178873. lajstromszámú szabadalom • Készülék nőivarú állatok ivarzásának jelzésére

178873 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. V. 29. (1352/80) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VII. 30. Nemzetközi osztályozás: A 01 K 29/00 Feltalálók: Szabadalmas: dr. Tamás Károly okleveles agrármérnök 50%, Kalocsa, Vörös Ferenc okleveles Kaposvári Mezőgazdasági gépészmérnök 50%, Kaposvár Főiskola, Kaposvár Készülék nőivarú állatok ivarzásának jelzésére 1 A találmány tárgya készülék nőivarú állatok, úgy mint szarvasmarhák, juhok, sertések ivarzásának jel­zésére. Nagy állattenyésztő telepeken, ahol- az állatok — mint például a szarvasmarhák, juhok, sertések — 5 szabadtartásúak, és egy-egy telepen több száz állatot tartanak, egyre nagyobb nehézségbe ütközik az ivar­zó állatok kiválasztása. Az ivarzó egyedek kiválasz­tására úgynevezett kereső hímet alkalmaztak, amely­nek lényege, hogy a nőivarú állatok közé engednek 10 egy, vagy felkötényezett, vagy művi úton terméke­nyítés-képtelenné tett apaállatot. Az ivarzó nőivarú egyed kiválasztása a hímivarú állat természetes visel­kedése alapján történik. Ennek az ismert módszernek az a hátránya, hogy 15 egy-egy hímivarú állat csak kis létszámú falkában képes a keresés biztonságos elvégzésére, ezért az egy anyaállatra jutó kereső állat költségei magasak. Hátránya még ennek az eljárásnak, hogy alkalmazása mellett állandó felügyeletre van szükség ahhoz, hogy 20 a kiválasztott nőivarú egyed megjelölhető legyen. Egy másik ismert eljárás szerint festékező övét alkalmaznak, amelyet a hímivarú kereső állat hasa alá erősítenek. Az ivarzó egyed kiválasztása itt is a 25 kereső állat- természetes ösztöne alapján történik, de a hasa alatt levő festékező öv segítségével megjelöli a meghágott állat far- illetve hátrészét. Ennél az eljárásnál az állat nem kíván állandó felügyeletet, amint arra az előző eljárás szerint 30 1 í, szükség volt, de az egy kereső állat által figyelhető állatok száma változatlanul alacsony. Egy hasonló eljárás szerint a várhatóan ivarzó egyedek farrészére egy fehér műanyag fólia kerül felragasztásra, amelynek középrészén kis fakadózacs­kóban festék van. Kihasználva azt a sajátos tulajdon­ságot, hogy az ivarzó állatot a társai megugorják, lehetővé válik a fakadózacskó elnyomása révén a festékanyag szétterülése, és így jól látható jelölést kap a megugrott, ezért nagy valószínűséggel ivarzó egyed. Egy további ismert megoldás az ivarzásjelző szon­da alkalmazása. Ezt úgy alkalmazzák, hogy az álla­tokat egyenként be kell fogni, és hüvelyükbe érzéke­lőkkel ellátott szondát vezetnek be, amely veze­tékekkel kijelző műszerekre csatlakozik. Az érzékelő a hüvely falának az ivarzás révén bekövetkezett elektromos vezetőképessége megváltozását érzékeli, és az ivarzás ténye felismerhető. Valamennyi ismert megoldásnak az a hátránya, hogy nagy létszámú, szabadban tartott állatállomány esetében nehézkesen végezhető a megfigyelés, illetve az egyedi kezelés. A találmány elé célul tűztük ki a fenti hátrányok kiküszöbölése mellett egy olyan készülék kidolgozá­sát, amely lehetővé teszi nagyon kis létszámú sze­mélyzet alkalmazása mellett nagy létszámú falka ivarzó egyedeinek megfigyelését. A kitűzött célt a találmány szerinti készülékkel értük el, amelyet annak a felismerésnek az alapján 178873

Next

/
Oldalképek
Tartalom