178903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tágyak burkolására és/vagy díszítésére, valamint dísztárgyak készítésére
3 178903 4 — célszerűen fél-szélességük mértékével eltoltan — helyezkednek el. Általában célszerű, ha az elemeket több sorban oly módon illesztjük egymáshoz, hogy íves oldalfelületeik legkülső alkotói ugyanazon egyenes vagy görbe síkba, például hengerpalástra esnek. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a bőr anyagú alapelemek és részelemek mérete igen csekély, a korongok, illetve gyűrűk túlnyomó része néhány millimétertől egy-két centimétert kitevő átmérőjű, vagyis még - egyébként más célra már használhatatlan — bőrdarabokból, hulladékokból is kivághatok, illetve egy-egy bőr alapanyagdarab szinte teljes egészében felhasználható alapelem-készítésre. Az alapelemek mintegy építőelemekként kerülnek felhasználásra: egyszerű ragasztási és/vagy szegecselési művelettel rögzíthetők egymáshoz, és alakíthatók összefüggő felületet adó burkolatokká, vagy tárgyakká. E munkához nincs szükség speciális szakképzettségre, könnyen és gyorsan, nagy termelékenységgel végezhető. A megjelenő felület újszerű, sajátos, fonatszerű, illetve hullámos, rusztikus, emellett néhány alapelem és részelem variálásával a formák változatossága rendkívül tág tartományban biztosítható. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a bőrdíszmű termékek rendkívül gazdaságos, iparszerű gyártását, ugyanakkor nem zárja ki a magas művészi igényű, egyedi alkotások találmány szerinti módon való elkészítését, sajátos igények kielégítését sem. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek alap- és részelemeket, az eljárással készült félkész-termékeket, valamint végtermékeket tartalmaznak. A rajzokon az la-lc. ábrákon különféle korong alakú elemek láthatók perspektivikus nézetben, az ld. ábrán gyűrű alakú elemet, az le. ábrán félkorong alakú részelemet tüntettünk fel, a 2a. ábra az lb. ábra szerinti elemek összeerősítési módját szemlélteti, a 2b. ábrán elölnézetben látható több, egymás felett húzódó sorban elhelyezkedő lb. ábra szerinti alapelem, a 3. ábra egy dobozfedelet mutat, amely a találmány szerinti alap- és részelemek felhasználásával készült, a 4. ábrán olyan rész-terméket tüntettük fel, amelyet hordozószalaghoz és egymáshoz erősített, lb. ábra szerinti alapelemek alkotnak, az 5. ábra egy díszítőelemet mutat részben kész állapotban, a 6. ábrán a 3. ábra szerintihez hasonló jellegű, de más kivitelű dobozfedél látható, a 7. és 8. ábrákon a találmány szerinti eljárással készült, egymástól eltérő kivitelű dobozok láthatók perspektivikus nézetben, amelyekhez pl. a 3, ábra szerinti fedél tartozhat. a 9. ábra a találmány szerinti eljárással készült burkolattal rendelkező palackot mutat, a 10. ábrán egy teljesen kész burkolatú palack látható. Az la. ábrán látható, felülnézetben kör alakú 1 korong cji átmérője pl. 4 mm, m vastagsága pedig pl. a természetes bőr vastagsága, mintegy 2 mm lehet. Az lb. és le. ábra szerinti 2 és 3 korongok alakja az 1 korongéval azonos, a d2 és iJ3 átmérők azonban nagyobbak (di < d2 < d3). A 2 és 3 korongok is m vastagságúak. Az 1—3. korong alakú elemek sík lapjait 6 hivatkozási számmal, íves oldalfelületeit pedig 7 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1 d. ábrán látható, ^4 átmérőjű 4 gyűrű alakú elemnek 8 sík lapjai és 7 íves oldalfelülete, az le. ábra szerinti, x sugarú, 5 félkorong-alakú részelemnek 9 sík lapjai és 7 íves oldalfelülete van. Ez utóbbi 5 elem 10 egyenes oldallappal is rendelkezik. Mind a 4 elem, mind az 5 részelem jn vastagságú. (A jobb áttekinthetőség érdekében az 1—5 elemek alsó sík lapjainak hivatkozási számait nem tüntettük fel). Megjegyezzük, hogy a „korong alakú”, illetve „gyűrű alakú” kifejezéseket a jelen találmánnyal kapcsolatban a lehető legtágabban kell értelmezni, pl. az la. ábra szerinti 1 elem m vastagsága a 4i átmérővel azonos is lehet, tehát ekkor tulajdonképpen már hengerről van szó. A 2a. ábrán az lb. ábra szerinti, korong alakú 4 alapelemek egymáshoz rögzítésének módját tüntettük fel. Amint látható, az egymáson elhelyezkedő 2 elemek egymáshoz képest eltoltan vannak elhelyezve, az azonos sorokban levő elemek viszont külső íves felületük mentén illeszkednek egymáshoz. A 2 elemek ragasztással vannak egymáshoz rögzítve, de szegecseléssel is összeerősíthetők. A jobb áttekinthetőség érdekében a 2a. ábrán csak három 2 elem csatlakoztatását tüntettük fel, a 2b. ábrán azonban több, egymás felett húzódó Sj .'. ,s„ sorban elhelyezett 2 elem látható elölnézetben. A 2b. ábra szerint az eltolás mértéke d2/2, vagyis egy-egy korong sugarának megfelelő érték. Magától értetődő, hogy egy-egy ... s„ sorban nem kell azonos számú 2 alapelemnek lennie, hanem az elemek számának változtatásával a legkülönfélébb alakzatok hozhatók létre. A 4. ábrán olyan (díszítő) tárgy látható, ahol a hosszúkás, íves, szalagszerű 11 hordozótestre annak két átellenes sík lapján úgy vannak 2 alapelemek több sorban egymáshoz csatlakoztatva, hogy a 11 hordozótesttől távolodva az egyes sorokban a 2 alapelemek száma csökken, s a két külső sort már csak egy-egy 2 alapelem alkotja. Ilyen 4. ábra szerinti tárgyak pl. térelhatároló, függönyszerű szerkezetek készítéséhez használhatók fel, s a 12 lyukakon átfőzött (nem ábrázolt) zsinórral vagy lánccal függeszthetők fel. A 3. ábrán látható (díszítő tárgy) kialakításához 13 hordozótestként nagyobb méretű korongot használtunk, amelyre centrálisán egy — a hordozótesténél kisebb átmérőjű — le. ábra szerinti, korong alakú 3 alapelem van rögzítve, míg a 3 alapelem körül ld. ábra szerinti, gyűrű alakú 4 alapelemeket rögzítünk egymástól m oldalsó távközzel, ami a ter5 10 «5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
