178870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgó építésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 17887C |||p Bejelentés napja: 1980. V. 26. (1317/80) Nemzetközi osztályozás: E 02 B 3/18, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983, VII. 30. E 02 B 11/00 HIVATAL- -Feltalálók: Szabadalmas: Forgács Ferenc technikus, Várkonyi László okleveles mérnök, Miskolc Közlekedési és Metró Építő' Vállalat, Budapest Eljárás szivárgó építésére 1 A találmány szivárgó, szárítóborda és más olyan létesítmény építésére szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek segítségével földrézsüket, vagy mérnöki műtrágyákat mozgó — pl. áramló vagy szivárgó — talajvíz káros hatásával szemben meg lehet védeni. 5 Rézsűk állékonyságának biztosítására, építmények, utak mélyépítési létesítmények stb. védelmére jelenleg az esetek túlnyomó többségében csak körülményes, munkaigényes és költséges módszerek ismeretesek. 10 A rézsümozgások okának általában a ferde felszínű talajtömegben levő víz valamilyen fizikai vagy kolloidikai hatása tekinthető (pórusmozgás, duzzadás, elektronkinetikus vízmozgás stb.). A megindult talajmozgás megállítására, vagy 15 várható mozgások megelőzésére szivárgókat, szivárgóbordákat vagy hasonlókat építenek. E módszer alkalmazása kétféle hatást eredményez: egyrészt a szivárgók elvezetik a kedvezőtlen hatás okozóját, a talajvizet, ami a rézsűk biztonságát (állékonyságát) 20 igen kedvezően befolyásolja, másrészt a bordák felületén ébredő súrlódás gátolja a talajmozgást. A rézsű-biztosításon túlmenően gyakran szivárgók építésével védenek meg szigeteletlen, vagy kisebb értékű szigeteléssel rendelkező építményeket is 25 áramló (szivárgó) talajvizektől. A szivárgók építése általában úgy történik, hogy dúcolt munkagödörből kézi vagy gépi földmunkával kiemelik a talajt, az árok fenekén betonágyazat készül, amelyben vízvezető közeget vagy csövet he- 3Q lyeznek el. A cső fölött többrétegű, s a szűrőszabály figyelembevételével kialakított, nagy áteresztő képességű szivárgótest épül, megfelelő tömörítéssel. A szivárgót felül döngölt agyagdugóval zárják le, amely azt a felszíni vizektől — azoknak a járatokat eltömő hatásától — védi meg. Gyakori, hogy a szivárgó fölé burkolt felszíni vízelvezető árkot is építenek. A fentiekből kitűnően a szivárgóépítés igen lassú, körülményes, élőmunkaigényes és költséges művelet, emellett balesetveszélyes is. Gyakran jelent problémát, hogy — noha a szivárgótestet a döngölt anyagdugó és/vagy burkolt vízvezető árok a felszíni vizekkel szemben megvédi - az áramló talajvíz oldalról a talajt a szivárgó szűrőtestébe mossa, ami a vízvezető járatok eltömődéséhez vagy vízvezető képességének csökkenéséhez vezet. Ennek meggátlására s szűrőszabály figyelembevételével kialakított szemszerkezetű, szemcsés anyagú (homok) szűrőréteget vagy más alkalmas szűrőanyagot (műanyag, filc stb.) építenek be, A találmány feladta, hogy olyan szivárgóépítési módszert szolgáltasson, amelynek segítségével funkcionális szempontból kifogástalan szivárgó építhető a munkaárok dúcolása nélkül, de a biztonságtechnikai előírások maximális betartásával. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben réseléssel történik a szivárgó munkaárkának a kiemelése, és a résfalak biztosításához támasztófolyadékra (pl. bentonitos zagyra) nincs szükség, megfelelő segédszerkezetek és meghatáro-178870
