178815. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatóanyagkombinációt tartalmazó fungicid készítmény
i 7 178815 8 ben ismertetett módon állítottuk elő, a használat előtti hígításhoz csapvizet alkalmazva. A nuarimol-tartalmú készítményeknél 77,25 g/cm3 nuarimol (0,75 EC) tartalmú koncentrátumokból indultunk ki. 5 Két héttel a melegházban való elhelyezés után vizuálisan megvizsgáltuk a növényeket a %-os betegségi előfordulás meghátározása céljából és az így kapott értékekből kiszámítottuk a %-os betegség kontrolláló hatást. A kapott eredményeket a követ- 10 kező II. táblázatban adjuk meg. II. táblázat %-os kontrolláló hatás a búzalevél 15 rozsdával szemben A felhasznált A felhasznált DCB mennyisége nuarimol meny- 20 nyisége [ppm] 0 25 50 100 0 (70 yi 36 45 84 10 4 81 93 100 20 44 100 100 100 40 79 100 100- %-os betegségelőfordulás a kezeletlen kontroliban 30 * nem végeztünk kísérletet 3. kísérlet 35 A DCB és fenarimol kombinációjának hatását búzaszár rozsdára (P. graminis tritica) melegházi kísérletekben, olyan készítményekkel határoztuk meg, amelyek 5, 10 vagy 20 ppm fenarimolt tartalmaztak, sorrendben 10, 20 vagy 40 ppm DCB-vel 40 kombinálva. Ugyancsak megvizsgáltuk az 5, 10 és 20 ppm fenarimol illetve a 10, 20 és 40 ppm DCB külön-külön kifejtett hatását. A fenarimolt 103 g/cm3-es emulgeálható koncentrátum (1 EC) és a DCB-t 75%-os nedvesíthető por 45 (75 WP) formájában tartalmazó készítményekből indultunk ki. A kezeléshez a fenti koncentrátumokat a kívánt koncentrációra hígítottuk csapvízzel. Monon fajtájú gabonanövényeket neveltünk műanyag edényekben, amelyek mindegyike megközelí- 50 tőleg 50 búzanövényt tartalmazott. A kezeléseket úgy végeztük, hogy egyidejűleg két műanyag edényt permeteztünk be, amikor a növények 7 naposak voltak. A kezelést túlfolyásig végeztük. Száradás után a növényeket megfertőztük búzaszár rozsda 55 gomba spóra-szuszpenziójával, és az edényeket és növényeket körülbelül 48 órára nedvesíthető kamrába helyeztük, majd visszavittük a melegházba, ahol a betegség kifejlődhetett. Tíz nappal a melegházban történő elhelyezés után 60 vizuálisan megvizsgáltuk a növényeket a %-os betegségi előfordulás meghatározása céljából és az így kapott értékekből kiszámítottuk a %-os betegég kontrolláló hatását. A kapott eredményeket a következő III. táblázatban adjuk meg. 65 %-os betegég kontrolláló hatás III. táblázat A DCB felhasznált A fenarimol felhasznált mennyisége (ppm) mennyisége (ppm) 0 10 20 40 0 (70)1/ 14 14 21 5 21 54 43 57 10 36 68 71 68 20 61 82 82 88 —I %-os betegégelőfordulás a kezeletlen kontroliban 4. kísérlet A 3. kísérlettel kapcsolatban leírt eljárást követve melegházi kísérletekben meghatároztuk a nuarimol és a DCB kombinációjának hatását a búzaszár rozsda (P. graminis tritica) kifejlődésére. A kísérletekhez 5, 10 és 20 ppm nuarimolt és 40 ppm DCB-t tartalmazó kombinációkat használtunk. Ugyancsak megvizsgáltuk az 5, 10 és 20 ppm nuarimol illetve a 40 ppm DCB külön-külön kifejtett hatását. A vizsgálni kívánt vegyületeket illetve azok kombinációját tartalmazó készítményeket a 3. kísérletben ismertetett módon állítottuk elő, a használat előtti hígításhoz csapvizet alkalmazva. A Monon fajtájú gabonanövényeket a korábbi kísérletekhez hasonló módon neveltük és kezeltük, majd megfertőztük a gabonaszárrozsda gomba spóráival. Kontrollként olyan növényeket alkalmaztunk, amelyeket sem a vizsgálni kívánt vegyületekből előállított készítményekkel, sem az oldószerrel nem kezeltünk. A növényeket körülbelül 48 órára nedvesítő kamrába helyeztük, majd visszavittük a melegházba, ahol a betegég kifejlődhetett. Tíz nappal a melegházban történő elhelyezés után vizuálisan megvizsgáltuk a növényeket a %-os betegségi előfordulás meghatározása céljából, és az így kapott értékekből kiszámítottuk a %-os betegég kontrolláló hatást. A kapott eredményeket a következő IV. táhlázatban adjuk meg. IV. táblázat %-os betegég kontrolláló hatás A DCB felhasznált A nuarimol felhasznált mennyisége (ppm) mennyisége (ppm) 0 40 0 (70)1/ 21 5 0 36 10 21 57 20 50 75 1/ %-os betegégelőfordulás a kezeletlen kontroliban 4
