178842. lajstromszámú szabadalom • Gravitációs szellőztető

178842 MAGYAR NÉPKÖZTARSAS AG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. II. 29. (469/80) Nemzetközi osztályozás: F 24 F 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Barabás Gábor okleveles mérnök 40%, Bischof Dezső okleveles építészmérnök Könnyűipari Szerelő és 30%, Fizil László okleveles gépészmérnök 30%, Budapest Építő Vállalat, Budapest Gravitációs szellőztető 1 A találmány tárgya gravitációs szellőztető fedéllel és a fedelet mozgató eszközzel. A gravitációs szellőztető olyan berendezés, amely minimális külső energiával, a levegő természetes, gra­vitáció folytán való áramlását kihasználva teszi lehe- 5 tővé a helyiségek szellőztetését. Épületek tetőfö­démére szerelve alkalmazzák. Ismeretes olyan fajta gravitációs szellőztető, amelynél a födémen levő nyílást letakaró fedelet kézi erővel, lánccal vagy a tetőre mászva lehet csuk- 10 ni vagy nyitni, mindegyik szellőztetőt külön-külön. Az ilyen típusú szellőztetők közös hátránya, hogy csak a beépítés helyéről, illetve annak közvetlen közelében működtethetők. Emellett a fedelet moz­gató lánc vagy kötél könnyen elszakad, a fellépő 15 elhasználódás, rozsdásodás miatt ez a veszély csak fokozódik. A tetőre való felmászás pedig körülmé­nyes, balesetveszélyes és gyakran a könnyűszerke­zetes épületelemek tetőhéjazatának sérülését vonja maga után. Ezek a hátrányok a szellőztetők gyakor- 20 lati használhatóságát nagymértékben csökkentik, akadályozzák a fennálló (nyitott vagy zárt) állapot gyors, fokozatmentes és gyakori megváltoztatását. Ismeretes olyan berendezés is, amelyben pneuma­tikus munkahenger könnyű, osztatlan, domború fe- 25 delet mozgat önműködő vezérléssel. Az ilyen fajta berendezések részben kiküszöbölik a régebbi típusok hátrányait, esetükben távirányítás és rugalmasabb al­kalmazás válik lehetségessé, fokozottan jelent­keznek azonban bizonyos — régebbi típusok eseté- 30 ben is meglevő - hátrányok. Ilyen például, hogy tájolásérzékenyek, azaz csak bizonyos irányú széljárás esetén és nem minden szélerősség mellett használhatók. Közös és legfőbb hiányosságuk azon­ban, hogy csapadékos idő esetén nem használhatók, mert kinyitott állapotban beesik rajtuk a csapadék. Ezért ilyen időjárásban az eddig ismertté vált gravi­tációs szellőztetőkkel nem volt lehetséges a helyi­ségek szellőztetése. Gondot okozott továbbá a szellőztetők - nyitott vagy zárt - állapotának az ellenőrzése, ez korábban csak minden egyes szellőztető szemrevételezésével volt lehetséges. A találmánnyal megoldandó feladat a fenti vala­mennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése, olyan gra­vitációs szellőztető kialakítása, amelynek használha­tóságát az időjárási tényezők (szél, csapadék) nem befolyásolják, felépítése a hibaforrások lehető kikü­szöbölése érdekében minél egyszerűbb, kezelése egy adott helyről több gravitációs szellőztető esetében is egyszerűen végezhető. A találmány alapja az a felismerés, hogy a szel­lőztetőt két részből kell készíteni, esővető gallérral kell ellátni és a két részt egymáshoz képest fokozat­mentesen elmczdíthatóan kell kialakítani. A továbbfejlesztés, azaz a találmány abban van, hogy a gravitációs szellőztetőnek a fedél pereméhez körkörösen kapcsolódó esővető gallérja van, a fedél a szellőztetett helyiség födémjére szerelt lábazatban a lábazathoz képest elmozdítbatóan van megvezetve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom