178923. lajstromszámú szabadalom • Térelemes variábilis önfelálló gördülőállvány
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 178923 Bejelentés napja: 19/9. IX. 21. (El—879) Nemzetközi osztályozás: E 04 G 1/18, E 04 G 1/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL közzététel napja: 1981. X. 28. Megjelent: 1983. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Mérai Horváth Gusztáv okleveles gépészmérnök 28%, Ábrahám József technikus 13%, Kovács Györgyi okleveles építészmérnök 5%, Dobos Lászlóné technikus 5%, 'Bán Ferenc okleveles építészmérnök 11%, Takács Zoltán okleveles gépészmérnök 11%, Köröshegyi Béla okleveles mérnök 11%, Budapest, Tóth Lajos okleveles építészmérnök 8%, Erdei Tibor üzemmérnök 8%, Nyíregyháza Építéstudományi Intézet, 51%, Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat, 33%, Budapest, Szabolcs-megyei Állami Építőipari Vállalat, 16%, Nyíregyháza Térelemes variábilis önfelálló gördülőállvány 1 A találmány épületek magasban végzett szalagszerű szerelésének céljára alkalmas állványszerkezet, mely alaprajzilag, magasságban valamint nyomtáv illetve szélességi értelemben több méretben és változatban felépíthető modulméretű egységekből áll. Az állvány önfelállító megoldása gyors munkahelyzetbe állítást tesz lehetővé. Az építőiparban a gördíthető állványtípusoknak számos változata ismeretes, ezek közül a kisebb alapterületűek csak gyakori helyváltoztatással tudják kiszolgálni a szerelési munkaszintet. A nagyobb terjedelmű platóval rendelkező állványtípusok pedig hosszadalmas szerelési időráfordítással állíthatók munkába továbbá szerkezetileg komplikáltabb megoldásúak. Ilyen megoldás pl. a „Krakbud” Krakkói Építőipari Vállalat által a Lipcsei Vásár területén alkalmazott szerelőállványa, melynek négy toronyszerű oszlopát daruval kell állítani és maga az állvány szerelőszintje nem állítható fokozatmentesen, az oszlopok a platót átdöfik, tehát a szerelőfelület meg van szakítva. Hasonló rendeltetésű, de más kivitelű szerelőállvány látható a „Büttner, Stenker: Könnyű fémszerkezetek” című könyv 218 és 220 ábráin. Azonban itt a gördülés céljára alkalmas síneket a magasban kell megszerelni, következésképpen feltételez egy meglévő - akár maga a végleges építmény által biztosított — szerkezetet illetve hordképes tartógeren-2 dát, melyre a sínszelvényeket fel kell helyezni. Tehát e megoldás általánosságban nem használható. A keretes állványok különálló csoportot képeznek, melyek hasonló rendeltetéssel használhatók 5 mint az előzőek. Ilyet mutat be a „Baupraxis Zeitung” 1976. aug. 6-i száma 6. oldalán H—11 típusjellel. Ezeknek hátránya az, hogy az alapterületet sűrűn beállított keretlábakkal lefoglalják, nem lehet alatta az építés párhuzamos ütemeként 10 például gépalapozásokat készíteni, az áthelyezésük is nehézkes. Látható, hogy a felsorolt állvány szerkezetek szereléséhez magas fizikai és emelőgép munkaóra, költség és kiegészítő szerkezetek szükségesek, cmel- 15 lett az emelőgép paramétereknek is nagyobbnak kell lenniök, melyekkel a szerkezet tagjait a magasban állítják össze. Egyben a szerkezeti megoldások többsége feleslegesen komplikált. Egyes megoldások csak speciális esetre alkalmazhatók. 2o A találmány célja olyan állványszerkezet kialakítása, mellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhetők egy új szerkezeti kialakítás révén. A szerkezet talajszinti összeállíthatóságával elérhető, hogy csak az egyes tagok szállítása és területen való elrende- 25 zéséhez szükséges emelőgépet alkalmazni. Erre a feladatra többnyire a gépjárművekre szerelt önrakodó kisebb daru is alkalmas. A szerkezet későbbiekben ismertetett önfelállító rendszere segítségével a munkahelyzeti magasságba már külön emelőgép 30 nélkül be lehet állítani és biztonságosan reteszeim. 178923
