178919. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés inverz irányú szolgálati vonalak forrás impedancia útján történő vezérlésére
178919 MAGYAR NÉPKŐZTARSAS A G ORSZÁGOS tala lm Any I HIVATAL, SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. II. 14. (EE-2629) H 04 M 9/06 Közzététel napja: 1980. III. 28. Megjelent: 1983. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Makkay János villamosmérnök 12,5%, Csányi György vili. technikus, 12,5%, Elektroakusztikai Gyár, Budapest Ignácz György gépészmérnök 12,5%, Árny László villamosmérnök 25%, Bényei János villamosmérnök 25%, Török Katalin vili. üzemmérnök 12,5%, Budapest Kapcsolási elrendezés inverz irányú szolgálati vonalak forrás impedancia útján történő vezérlésére 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés inverz irányú szolgálati vonalak forrás-impedancia útján történő vezérlésére. Stúdiótechnikai berendezések központi kapcsoló- 5 termében levő mátrixok építésénél az egyik felhasználói követelmény az, hogy az egy irányban átvitt minden egyes főprogramm-vonal mellé egy kétirányú szolgálati (utasításadó) vonal és egy szignalizádós vonal is legyen hozzárendelve. Más szóval ez annyit 10 is jelent, hogy legyen egy olyan hangfrekvenciás és digitális vonalkapcsolat, amely a távvezérléssel összekapcsolt műsorforrás és fogyasztó között kétirányú kapcsolatot hoz létre. 15 Az természetes, hogy ezen vonalkapcsolat vezérlése nem lehet független a főprogramtól. A főprogram vonalával azonos irányú — ún. „oda” irányú — szolgálati és szignalizádós mátrixpontoknál ez a vezérlés elegendő, ha a főprogramm mátrixpontja be van 20 kapcsolva, mert ilyenkor a másik két vonal is bekapcsolódik. Az inverz irányú szolgálati és szignalizádós kapcsolatnál azonban más a helyzet: itt kiegészítő vezér- 25 lésre is szükség van. Egy főprogram fogyasztóra ugyanis csak egy forrás dolgozhat, egy forrást azonban több fogyasztó is használhat egyidejűleg. Az inverz irányú kapcsolatnál — különösen a vezérlést vivő szignalizádónál — gondoskodni kell tehát egy 30 kiegészítő vezérlésről, amely azonban egyidejűleg csak egy inverz utat engedélyez. Másik felhasználó igény e segédvonalakkal kapcsolatban abban jelentkezik, hogy az inverz irányok vezérlése választható vagy független legyen egymástól, illetve mereven legyen összekapcsolt. A gyártási és gazdaságossági szempontok olyan további követelményeket is támasztanak, hogy ugyanazon áramköri elemekből mind ún. „egyenes” mind pedig ún. ,lépcsős” mátrixot lehessen építeni. Az idevágó megoldások ismertek: Siemens, Philips, és Frensch mátrixok vannak kereskedelmi forgalomban, azonban ezek a mátrixok nem elégítik ki a bevezetőben említett követelményeket. A velük szemben támasztható igényeket vagy teljesen figyelmen kívül hagyták a tervezők, vagy félmegoldások születtek. A szolgálati vonalakat ugyanis nem vitték át a mátrixon az utasítást adó központot pedig teljesen különálló berendezésként a felhasználónak kell megépíteni. Amennyiben az ismert berendezésekbe szignalizádós mátrixot is építettek, azt különálló egységként a főprogram-mátrix mellett alakították ki, külön vezérlő áramkörökkel. így a teljés mátrix rendszer nehézkessé vált, utólagos bővítésre nincs lehetőség, vezérlése bonyolult, lépcsős mátrixok építésére nem alkalmas. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kap-178919
