178870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgó építésére
7 178870 8 csövet mindkét oldalon 16 zárószerkezet zárja le, ezek 20 füleihez (nyíllal jelzett) 26 kötél csatlakozik. A szaggatott vonallal jelölt 25 zárószalag (RUBAN-csík) egyik végéhez (nyíllal jelzett) 27 kötél csatlakozik. Az egyéb szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 4 aknához való csatlakozást (1. ábra) az 5—7. ábrákon feltüntetett módon oldjuk meg. Eszerint a 4 akna falában kiképzett ovális 5 nyíláson keresztül lemérjük a már lehelyezett 9 cső akna felöli vége és az akna közötti távolságot, levágunk egy, e távolságnak (általában 30—40 cm) megfelelő hosszúságú, perforált 9 csodarabot (az 5. és 7. ábrán szaggatott vonallal jelölve), és a külső végét 14 rugalmas anyaggal (,,Terfil”-szalag) beburkolva, perforált felületét zárószalaggal letakarva, a bal oldali 10 csőtartó és -csatlakoztató test 11 hornyába helyezzük, a 4 akna belsejébők E műveletre természetesen a 4. ábrán bal oldalt látható 16 zárótest eltávolítása után kerül sor. A 9 cső az 5—7. ábrákon szaggatott vonalakkal jelölt, az aknagörbületnek megfelelően hajlított 28 gallérlemezhez van rögzítve, amelyet elhelyezése után az aknához hegesztünk. Ezután a 4 akna és az első 10 test közötti szakaszon 23 száraz betonkeveréket töltünk a 9 cső alá a 25 zárószalagot lehúzzuk, és a 9 cső fölé szemcsés 24 szűrőanyagot (célszerűen 12/24-es zúzalékréteget) terítünk. A fentiek szerint a 2 árokfenéken elhelyezett 9 csőre — a zárószalag lehúzását követően — szemcsés 24 szűrőanyagot, célszerűen 12/20 mm-es zúzalékréteget terítünk, amelynek k vastagságát célszerűen mintegy 40 cm-re választjuk (1. és 2. ábra). A 3. ábrán az 1. ábra szerinti a2 és a3 szakaszok részben, ületve közöttük a csatlakozási hely (csatlakozás a nyomvonalon) látható. Az akna felőli oldalon a 16 zárószerkezet még a helyén van. A korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A csatlakozás kialakításánál úgy jártunk el, hogy az a 3 szakasz földkiemelését megelőzően az a2 szakaszban már elhelyezett 8 csőszakasz 16 zárószerkezettel elzárt vége környezetébe homokos kavicsot töltöttünk, amely azután az a3 szakasz kiemelésekor onnan — a ráhullott talajgöröngyökkel együtt - nagyrészben elfolyt (a 3. ábrán jobbfelé), a maradék homokos kavicsot pedig felülső, a 16 zárószerkezet környezetéből felülről leengedett, vékonyfalú acélcsőre szerelt fúvófej segítségével sűrített levegővel elfúvattuk. A homokos kavics e módszerrel könynyebben eltávolítható, mint a göröngyös, tapadós talajanyag. A 16 zárószerkezet lefúvatással való szabaddá tételét követően a 16 zárószerkezetet kötéllel kihúztuk, és a 9 cső ily módon szabaddá vált környezetét - a 10 test 11 hornyát (künetét) - újabb sűrített levegő - lefúvatással (finom lefúvatás) megtisztítottuk. Ezt követően került sor az a3 szakasz 8 vezetékrészének a már ismertetett elhelyezésére, a 9 cső bal oldali (szabad végének a már elhelyezett 10 csőtartó és -csatlakoztató test 11 hornyába (1. a 8-10. ábrákat is) való illesztésével. A kialakult helyzetet (a jobb áttekinthetőség kedvéért a szárazbeton és a perforációkat ideiglenesen lezáró szalag mellőzésével) a 3. ábra mutatja, ezen, valamint az 1. ábrán az akna és ahhoz legközelebb levő 10 test távolságát n hivatkozási betűvel jelöltük. A korábban már említett szemcsés 24 szűrőanyagrétegen (1. és 2. ábra) a tulajdonképpeni 29 szivárgótest elkészítése a találmány szerint a következőképpen történik: A terepszinten kosárszerű, célszerűen pl. (10-es koracélból) betonacélból hegesztéssel készült 30 vázszerkezeteket készítünk, amelyek szélessége valamivel kisebb az 1 árok 1 szélességénél, hosszúsága kb. egy-egy a2 ... an szakasz hosszúságának, magassága pedig kb. a 24 szűrőanyagtól számított L árokmélység felének felel meg (1. és 2. ábra). A konkrét példa esetében 1 = 0,6 m, m = 1,2 m, L = 3,0 m* Ai rövid homlokoldalon a 30 vázszerkezet 31 rúdjai (2. ábra) sűrűbben vannak kiosztva, hlint a hosszú oldalakon a 32 rudak (1. ábra). A 30 vázszerkezethez oldalt körben és alul belülről vízáteresztő anyag, például geotechnikai szövet (célszerűen „Terfil”-szövet) van erősítve* A rövid homlokoldalak besűrített vasalására - a keresztirányú 31 rudak egymástól mért függőleges távolsága célszerűen 20—30 cm között van - azért van szükség, hogy amikor a 33 vízáteresztő anyagjai bélelt 30 vázszerkezeteket az 1 árokba eresztjük, majd a tulajdonképpeni 29 szivárgótestet alkotó 35 szemcsés szűrőanyaggal, célszerűen homokos kaviccsal feltöltjük, a vízáteresztő anyag (Terfil) ne türemkedjék ki, alaktartó legyen. A hosszú (árokfallal párhuzamos) oldalakon viszont éppen az a célunk, hogy a kavicskitöltés után, a 30 vázszerkezettel határolt téren belüli anyag oldalirányba ki tudjon terjedni, az árokfalaknak tudjon feszülni, így azokat megtámassza, s a földnyomást felvegye. A telepen előregyártott „kosarakban” a vízáteresztő anyag (Terfil) úgy van lazán, utánengedő módon a 32 rudakhoz rögzítve, hogy a homokos kavics oldalirányú mozgását lehetővé tegye. Alul a,kosarak” lehetnek nyitottak is, azonban alul is célszerű geotechnikai szövetlezárást (Terfil) alkalmazni. Mielőtt a fenti módon előkészített 30 vázszerkezeteket az 1 árokba, a szemcsés 24 szűrőanyag-rétegre helyeznénk, homokos kaviccsal vízszintes fogadófelületet alakítunk ki. Erre kötéllel engedjük le az alsó „kosarakat”. A „kosarak” függőlegesen tartása érdekében a homokos kavicsot mintegy a magasság alsó harmadáig kézi lapátolással, tölcséren keresztül töltjük be, majd a további feltöltést géppel végezhetjük. Célszerűen ugyanúgy járunk el a felső „kosarak” feltöltésénél is (1. később). Ezzel a módszerrel az 1 árok falait egyrészt megtámasztottuk, másrészt mindenféle járulékos szakaszoló (pl. keresztirányú lemez) alkalmazását feleslegessé tettük. így a „kosarak” egyidejűleg oldják meg a szakaszolás és a szivárgótest biztosításának a feladatát. A mindenkori talajállékonyságtól függően az alsó „kosarakat” vagy minden egyes a2 . . . an szakaszban, vagy minden második, esetleg minden harmadik szakaszban elhelyezzük. Ez utóbbi esetekben a „kosarakat” nem tartalmazó szakaszokat az alsó „kosarak” felső szintjéig töltjük fel szemcsés 35 szűrőanyaggal, pl. homokos kaviccsal. Az 1. ábra szerinti esetben minden második szakaszba került „kosár”, illetve „kosár” nélküli szűrőanyag. Az 1 árok felső felébe általában csak minden második, illetve harma5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
