szállító- és kihordó-berendezésből áll, vagy az anyagrészek rendezetlen mennyisége a meghajtó- illetve keverő berendezésen keresztül az alátámasztáshoz képest elállítható, és a mennyiségből leválasztott anyagrészek levezetésére kieresztő nyílásokkal, és esetenként az anyagrészek további szétválasztására vagy egyengetésének értelmében működő szállító és vezető berendezések vannak kialakítva. Az ismert eljárások, és az eljárások kivitelére épített berendezések alapvetően csak a meghatározott, kismértékben összeakadó és egyszerű alakú anyagrészek szétválasztására alkalmazhatók. Előnyösen az anyagrészeket, mint a rugók, a huzalkapcsok, hprgok, csapszegek, összekötő idomok, csövecskék, tárcsák, gyűrűk, elektronikus építő alkatrészek, mint az ellenállások, kondenzátorok vagy tranzisztorok, rendezetlen mennyiségként kerülnek bevitelre a tartályba, és azután e tartályban a saját keverő szerszámok illetve az áramló közegek, mint a befújt levegő t°gy bespriccelt folyadékok következtében mozgás-2 ba jönnek, és a kieresztő nyílásokon keresztül, amelyek méretei úgy vannak kialakítva, hogy mindig csak egyetlen szerelési alkatrész áteresztését teszik lehetővé, kiszállításra kerülnek. 5 Az ismert berendezéseknél csak rossz hatásfok érhető el, ami azt jelenti, hogy egyetlen szétválasztott alkatrészhez átlagban a többi alkatrész nagy mennyiségű mozgatása szükséges, aminek további következménye a kényes alkatrészeknél az elkopás 10 vagy más egyéb károsodás. Az ismert berendezésekben a komplikáltabb kialakítású anyagrészeknél, például többszörösen hajlított huzalkapcsoknál, előfordulhat, hogy az anyagrészek összeakadása megnő, és a szétválasztás helyett halmazképződés lép 15 fel, illetve az ilyen anyagrészekből álló, meglévő halmazok nem válnak szét, hanem a halmazok még további anyagrészeket vesznek fel. Az erősebben összeakadó anyagrészeknél elsősorban akkor lép fel halmazképződés, amikor a halmazok mindig azonos he- 20 lyeken fekszenek fel, és ez az eset áll fenn az eddig alkalmazott legtöbb szétválasztó berendezésnél. Még ha lehetséges is a részbeni szétválasztás, az időegységre jutó szétválasztott anyagrészek mennyisége nagy ingadozást mutat, és emiatt a szétválasztó 25 berendezés után kiegyenlítő tárolót kell elhelyezni a rendezett, illetve szétválasztott anyagrészek részére, hogy némi biztonsággal az anyagrészek utánpótlását biztosítani lehessen az elvételi helyeken. Az egyik ismert berendezésnél vibrációs tégely 30 van kialakítva, amelynek köpenyében csavarvonalban 178954
