178834. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék szintjének, főleg konzercgyári hidrosztatikus sterilező berendezés víznívójának meghatározására
178834 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. II. 06. (268/80) Nemzetközi aeztályozi»: GOI F 23/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Schmied János okleveles gépészmérnök, Székely János okleveles gépészmérnök, Konzerv- és Paprikaipari Sudár Klára okleveles gépészmérnök, Budapest Kutatóintézet, Budapest Készülék folyadék szintjének, főleg konzervgyári hidrosztatikus sterilező berendezés víznívójának, meghatározására 1 A találmány tárgya olyan készülék folyadék szintjének, főleg konzervgyári hidrosztatikus sterilező berendezés víznívójának, meghatározására, amely üzembiztos, olcsón előállítható és általa bármely helyzetből - nagy távolságból is - jól 5 láthatóan megállapítható a folyadék szintje. A folyadék szintmérésének a gyakorlatban főleg zárt rendszerekben, zárt nyomásálló tartályokban van nagy jelentőségük. Míg a nyitott tartályokban történő szintmérésnek ismert eszközei nagyobbrészt 10 úszótesttel működnek, mechanikus mutatóberendezéssel vagy villamos jellel működtetett mutató műszerrel felszerelve, addig zárt tartályokban a szintmérésnek — az úszótesttel való folyadékállás mutatók mellett - további elvi megoldásai ismertek, is Ilyen elvi megoldások: a közlekedő edények elvén alapuló, az indukciós tekercsek, valamint a mágnestest felhasználásával működő, a merülőtestes-, a hidrosztatikus elvű-, a kapacitív-, az optikai-, az ultrahangos-, a radioaktív szintmérés. 20 Ezeknek az ismert megoldásoknak hátránya, hogy komplikált kialakításúak, ezért költségesek és meghibásodásuknál körülményesebb a kijavításuk, vagy egyszerű szerkezetűek, mely esetben pontosságuk kétséges. 25 Ligeti Győr©' „Műszertechnikai kézikönyv” című szakkönyve (Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1967.) több megoldást ismertet a folyadékszint mérésre, mely megoldások közül a 289. és 290. oldalon ismertetett — és a többihez viszonyítva célszerűbbnek 30 tekinthető — induktív folyadékállás-mutatót és a permanens mágnessel működő szintmérőt emeljük ki. Az induktív folyadékállás-mutató indukciós teKercsekkel körülvett függőleges üvegcsőből áll, mely felső és alsó részén zárószelepekkel csatlakozik a tartály palástján keresztül a tartály belső teréhez. Az üvegcsőben a folyadékszint azonos a tartály folyadék nívójával és az üvegcsőben vasmagos úszó mozog, mely a folyadék szintváltozásának megfelelően módosítja az üvegcsövet körülvevő tekercsek induktivitását. így a folyadékszint változás függvényében más és más tekercs szolgáltatja a méréshez szükséges villamos jelet (264. ábra). Ennek a villamos elven alapuló műszernek hátránya, hogy költséges és bonyolult megoldás, melynek üzemeltetése is igényes. Az említett kézikönyv 290. oldalán levő 266. ábra olyan szintmérőt mutat be, melynél a nyitott tartály folyadék-felszínén körgyűrű alakú test úszik, és ennek belsejében permanens mágnes van elhelyezve. Az úszótestet a mindenkori folyadékszint változásnak megfelelően, fel- és lefelé mozgás közben - a körgyűrű alakú úszótest által körülvett - nem mágneses cső vezeti. Az úszóval együtt mozog a cső belsejében levő mágnestest is, mely kötélhúzásos merev kapcsolattal, mutató műszert működtet. Ennek a szintmérőnek lényege, egyben hátránya, hogy a mágneshordozó úszó * «övön kívül helyezkedik el, és a folyadékszintet a often ieő mégnestest érzékeli, ezért kell -hozzá a 178834
