178830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyüzemi állattartó telepek hígtrágyájából történő biogáz előállítására

5 178830 6 ebben jelenlevő szervesanyag is (amely 35—40%-a kezdetien hígtrágya szervesanyag tartalmának), bio­gáz termelésre hasznosítható. A híg fázist a kiegyenlítő medencében 12 órán keresztül tároljuk. A keverést az 5 levegőztető be­rendezéssel biztosítjuk. A 7 vegyszerbekeverő-flok­­kuláló medencében a híg fázishoz a szárazanyag-tar­talom 5-10%-át kitevő mennyiségben szervetlen koagulálószer oldatot adagolunk. Az oldat előállítása a 8 vegyszerelőkészítő és adagoló rendszerben történik. A vegyszeres kezelés célja a biológiailag bontható szervesanyagok kicsapatása, koncentrálása. A 9 ülepítő-sűrítő medencében a szilárd részecskék kiülepednek és 6—8 órás tartózkodási idő után a 10 tartályba, majd a leválasztott szilárd fázissal való összekeverés után a 12 hőcserélőn keresztül a 13 fűtött, kevert anaerob rothasztóba kerülnek, míg a vízfázis a későbbiekben ismertetendő vízkezelési technológiák valamelyikével további kezelésen megy keresztül. A 13 fűtött, anaerob rothasztóban megy végbe a lebomlás a 19—25 napos tartózkodási idő alatt, miközben biogáz keletkezik. A kirothadt iszap a 13 gázharanggal ellátott 15 utóülepítőbe kerül, ahol megtörténik a fázisszétválasztás és a sűrítés, ezenkívül további biogáz keletkezik. A 15 ülepítőből elvett iszap a 16 szikkasztóágyon lapátol­ható állapotúra víztelenedik, majd magas humusz­­képző- és tápsótartalmú szervestrágyaként hasznosít­ható. A 15 utóülepítőből származó iszapvíz — a szikkasztóágy csurgalékvizével együtt — további ke­zelésre a vízkezelési rendszerbe kerül. A rothasztás során keletkező biogáz egy részét a rothasztó fűtése felemészti, a fennmaradó mennyiség más célokra (pl. melegvíz termelés, üvegházak fűtése stb.) fel­használható. A 13 rothasztó fűtésére szolgáló rend­szer egy 19 gázégőből, egy 20 kazánból, egy 12 hőcserélőből, egy 17 fáklyából és egy 18 tartalék olajtárolóból áll. Amennyiben a hígtrágya keletkezési helyének közelében egyéb magas szervesanyag- és alacsonyabb víztartalmú hulladék (pl. baromfitrágya, gyűmölcs- és zöldségfeldolgozás melléktermékei, stb.) is kelet­kezik, akkor a vegyszeres kezelési lépcső elmaradhat. A 3—10% szárazanyagtartalmú rothasztásra kerülő anyag előállítására a különböző anyagok - víztar­talmuktól függően meghatározott arányban tör­ténő — összekeverésével történik. Ebben az eset­ben az összekevert anyagot darabolóberendezésen keresztül közvetlenül a rothasztásra lehet betáplálni. Az eljárás további része változatlan marad. A vízkezelés három módon valósítható meg: A) Kétfokozatú eleveniszapos tisztítás fóliával burkolt főmedencében B) Teljesoxidációs eleveniszapos tisztítás (fóliával burkolt földmedencében) és aerob szennyvíztó kom­binációjával C) Kétfokozatú (fakultatív + aerob) tórendszer Az iszapkezelés során a 9 ülepítő-sűrítőbői, a 15 utóülepítőből és a 16 szikkasztóágyról jut a víz a vízkezelési lépcsőre. A) Kétfokozatú eleveniszapos tisztítás fóliával burkolt földmedencében A három, különböző helyről származó szennyvíz együttesen a 21 nagyterhelésű eleveniszapos tisztító­medencébe kerül, ahol az oxigénbevitelt a 22 úszó levegőztető berendezés biztosítja. A 7—8 órás tartóz­kodási időre méretezett, fóliával burkolt földme­dence szakaszos üzemmódban dolgozik, azaz a leve­­gőztetésí periódus után 2-3 órás ülepítési idő követ­kezik. Ezután a 21 medencében kiülepedett iszap egy része (fölösiszap) visszakerül a 9 ülepítő-sűií­­tőbe, az ülepített szennyvizet pedig a 23 kisterhe­­lésű eleveniszapos medencébe vezetjük. A 23 fóliával burkolt földmedencében az oxigénbevitelt a 24 úszó levegőztető biztosítja. A 23 medence üzemmódja megegyezik a 21 medencéével. Az ülepítés után a fölösiszap szintén a 9 ülepítő-sűrítőbe kerül, az el­folyó tisztított víz pedig befogadóba bocsátható, vagy bizonyos célokra (pl. ólak öblítése) újra fel­használható. B) Teljesoxidációs eleveniszapos tisztítás és aerob szennyvíztisztító kombinációja Az iszapkezelésről származó szennyvíz a 25 teljes­oxidációs eleveniszapos medencébe kerül, ahol a 26 úszó levegőztető biztosítja az oxigénbevitelt. A fóliá­val burkolt földmedence szakaszos üzemmódban dolgozik, azaz a 12-24 órás levegőztetés után 2-3 órás ülepítés következik. Ezután a 25 medence aljáról a fölösiszap a 16 szikkasztóágyra, az ülepített szennyvíz pedig a 27 aerob szennyvíztóba keríti. Az innen elfolyó, tisztított víz élővízbe bocsátható vagy újra felhasználható. C) Kétfokozatú fakultatív + aerob) tórendszer Az iszapkezelésről származó szennyvíz a 28 fakul­tatív szennyvíztóba, majd innen gravitációs úton a 29 aerob szennyvíztóba kerül. A második fokozatról elfolyó, tisztított szennyvíz befogadóba bocsátható vagy újra felhasználható. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezőkben foglalhatók össze:- számottevő mennyiségű, magas fűtőértékű bio­gáz nyerhető, amely országra szinten is jelentős energiahordozó- (elsősorban kőolaj-) megtakarítást tesz lehetővé, — megoldható a hígtrágya elhelyezéséből adódó környezetvédelmi probléma,- kitűnő minőségű, bizonyos továbbkezelés (szárítás és csomagolás) után exportképes szerves­trágya állítható elő, — az eljárás energia szempontjából önfenntartó, azaz külső energia bevitelét nem igényli,- az eljárás hazai gyártmányú berendezésekből megvalósítható, továbbá minimális helyszíni kivite­lezői munkát igényel (főként szerelési munkákat), — igény esetén a teljes folyamat automatizálható, ebben az esetben a személyzet feladata a karbantar­tásra és ellenőrzésre korlátozódik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom