178867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nalbufin- és acetaminofen tartalmazó szinergetikus,fájdalomcsillapító kompozivió előállítására

9 178867 10 Fájdalomcsillapító hatás egereknél, antifenil­­kinon által kiváltott fájdalom esetén A különböző fájdalomcsillapító-szer fajták fájda­lomcsillapító hatásának mérésére és összevetésére standard módszer a fenil-p-benzokinon által kiváltott fájdalom megelőzése egereknél, amely módszernél jó egyezés mutatható ki a humán hatásossággal. (H. Blumberg és munkatársai, Proc. Soc. Exp. Bioi. Med. 118, 763-766. 1965). Egereknek különböző adagokban beadtunk nalbu­­fin-hidrokloridot, acetaminofent, a nalbufin-hidroklo­­rid és acetaminofen kombinációt vagy placebót, majd intraperitoneálisan injekcióztuk fenil-p-benzo­kinon fájdalmat kiváltó mennyiségével. A fenil-p­­-benzokinon készítmény 0,1 mg/ml 5 térfogat%-os vi­zes etanol oldatban, fájdalmat .kiváltó adagja 1,25 mg/kg, alkalmazott adag 0,25 ml/20g. A fájda­lom jelzéséről az egész test kifeszítése vagy az altest összehúzódása tanúskodik: az egereket IQ percig tartjuk megfigyelés alatt a fenil-p-benzokinon beadá­sa utáni 5. perctől kezdődően. Minden egeret egy­szer használunk, majd kiselejtezzük. Először meghatározzuk minden fájdalomcsillapító hatásmaximumának idejét az antifenilkinon teszt se­gítségével. 10 különböző adagot adunk be orálisan minden egyes fájdalomcsillapítóból, valamint megha­tározott arányú nalbufin-hidroklorid/acetaminofen keverékből a fájdalomcsillapító hatás csúcsának ide­jén vagy annak közelében. Az ED50 értékeket számszerűen meghatározzuk a Thompson féle átlagolási módszerrel (W. F. Thomp­son: Bacteriological Rev. 11, 115-145, 1947.), és a 95%-os konfidencia-értékeket a Litchfield és Wil­­coxon féle módszerrel számoljuk (J. T. Litchfield, Jr. and F. Wilcoxon: J. Pharm. Exp. Ther. 96, 99—113, 1949.). Az ED50 érték itt azt az adagot jelenti, amelynél az egerek 50%-ánál észlelünk fájdalomcsilla­pító hatást. Egy előzetes kísérletben a nalbufin-hidroklorid fájdalomcsillapító hatásának csúcsideje 5 percnél mu­tatkozott, ED50 = 7,6 mg/kg (95%-os konfidencia­szint: 5,9 és 9,7). Az acetaminofen fájdalomcsilla­pító hatásának csúcsideje szintén 5 percnél mutatko­zott, ED50 = 119 mg/kg (95%-os konfidenciaszint: 86 és 165). Mivel mindkét fájdalomcsillapítószer ha­tásának csúcsideje ugyanannál az időnél mutatko­zott, a nalbufin hidroklorid és az acetaminofen kom­binált adagjainak fájdalomcsillapító hatását is 5 perc­nél tanulmányoztuk. A nalbufin-hidroklorid és az acetaminofen együtt­hatását egereken végzett kísérletben fenil-p-benzoki­non által kiváltott fájdalom esetén az 1. táblázatban található számértékek és az 1. ábrán látható Loewe 5 féle izobologram szemléltetik (S. Loewe: Pharm« Rev. 9, 237—242, 1957). Az 1. ábrán a két fájda­lomcsillapítószer egyedi ED50 értékeit összekötő ferde egyenes folytonos vonal a két szer egyszerű additív hatását mutatja. A két szaggatott vonal a 10 folytonos vonal két oldalán az additív hatás 95%-os konfidenciaszintjét szemlélteti. Az egyenes és az ori­gó közötti területre eső ED50 értékek a hatások fokozódását mutatják (nem várt hatásfokozódás), míg az egyenesen kívülre eső értékek a szerek ellen- 15 tétes hatását mutatnák. Az origóból kiinduló 5 ferde vonal a nalbufin-hidroklorid és acetaminofen adagok arányát mutatja, amelyet az egereknek beadtunk a hatóanyagok kombinált adagolásakor. A minden ED50 értékponton felrajzolt függőleges és vízszintes 20 vonalak a 95%-os konfidenciaszinteket mutatják. Az 1. ábrán láthatjuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított nalbufin-hidroklorid./acetamino­­fen kompozíciók 1 : 2 és 1 : 70 közötti arányokban nem várt hatásfokozódást mutatnak, mivel az ilyen 25 arányú kompozíciók ED50 értékeinek 95%-os konfi­­denciaszint-értékei sem haladják meg az additivitás vonalát. 30 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szintetikus hatású, gyógyszerkompozí­ciók előállítására, azzal jellemezve. 35 hogy N-ciklobutilmetil-14-hidroxi-dihidro-normor­­fint, vagy annak gyógyászatilag elfogadható savaddí­­ciós sóját és N-(4-hidroxi-fenil)-acetamidot 1 : 2 és 1 : 70 közötti súlyarányban tartalmazó elegyet mint hatóanyagot a gyógyászatban szokásos hordozó- és 40 segédanyagokkal összekeverve gyógyszerkészít­ménnyé alakítunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagokat 1 :8 és 1 : 60 közötti súlyarányban használjuk. 45 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagokat 1 : 15 és 1 :50 közötti súlyarányban használjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nalbufin sójaként 50 annak hidrokloridját használjuk. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 824660 - Zrínyi Nyomda, Budapest 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom