178928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és krakkoló kemence vinilklorid előállítására

7 178928 8 A következő 1. táblázatban a 2-klórbutadién­­-(1,3) mennyiségének csökkenését ábrázoltuk a krakkolási hőmérséklet függvényében, összehason­lítva a találmány szerinti eljárást (2 és 3 sor) a technika állása szerint ismert eljárással (1 sor). 1. táblázat Krakkolási hőmérséklet (°C) Kloroprén (ppm) Cső belső átmérője (cm) 550 870 6,23 538 580 13,42 510 230 13,42 Hasonló tendenciát mutat az egyéb melléktermé­kek például az acetilén mennyisége a krakkolási hőmérséklet függvényében. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példán szemléltetjük. Példa Egy krakkoló kemencébe, amely egy 13,24 cm belső és 15,4 cm külső átmérőjű csőkígyót tartal­maz (a belső és külső átmérő aránya = 1,16), na­ponta 1 087,7 tonna diklóretánt adagolunk, amely­ből 50,49%-ot krakkóiunk. A krakkoló kemencét a 2. és 4. ábra szerint építjük fel és abban 8 égősort rendezünk el. A hő bevezetését a felső és az alsó égősorokkal úgy szabályozzuk, hogy ennek aránya 2,1 : 1 legyen vagyis a négy felső égősor megfelelő fűtőgáz hozzá­­vezetéssel 2,1-szer nagyobb hőmennyiséget legyen képes beadagolni, mint az alsó égősorok. A krak­kolási hőmérséklet 510 °C. A fonó krakkgázok hirtelen lehűtése és a krakkgázoknak sósavvá és vinilkloriddá történő desztillációs elválasztása és közvetlenül a vinilklorid oszlop fenéktermékének nyomásmentesítése után 570kg/nap mennyiségű klórgázt vezetünk be. A krakkgázok elválasztása két sorbakapcsolt 14 és 17 desztillációs oszlopban történik, mimellett egymás után sósavat és vinil­­kloridot nyerünk ki fejtermék alakjában. A vinil­klorid oszlop fenéktermékét az át nem alakult diklóretánnal együtt a krakkoló kemence elé kap­csolt, a magas forráspontú frakciók elválasztására szolgáló kolonnába visszavezetjük. A krakkolásnál elhasználódott diklóretánnal arányos mennyiségben a visszavezetett át nem alakult diklóretánnal együtt friss diklóretánt is bevezetünk a krakkoló kemence elé kötött, a magas forráspontú frakciók elválasz­tására szolgáló kolonnába. A kolonna fejterméke a krakkolás kiinduló anyaga és a következő össze­tételű: súly% vinilklorid 0,007 etilklorid 0,005 1,1-diklóretilén 0,016 kloroprén 0,024 súly% 1,1-diklóretán 0,055 széntetraklorid 0,010 benzol 0,551 Kloroform 0,042 1,1,2-triklóretilén 0,083 1,2-diklóretán 99,141 tetraklóretilén 0,005 etilénklórhidrin 0,002 nem analizált 0,059 A krakkoló kemence üzemelési ideje 4 hónap. Az üzemelési idő után a kemencéből a kokszot eltávolítjuk. Ezzel szemben a 6,25 cm átmérőjű csövekkel üzemelő krakkoló kemencék már 2 hónap üzemelési idő után leállítandók tisztítás céljából. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vinilklorid előállítására 1,2-diklóretán hőbontása útján 10 atm nyomáson 480—540 °C kö­zötti hőmérséklet tartományban felső és alsó égőso­ros krakkolókemencében, melyek során a krakkolás után a hidrogén-kloridot és a vinilkloridot desztil­lációs úton elválasztjuk és a maradékot egy, a krakkoló kemence elé kapcsolt, a kiindulási anyag­ként alkalmazott 1,2-diklóretánból keletkező magas forráspontú frakciók elválasztására szolgáló kolon­nába visszavezetjük, azzal jellemezve, hogy az 1,2-diklóretán melegítését és krakkolását a krak­koló kemence csöveiben hajtjuk végre, melyek­hez a felső égősorokon keresztül több hőt veze­tünk mint az alsó égősorokon keresztül, ahol a felső égősorokhoz vezetett futőgáztérfogat és az alsó égősorokhoz vezetett fűtőgáztérfogat arányát 1,7:1 és 2,3:1 közé állítjuk, és a kiindulási anyagként alkalmazott 1,2-diklóretánból keletkező magas forráspontú frakciók elválasztására szolgáló kolonnába klórgázt vezetünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a krakkolás közben keletkező telítetlen komponensek átalakításához a szükséges klórgáz mennyiség 20-80%-át a magas forráspontú frakciók elválasztására szolgáló kolon­nába vezetjük. 3. Krakkoló kemence az 1. igénypont szerinti eljárás kivitelezésére, amely egy hasáb alakú, függőleges elhelyezésű, tűzálló falazással ellátott kályhatérből (21) áll, amely egy kéményben (30) végződik és amely egy keskenyebb hasáb alakú felsőrészből (22) és egy szélesebb hasáb alakú alsó­részből (23) van összeállítva, mely alsórész (23) több, egymástól és a kályhatér aljától közel azonos távolságban elhelyezett égősort (24) tartalmaz, ahol minden égősor (24) külön, szabályozható fűtő­anyagbevezetéssel (25) van ellátva, valamint olyan csőkígyót tartalmaz, amely a kályhatér fejrészén lép be (26) és a kályhatér alján lép ki (27), és amely a kályha térben úgy van elhelyezve, hogy a kályhatér felőli keresztmetszetben a felsőrészben több egymásfeletti sor több közel vízszintes egy­5 10 15 20 2'S 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom