178832. lajstromszámú szabadalom • Nincs cím

178832 MAGYAR NÉPKÖZTARS ASAG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány Bejelentés napja: 1980. I. 28. (174/80) Nemzetközi osztályozás: B 29 D 9/00, B 32 B 27/00 Közzététel napja: 1981. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. VII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Böjtös Jenő okleveles vegyészmérnök 19%, Dózsa Gábor okleveles vegyész 5%, GRABOPLAST Győri Pamutszövő Kerekes Erzsébet okleveles vegyészmérnök 5%, Dr. Kertész Tibor okleveles ve- és Műbőrgyár, Győr gyészméinök 18%, Kondor János okleveles gépészmérnök 5%, Kokonya József­né vegyésztechnikus 5%, Molnár Ferenc okleveles gépészmérnök 10%, Pék Gyula alkalmazástechnikus 5%, Szántó Alajos vegyészmérnök 5%, Varjú Ernő okleveles vegyészmérnök 5%, Wlasitsch Gyula okleveles vegyész 18%, Győr Eljárás polimer-alapú, nem zsugorodó lapszerű burkolóanyagok előállítására 1 A találmány tárgya új, egyszerű és rendkívül gaz­daságos eljárás polimer alapú, üvegvlies betétes, nem zsugorodó lapszerű burkolóanyagok (elsősorban műanyagpadlók) előállítására. Általánosan ismert, hogy a gyártó gépről leke- 5 rülő, egy- vagy többréteges műanyag lapok jelentős mértékben zsugorodnak. Minthogy a burkolóanya­gokkal szemben támasztott alapvető követelmény az, hogy megfelelő mérettartósággal rendelkezzenek, a burkolóanyagokként (például melegpadlóként) fel- 1C használandó műanyag lapokat előzetesen hőkezelés­sel zsugorítani kell. A zsugorítási módszerek hossza­dalmasak, berendezés- és energiaigényesek, és rend­szerint nem vezetnek a kívánt eredményre. Jól iga­zolja ezt az a tény, hogy a zsugorított műanyag 15 lapokból készített padlók eredetileg pontosan illesz­tett laprészei között az illesztési vonal mentén idő­vel 0,5-1 cm széles rések is kialakulhatnak. További hátrányt jelent, hogy a szokásos zsugorítási művele­tekben a késztermék lineáris méretváltozása (zsugo- 20 rodása) erősen függ a szubjektív tényezőktől. Ismert az is, hogy üvegvlies felhasználásával a polimer-alapú lapokból zsugorodásmentes burkoló­anyagok állíthatók elő, az üvegvlies ugyanis - mint nem zsugorodó anyag — biztonsággal megakadá- 25 lyozza a hozzá rögzített műanyag lap zsugorodását. Az üvegvlies betétes, polimer-alapú burkolóanya­gokat a jelenleg alkalmazott eljárások szerint úgy állítják elő, hogy a feszített műanyag lap egyik olda­lához ragasztóanyaggal rögzítik az üvegviiest, majd 30 szükség esetén az üvegvlies szabadon maradt oldalára újabb ragasztási művelettel egy további műanyag la­pot rögzítenek. A ragasztóréteg a feszített műanyag lap és az üvegvlies között feszültségkiegyenlítő szere­pet tölt be. Noha ez az eljárás jóminőségű, zsugoro­dásmentes termékeket szolgáltat, komoly hátrányt jelent, hogy a műanyag lapokat különálló művele­tekben kell előállítani, és a műanyag lapokat külön lépésben kell az üvegvlies egyik vagy mindkét olda­lához rögzíteni. Ez az eljárásmód tehát legalább ugyanolyan munka-, berendezés- és energiaigényes művelet, mint az utólagos zsugorítást alkalmazó technológia. Polimer-alapú, üvegvlies betétes, nem zsugorodó burkolólapok egyetlen gépsoron, egyszeri átvezetés­sel csak akkor lennének előállíthatók, ha sikerülne az üvegviiest úgy beágyazni a még képlékeny poli­mer masszába (plastisolba), hogy az üvegvlies sem a felfektetés, sem pedig az azt követő műveletek (a plastisol zselatinálása, további réteg felvitele stb.) során ne károsodjon. A műanyag lapok képzéséhez felhasznált, ismert összetételű polimer plastisolok esetén ez a feltétel nem teljesíthető, A szokásos polimer plastisolok ugyanis nem képesek az üveg­vlies pórusait és rácsait tökéletesen kitölteni, így a következő műveleti lépésekben az üvegvlies pórusai közül levegő szabadul ki, ami egyrészt összetöri a finom üvegszálakat, másrészt pedig a műanyag ré­tege bejutva légzárványokat hoz létre, így a kapott tennék hasznavehetetlenné válik. 178832

Next

/
Oldalképek
Tartalom