178915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórcián előállítására

178915 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. V. 11. (DE—915) Nemzetközi osztályozás: C 01 C 3/00, C 01 B 7/02 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1975. V. 15. (P 25 21 581.0, P 25 21 582.1) ORSZÁGOS találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1981. X. 28. Megjelent: 1983. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Heimberger Werner okleveles vegyész, dr. Schreyer Gerd okleveles vegyész, Degussa Aktiengesellschaft, Hanau, Német Szövetségi Köztársaság Frankfurt/am Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás klórcián 1 A találmány klórciánnak ciánhidrogénből és klórhidrogénből való előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy ciánhidrogén és klórhidrogén hid­­rogénperoxiddal kupri- és ferriionok vizes oldatának, 5 mint katalizátornak a jelenlétében klórciánná alakít­ható (2 027 957 és 2 131 383 számú NSZK-beÜ sza­badalmi leírások). Az átalakulás körülbelül 90—92%-os kitermelés­sel megy végbe a ciánhidrogénra vonatkoztatva, 10 mimellett a hidrogénperoxid csekély mértékű bom­lása és a ciánhidrogén oxidativ elszappanosodása azt eredményezi, hogy egészen 5 súly%-ig teijedő mennyiségű oxigén és széndioxid van a klórciángáz­ban. 15 Klórciángáznak cianurkloriddá való trimerizálásá­­nál az 02-tartalom miatt fokozott aktívszénelhasz­­nálódás lép fel, ezáltal a cianurklorid folyamatos előállítása megnehezedik, mivel a folyamatos üzemet az aktívszén pótlása érdekében gyakrabban meg kell 20 szakítani. A találmánnyal az a célunk, hogy folyamatos eljárást hozzunk létre klórciánnak ciánhidrogénből és klórhidrogénből való előállítására, amelynek ered­ményeképpen olyan klórciánt kapunk, amely oxi- 25 géntől mentes. Azt találtuk, hogy oxigéntől és nitrogéntől gya­korlatilag mentes klórciánt állíthatunk elő teljesen folyamatosan akkor, ha ciánhidrogénnek és klór­hidrogénnek, illetve sósavnak hidrogénperoxiddal 30 előállítására vizes közegben kupri- és ferriionok jelenlétében való reakcióját nyomás alatt hajtjuk végre és a klórciánt oxigéntől és nitrogéntől elkülönítve nyerjük ki, emellett a klórhidrogén, illetve sósav reakció­komponenst teljes egészében vagy részben közvet­lenül a körfolyamatban vezetett, kupri- és ferrüono­­kat tartalmazó katalizátoroldatban képezzük, klór és ciánhidrogén reakciójával, ez a reakció mind nyomás alatt, mind nyomás nélkül végrehajtható. Nyomásként - adott esetben a ciánhidrogén klórozásánál is - 1,5-16 bar, előnyösen 2—4 bar, nyomást alkalmazunk. Meglepő volt, hogy nyomás alkalmazása a reakció lefolyását nemcsak hogy nem gátolja, hanem a klórcián képződését még meg is könnyíti, jóllehet a Cu2+, Fe3+ II HCN + HC1 + H202 ---------------► C1CN + 2H2 0-53,5 kcal/mól összegképlet szerint az ellenkezője lenne várható, mivel a klórcián 1 bar nyomásnál elillan a reakció­oldatból és ez az egyensúlyt befolyásolhatja. Nyomás alkalmazásánál ezzel szemben kitűnt, hogy a klórcián a reakcióoldatban tökéletesen oldó­dik és a ciánhidrogén átalakulása, ennek következté­ben pedig a kitermelés lényegesen megnövekszik. Ezenkívül a klórcián az oxigéntől, nitrogéntől és a széndioxid legnagyobb részétől minden további nélkül elkülöníthető. 178915

Next

/
Oldalképek
Tartalom